Mit szól a miniszterelnök legújabb javaslataihoz?
Az alapvető probléma a hitelességgel van. Lehet, hogy kicsit frivol, de azt is mondhatnám, hogy Gyurcsány Ferenc négy hónap után elővette a Lehet más a politika! célkitűzéseit, és sajátjaként előadta. Ez persze nem feltétlenül baj, akár örülhetünk is neki. A baj az, hogy a most meghirdetetteket már 2004-ben be kellett volna jelentenie.
Schiffer (balra) nem temetné Gyurcsányt
Az ország nem lenne ekkora bajban, ha a kormányfő nem csak most fedezte volna fel azt, hogy az élőmunka terheit kell csökkenteni, és nem az áfát. A fő gond az, hogy mindegy, milyen programmal jelentkezik Gyurcsány Ferenc, sem az ország lakossága, sem a külföldi gazdasági döntéshozók nem hisznek neki. Ma Magyarországon káoszkormányzás folyik.
Azért az LMP még nincs a hatalomban. Kinek kéne ismertetni ezeket a javaslatokat, hogy hitelesek legyenek?
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után nem véletlenül szólaltak, szólaltunk fel olyan sokan a miniszterelnök távozásáért. Az egy lélektani fordulópont volt a közéletben, mennie kellett volna. Egy más vezetésű MSZP is hitelesebb lehetne. A kormányzati hiteleséget persze nagymértékben rombolja az is, hogy lassan már hetente, s gyakran egymással ellentétes irányú programokat hirdet meg a kormányfő. Hozzá kell tennem, hogy az ellenzéknek is komoly a felelőssége. Komolytalan az a hozzáállásuk, hogy a kormányzati javaslatok után csak annyit mondanak: „ami jó az embereknek, az jó nekünk is.”
Elvonatkoztatva a közlő személyétől, mi a véleménye a kormány által hangoztatott ötletekről?
Az adócsomag részleteivel kell és lehet is vitatkozni. Nem feltétlenül hatékony a munkahelyteremtés szempontjából az szja- és tb-járulék-csökkentés közötti arány. Egy nagyobb arányú tb-járulék-csökkentésre lenne inkább szükség. Helyes, hogy az élőmunka terhei csökkennek, s a vagyont és fogyasztást terhelő adókkal próbálják meg a kieső bevételeket pótolni. Hiányoljuk ugyanakkor a környezetterhelést sújtó, úgynevezett ökoadók növekvő szerepét az éppen aktuális miniszterelnöki koncepcióból.
És a közjogi javaslatok?
Azok ugyanúgy a blöff kategóriájába tartoznak, mint Medgyessy Péter korábbi javaslatai.
Ugyanaz várhat Gyurcsányra, mint Medgyessyre?
Gyurcsányt annyiszor temették 2006 szeptembere óta és mindig feltámadt, úgyhogy én inkább nem tennék ilyet. Az viszont biztos, hogy a magyar demokrácia minősége nem a képviselők létszámától függ, így önmagában a létszámcsökkentés belengetése 2004-ben éppúgy nettó demagógia volt, mint 2009-ben.
Ezzel együtt, szükség van olyan emberekre a parlamentben, akik csak azért vannak, hogy legyen elég kéz gombot nyomni?
Való igaz, hogy riasztó mértékben megrendült az állampolgárok bizalma a demokratikus jogállamban. Azzal a problémával kellene szembenézni, hogy ezt a hitelvesztést miként lehetne felszámolni. A kizárólag listás rendszer viszont éppenséggel az állampolgárok elidegenedését fokozza. Tökéletes választási rendszer nincs, de a mi vegyes rendszerünk legalább nagyjából megfelel. A választók már most azt látják, hogy csak gombnyomogatók ülnek az ülésteremben, akiknek bekiabálják a szavazás előtt, hogy melyik gombot nyomja. Az állampolgár pedig felteszi a kérdést, hogy minek fizessen annyi képviselőt, ha elég lenne Gyurcsány és Orbán, akik majd lejátsszák az ügyeket. Ha listás rendszer lesz, akkor van 199 ember, akit Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor ki tud jelölni, mint saját embere.
Úgy tűnik, a vegyes rendszerben is megvannak a saját emberek…
Azért az MSZP-ben sok egyéni körzetből érkezett képviselő jelent féket Gyurcsány számára. Ez persze a Fideszben is létezik, hiszen Orbán sem mindig tudja hatékonyan kezelni az övétől eltérő gondolkodásúakat. Elég csak az átülésekre gondolni.
Ha a vegyes választási rendszer a megfelelő, mi hiányzik még?
Az LMP egyik első számú követelése az, hogy tegyék rendbe a párt- és kampányfinanszírozást. A jelenleg kialakult korrupciós viszony a pártpolitika és a gazdaság között önmagában képes arra, hogy befagyassza a politikai mezőt. A parlamenti stabilitáshoz szükséges a bejutási küszöb, de az öt százalék teljesen irreális, három százalék elég lenne. Hasonlóan szükségtelen ma már a kopogtatócédulás rendszer fenntartása. Emellett szerintünk nem felszámolni kell az egyéni és a listás választási rendszert, hanem annak a lehetőségét kellene megteremteni, hogy a választók a listákon belül is érvényesíthessék a személyes preferenciájukat. Ne egy pártközpont mondja meg, hogy Budapesten ki az első tizenöt! Így a pártok belső politikájára is lenne hatása a választónak. De ugyanilyen fontos lenne a különböző hatalmi ágak közötti viszony korrekciója is.
Mire gondol?
Hogy egy interpellációs leszavazásnak legyen keményebb jogkövetkezménye, hogy a köztársasági elnök regulatív szerepkörét bővíteni is lehetne, hogy a számvevőszék vagy az ombudsman súlyát növeljük.
Ha azt nézzük, hogy a frissen alakult kormányzati válságkezelő központ feladatokat vesz át a számvevőszéktől, akkor épp ellentétes irányban haladunk…
Sajnos igen. Gyurcsány Ferenc kormányzati politikáját pillanatnyi médiaötletek töltik ki, így ezek gyakran éppen a kívánatossal ellentétes irányba hatnak. Az igazi probléma, hogy túlhatalma van a mindenkori miniszterelnöknek. Kellenek az ellensúlyok.
—-Jövő, Brüsszel, LMP—-
Hosszabb távra is van javaslat?
Egyfelől új jogalkotási törvény kell, ami nem ad lehetőséget arra, hogy a minisztériumok gyakorlatilag az összes javaslatukat sürgősséggel terjesszék elő, megspórolva ezzel az állampolgári nézetegyeztetést. Legyen közjogi konzekvenciája annak, ha megsértik a társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat. Másfelől például jótékony hatása lenne, ha számos közjogi pozícióban limitálnák a hivatali időt: tehát ne lehessen egy várost, vagy megyei bíróságot húsz évig vezetnie ugyanannak az embernek.
Jelen politikai berendezkedés mellett valami is megvalósulhat az ötletekből?
Valóban nem valószínű, hogy a jelenlegi elit erre mozdulna. Mondhatnám azt is, hogy az LMP pontosan ezért jött létre. Hiszek abban, hogy egy látható sikerrel az EP-választáson bekerülhetünk a parlamentbe, lesz súlyunk a döntéseknél, hatásunk a kormányzati politikára.
Ennyi minden várható egy európai parlamenti választástól?
Arra számítunk, hogy lesz legalább 150-200 ezer olyan honfitársunk, akik kifejezik azt a fajta igényüket, hogy a jelenlegi politikai elittel szemben legyen egy értelmes és a demokrácia értékeit nem elvető politikai alternatíva. Világosak a szándékaink arra vonatkozóan, hogy, akár egy képviselővel, mit is tehetnénk Brüsszelben.
Például?
A magyar munkahelyeket is csak összehangolt, uniós fellépéssel lehet megvédeni, de hatékonyan lehetne fellépni a magyar termőföldet fenyegető gmok moratóriumainak fenntartása, vagy a magyar tájfajták védelme érdekében. De a klímavédelem vagy a határokon átnyúló szennyezés dolgában is.
Listájuk már van?
Egyelőre meg kell hozni a formális döntést arról, hogy elindulunk. Ezt követően, természetesen a közeljövőben, a lista összetételéről is dönteni fogunk.
A nagytőke nem kereste még meg önöket?
A összeesküvés-elméletek kedvelői szerint persze az amerikai külügyminisztériumtól neves bankárokig egy akkora támogatói kör tol minket, hogy abból már csak az ufók hiányoznak. A helyzet ezzel szemben az, hogy eddig jobbára a tagok befizetéseiből és szimpatizáns kkv-k felajánlásaiból működtünk, a nagytőke, mint olyan, pedig nem is kopogtatott nálunk. Mi nem azért indítottuk el ezt a kezdeményezést, hogy legyen még egy párt, amit kevesen támogatnak sok pénzzel, hanem azért, hogy legyen egy párt, amit sokan támogatnak kevés pénzzel.
Kikből áll az LMP tagsága?
Gyakorlatilag mindhárom szellemi áramlatból vannak támogatóink. Ezt reprezentálja a jelenlegi négyszáz fős teljes jogú tagságunk is. Vannak szép számmal liberálisok, akik különböző időpontokban kiábrándultak az SZDSZ-ből, de korábban sem a neoliberális gazdaságpolitika vonzotta őket, hanem az emberi jogok és a magánszféra védelme. Vannak, akik számára a baloldaliság nem a pártállami utóvédekhez való egzisztenciális és kulturális közelséget jelenti, hanem a társadalmi, globális igazságosságot. És vannak közösségelvű konzervatívok, akik viszolyognak a populista retorikától, és fontosnak tartják a demokratikus intézmények védelmét, továbbá a helyi közösségek önrendelkezési szabadságának, valamint természeti és kulturális örökségünk megóvását.
Úgy tűnhet, az LMP tagjai többségében nagyvárosokban élnek. Van megoldásuk a vidék problémáira, a romák helyzetére?
Van válaszunk a magyar-roma együttélésben keletkező feszültségek oldására. Azt gondolni, hogy a szolgáltatásliberalizáció jegyében elviszem faluról a vasutat, becsukatom az iskolát, elkényszerítem onnan az orvost, majd azt gondolom, hogy az emberek ettől majd békésen a városokba vándorolnak és munkát találnak – ez szimpla idiótaság. Főként, hogy éppen ellentétes irányú mozgás figyelhető meg: a ballib vezetésű kerületek a „rehabilitált” városrészek lakóit nyomják ki a falvakba. Az együttélési konfliktusok, mint most a miskolci is, egyenes következményei annak a társadalompolitikának, amit az SZDSZ erőltetett a kormányzatra. Az SZDSZ nem játszhatja a kívülálló ellenzék szerepét és legalább annyira felelősek az ország helyzetéért, mint Gyurcsány Ferenc. S észre kell venni azt is: az tud hatékonyan (és persze hitelesen) fellépni a rasszizmus ellen, aki fenn tudja tartani a közbiztonságot falvakban, városokban.
Felelőstől függetlenül együtt kell élni…
Fontos, hogy a közoktatásban kialakuljanak azok a csatornák, amelyek lehetővé teszik a mobilitást a mély szegénységben élő roma gyerekek számára. Vidékpolitikánk fókuszában a lokalitás, a helyi gazdálkodás és a helyi értékesítés megerősítés áll. Ez alkalmas arra, hogy a ma kitaszított csoportok is értelmes foglalatosságokat találjanak maguknak. Továbbá a képzési politikának elsősorban a mélyszegénységből kitörni akaró, kompetenciahiányos embereket kell esélyhez juttatnia a munkaerőpiacon.
Sólyom Lászlóval van kapcsolatuk?
Ha valaki, akkor az államfő pontosan tudja, hogy a mindenkori köztársasági elnöknek milyen lehet a viszonya egy párttal. Vagyis nincs.
pályakép
Schiffer András 1971-ben született Budapesten. 1990-ben pár tucat egyetemistatársával egy alulról szerveződő és a pártállami utódszervezetektől független baloldali ifjúsági mozgalom életre hívásán munkálkodik: két évig az Ifjú Szocialisták ügyvivője, 1992-ben kilépett a szervezetből. Az ELTE-n szerzett jogi diplomát, ügyvédi irodájában elsősorban gazdasági joggal foglalkozik. 1996-tól a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa, 2004-08 között ügyvivője, a politikai szabadságjogok program vezetője. Dolgozik a melegeket, bántalmazott nőket segítő Habeas Corpus Munkacsoportnál, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum jogsegélyszolgálatánál. 2008 őszéig a Védegylet szervezőbizottságának tagja volt, 2005-ben a Sólyom László köztársasági elnökké választását célzó kampány vezetője. Ügyvédként védte Orbán Viktort. Szenvedélyes Vasas-drukkernek vallja magát.
