Élő Nagyvilág

A Time magazin Zelenszkijt választotta az év emberének

STR / JIJI PRESS / AFP
STR / JIJI PRESS / AFP
  • Moszkva különböző válaszokat mérlegel az olajárplafon bevezetésére – erősítette meg az orosz elnöki szóvivő. Egy orosz gazdasági lap szerint ezek között szerepel a szankciót kivető országokba irányuló olajértékesítés felfüggesztése is.
  • Az Egyesült Államok nem engedélyezte az oroszországi ukrán csapásokat – jelentette ki az amerikai külügyminiszter.
  • Az orosz erők folytatták a kelet-, északkelet- és dél-ukrajnai városok és falvak bombázását.
  • Az oroszok Szumi megyében egy nap alatt 226 lövedéket dobtak hét településre.
  • Terrorfenyegetés miatt mozgósítást hajtanak végre Fehéroroszországban.
  • Lavrov szerint, ha kapnak komoly ajánlatot, Moszkva tárgyalni fog
  • Time: Zelenszkij az év embere
  • A háború keddi eseményeiről itt olvashat.

Szankciókat sértve vásárolt Beverly Hills-i lakásokat az orosz ügynök

Azzal vádoltak meg egy feltételezett orosz hírszerző ügynököt, hogy megsértette az amerikai szankciókat, és pénzmosást hajtott végre, amikor megvásárolt két társasházat a kaliforniai Beverly Hillsben. A vádlott, Andrij Derkacs szabadlábon védekezik.

A férfire még 2020 szeptemberében vetett ki szankciót az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma, mert állítólag több mint egy évtizede volt aktív orosz ügynök, és segítette a Kremlt abban is, hogy beavatkozzék a 2020-as amerikai választásokba.

A vádirat szerint az ukrajnak születésű Derkacs 2013 óta a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégek lettországi és svájci számláit használta az ingatlanok vásárlására és fenntartási költségeik kifizetésére. Derkacs korábban tagadta a jogsértést, és azt mondta, hogy korrupciós üzelmek leleplezése miatt szálltak rá.

Az ukrán belbiztonság júniusban közölte, Derkacs biztonsági cégek hálózatát hozta létre, hogy támogassa az orosz katonai egységek bejutását ukrán városokba a február 24-i moszkvai invázió során.

A demokraták szerint Derkacsnak szerepe volt abban, hogy Donald Trump volt republikánus elnök szövetségesei terhelő információkat ásson elő Joe Biden fia, Hunter Biden ellen, aki az ukrán Burisma energiavállalat igazgatótanácsában vállalt tisztséget.

Derkacs több mint két évtizeden át volt tagja az ukrán parlamentnek, ám Kijev 2021-ben saját szankciókat vetett ki rá.

A Time magazin 2022-ben Zelenszkij ukrán elnököt választotta az év emberének

A Time kedden jelentette be, hogy kit választott az év emberének, és megosztott egy képet a készülő címlapról, amelyen Volodimir Zelenszkij látható, az ukrán zászló kék és sárga színű illusztrációival körülvéve.

Az Insider felidézi, hogy Zelenszkij politikába való belépése előtt, népszerű színész volt, aki az ukrán elnök szerepét is eljátszotta a “Nép szolgájában” című sorozatban. Amikor a 44 éves Zelenszkijt 2019-ben elnökké választották, úgy lépett a színpadra, hogy a film főcímdala szólt. Három évvel később azonban már azért került a nemzetközi figyelem fókuszába, mert az orosz erők megtámadták Ukrajnát.

A lap kiemeli, hogy a konfliktus idején Zelenszkij a közösségi média folyamatos használatával  inspirálta nemzetét. A szabadban, a fővárosban, Kijevben, felismerhető épületek közelében forgatott klipeket.

Itt vagyok. Nem teszünk le fegyvert – mondta egy több mint 19 milliószor lejátszott Twitter-videóban.

A Time magazin egyébként elkísérte Zelenszkijt Hersonba két nappal azután, hogy az orosz erők visszavonultak a városból. A politikus ott azt mondta, hogy biztonságiak 100 százalékban ellene voltak, de támogatni akarta az ország polgárait.

Kötelességem odamenni, és megmutatni nekik, hogy Ukrajna visszatért, támogatja őket

– idézte fel a lap Zelenszkij egyik fontos pillanatát.

 

Piacot, buszpályaudvart lőttek az oroszok, legalább hat halott

Az orosz erők csapást mértek szerdán a Donyeck megyei Kurahove településre, ahol eltalálták a helyi piacot, a buszpályaudvart, valamint benzinkutakat és lakóépületeket, az eddigi értesülések alapján legalább nyolc civil életét vesztette és öten megsebesültek – írja az MTI Kirilo Timosenko Twitter-bejegyzésére hivatkozva. Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője azt írja, a támadók a település központját vették tűz alá rakéta-sorozatvetővel.

„Ezek terroristák, nem emberek. Felelni fognak ezért” – írta a szintén a Twitteren Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, reagálva a támadásra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy Zelenszkij hat és nem nyolc halálos áldozatról tájékoztatott.

(MTI)

12 évet kapott egy oroszoknak kémkedő pap Ukrajnában

12 év szabadságvesztésre ítélt egy Luhanszk megyei papot az ukrán bíróság írja a Ukrán Biztonsági szolgálatra (SZBU) hivatkozva az MTI. Az elítélt pap a közlemény szerint a Moszkvához hű ukrán ortodox egyházi „szárny” liszicsanszki templomi elöljárója, aki információkat szivárogtatott az oroszoknak az ukrán fegyveres erők szeverodonecki állásairól – hozta nyilvánosságra szerdán az

A férfit – akinek nevét az SZBU nemzetbiztonsági szolgálat nem hozta nyilvánosságra –, egy különleges művelet eredményeként még idén áprilisban vették őrizetbe. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján a bíróság 12 év börtönbüntetésre ítélte. A nyomozati anyag szerint a papot 2014-ben egy Oroszországi Föderációban tett látogatása során vették rá az oroszok az együttműködésre. Attól fogva az önhatalmúlag kikiáltott, szakadár Luhanszki Népköztársaság egyik vezetője folyamatosan kapcsolatban állt vele.

Az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete után a pap adatokat gyűjtött és továbbított a Moszkva-barát szakadár fegyvereseknek az ukrán erők egységeiről, köztük az ukrán csapatok szeverodonecki harci állásairól – fejtette ki közleményében az SZBU. Kiderült: az oroszokat elsősorban a védelmi egységek létszámával és katonai felszerelésével kapcsolatos információk érdekelték. Ezen felül a pap információkat szolgáltatott az oroszoknak azokról az Ukrajna-párti helyi lakosokról is, akik potenciálisan ellenállást tanúsíthatnak az orosz megszállókkal szemben.

Az SZBU közölte még, hogy leleplezett egy másik Moszkvához hű ortodox papot is a luhanszki régióban, aki szintén információkkal látta el az oroszokat a kelet-ukrajnai térségben működő ellenállási mozgalom tagjairól és ukrán katonák állásairól. Az előzetes vizsgálatok szerint az általa átadott értesülések alapján raboltak el az oroszok két ukránt. A pap jelenleg az orosz megszállás alatt levő keleti térségben bujkál az igazságszolgáltatás elől – tette hozzá az SZBU.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy az elmúlt hetekben az SZBU házkutatásokat tartott számos régióban – köztük Kárpátalján – a moszkvai patriarkátus fennhatóságát elismerő egyházi szárny kolostoraiban és más épületeiben. Legutóbb – szerdai közlés szerint – Cserkaszi, Voliny és Herszon megyékben hajtottak végre hasonló műveletet. A hatóságok szerint erre a Moszkvához hű ortodoxok templomaiban zajló Moszkva-párti propaganda miatt volt szükség.

Az SZBU november végén nyilvánosságra hozta, hogy az átkutatott kolostorokban oroszbarát irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt és gyanús orosz állampolgárokat találtak. Idő közben több papot hivatalosan is meggyanúsítottak.

Volodimir Zelenszkij elnök december 1-jén nyilvánosságra hozta, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) utasította a kormányt: tegyen javaslatot a parlamentnek a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház tevékenységének betiltására Ukrajnában, továbbá törvényességi vizsgálatot is kezdeményezett az említett egyházi szárnynak a kijevi Pecserszki Lavra templom- és kolostoregyüttesben való tartózkodásának jogszerűségéről.

Lavrov: Moszkva komoly ajánlat esetén kész a tárgyalásra

Oroszország kész tárgyalni, ha komoly javaslat érkezik az ukrán konfliktus megoldására, amely teljesíti Moszkva követeléseit

– jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai külpolitikai fórumon.

Ha most komoly javaslat érkezik arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megállítani ezt a konfliktust úgy, hogy közben teljesüljenek a mi teljesen jogos követeléseink, természetesen készek leszünk tárgyalni

– mondta Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai miniszterelnök és külügyminiszter emlékének szentelt fórumon. Az orosz diplomácia vezetője ehhez azt is hozzáfűzte, hogy Oroszország kész lenne komoly párbeszédet folytatni a nyugati országokkal, ha ott előrelátó emberek kerülnek a kormányra.

Amikor és amennyiben Nyugaton, az Európában és az Egyesült Államokban létrehozott intézmények vezetésébe olyan emberek kerülnének, akik képesek egy kicsit messzebbre látni, mint a kétéves választási ciklus (…), akkor természetesen készen állunk egy komoly beszélgetésre

– mondta Lavrov. A miniszter szerint „ennek a fényes korszaknak az eljövetelére várva” Oroszország mindig tárgyalni fog „a szakértői közösség épeszű embereivel”. (MTI)

Moszkvának nincs köze a németországi puccskísérlethez

Kizárta a Kreml szóvivője szerdán annak lehetőségét, hogy Oroszországnak köze lehet a leleplezett németországi szélsőjobboldali puccskísérlethez.

Ez valószínűleg a Német Szövetségi Köztársaság belső problémája, és ők maguk is megállapították, hogy semmilyen orosz beavatkozás szóba sem jöhet. Mi médiajelentésekből értesültünk erről. Nincs mit mondanunk

– mondta a Kreml szóvivője.

A német rendőrség szerda hajnalban nagyszabású akciót hajtott végre a Bundestag megrohamozására és államcsínyre készülő szélsőjobboldaliak ellen. Huszonöt embert vettek őrizetbe hét szövetségi tartományban, valamint Ausztriában és Olaszországban. A letartóztatottak között van egy orosz nő, Vitalija B., akit azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatot tartott az összeesküvés vezetője és Oroszország képviselői között. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a német főügyészség közölte: jelenleg nincs oka feltételezni, hogy orosz hivatalos emberek is támogatták volna az összeesküvőket. (MTI)

Éjszaka újabb orosz támadások érték az ukrán energetikai létesítményeket

Az orosz erők ismét több energetikai létesítményre mértek csapást szerdára virradó éjjel Ukrajna keleti részében – közölte az Ukrenerho áramszolgáltató társaság.

A közlemény szerint folytatódik az energiarendszer szakaszos helyreállítása a rakétatámadások után, de továbbra is jelentős áramhiány van. Az atomerőművekben az elektromos hálózat károsodása miatt lekapcsolt blokkok feltöltésének folyamata a tervezett módon folytatódik – tette hozzá a vállalat.

Nehéz helyzet alakult ki az ország keleti részében, ahol az ellenség tegnap este ismételten tüzet nyitott egyszerre több energiainfrastrukturális létesítményre, miközben a hőmérséklet ebben a térségben elérte a mínusz 17 Celsius fokot. A sürgősségi javítási munkálatok folytatódnak. A javítócsoportok emellett azon dolgoznak, hogy felszámolják a rakétatámadások következményeit Kijevben és Odessza megyében, és biztosítsák a régiók energiaellátását

– idéz az MTI az áramszolgáltató közleményéből.

Mint írják, továbbra is jelentős hiány van az energiarendszerben, és az összes regionális energiacégnek korlátozást írtak elő az áramfogyasztásra vonatkozóan.

A közleményben arról is beszámolnak, hogy vannak olyan régiók, ahol túllépték a fogyasztási határértékeket, ezért vészleállítást kellett alkalmazni. Ezeken a helyeken a fogyasztáskorlátozások mértéke attól függően fog változni, hogy miként áll helyre a villamosenergia-termelés.

A DTEK energetikai vállalat sajtószolgálata szerdán közölte, hogy előző nap egyik létesítményére kétszer is tüzet nyitottak az orosz erők, emiatt azt le kellett választani az elektromos hálózatról. A vállalat nem hozta nyilvánosságra, hogy hol található ez az energetikai objektum, de azt írta, hogy már nem először érte orosz támadás. Kiemelte, hogy „leállása energia- és hőellátási korlátozáshoz vezetett a régióban”. A támadás következtében személyi sérülés nem történt.

A Mi Hazánk szerint a magyar kormánynak nem kéne támogatni Ukrajnát

Dúró Dóra a párt elnökhelyettese úgy fogalmazott,

ezzel a pénzzel a kormány „közvetetten finanszírozza a háborút”, márpedig a Mi Hazánk semmilyen módon nem tud elfogadni semmilyen, „Ukrajna háborús céljait szolgáló pénzügyi támogatást”.

Kapcsolódó
Mi Hazánk: a magyar kormány finanszírozza az ukrajnai háborút
Dúró Dóra úgy látja, nincs arra a garancia, hogy nem a magyarellenes ukrán politikusoknál fog landolni az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás.

Moszkva különböző válaszokat mérlegel az olajárplafon bevezetésére

Moszkva különböző válaszlehetőségeket mérlegel a Nyugat által bevezetett olajárplafonnal kapcsolatban. Amint a döntés megszületik, nyilvánosságra hozzuk

– jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak, aki nem kívánt részletekbe bocsátkozni.

A Vedomosztyi című orosz gazdasági lap szerdán arról számolt be, hogy az orosz kormány három lehetséges válaszlépésen dolgozik, miután az Európai Unió és a G7-csoport 60 dolláros árplafont vezetett be az orosz nyersolajra. A lap szerint az elképzelések között szerepel, hogy

  • Oroszország teljesen megtiltja a szankciókat bevezető országokba irányuló olajértékesítést,
  • megtiltja a kivitelt az olyan szerződések alapján, amelyek az árplafonra vonatkozó záradékot tartalmaznak,
  • vagy irányárat vezet be, amely az orosz Urals nyersolajra adható legnagyobb kedvezményt az etalonnak tekintett Brent típus ára alapján állítja be.

A Vedomosztyi szerint Moszkvában még egyik lehetőséget sem hagyták jóvá, és más alternatívákat vagy kombinációkat sem tartanak kizártnak.

A Bloomberg amerikai hírügynökség azt írta, hogy Oroszország az árplafonra válaszul fix olajárat vezethet be, vagy megszabja a maximális árengedményt a nemzetközi márkákhoz képest.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva minden szankcióra az érdekein alapuló, arányos választ fog adni. Hozzátette, hogy Oroszország megtanult együtt élni a büntetőintézkedésekkel.

A Kreml sajtószolgálata közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonbeszélgetést folytatott az Egyesült Arab Emírségek elnökével, Mohammed bin Zajed an-Nahjannal, megvitatva vele a nyugati országok azon „kísérleteit”, hogy piacellenes árplafont szabjanak az orosz olajra, ami „ellentmond a világkereskedelem elveinek”.

(MTI)

Özönlenek Venezuelába az orosz turisták

Orosz turisták ezrei találtak barátságos üdülőhelyet maguknak a venezuelai Isla de Margarita nevű trópusi szigeten. Az évek óta tartó politikai és gazdasági felfordulás a legtöbb turistát elriasztotta Venezuelától, a nyugati országok figyelmeztették is polgáraikat, hogy kerüljék el a dél-amerikai országot. A tengerparti nyaralásra vágyó, de az ukrajnai háború miatt vízum- és berepülési korlátozásokkal sújtott orosz turisták azonban felfedezték maguknak a venezuelai fehér homokos partokat.

Nicolas Maduro elnök a turizmusban látja a gazdaság fellendítésének titkos fegyverét, amely a hiperinfláció és a szabad zuhanásban lévő valuta évei után újból felfelé ívelő pályát mutat. Az elnök megállapodást írt alá erős szövetségesével, Oroszországgal arról, hogy év végéig országa mintegy 100 ezer turistát készül fogadni.

Az elmúlt két hónapban háromezer orosz turista vette igénybe a Moszkva és Isla de Margarita közötti új közvetlen járatot, melyet az orosz Norwind Airlines légitársaság indított.

(AFP)

Varsó Patriot rakéták lengyelországi telepítéséről tárgyal Berlinnel

Varsó a német hadsereg készleteiben lévő, amerikai gyártmányú Patriot rakéták lengyelországi telepítéséről fog tárgyalni Berlinnel, miután Németország elutasította szállításukat Nyugat-Ukrajnába – közölte Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter kedd esti Twitter-bejegyzésében.

A tárcavezető a német védelmi minisztériummal folytatott egyeztetést követően azt írta: csalódottan fogadta az Ukrajnának szánt támogatás elutasítását.

Ezért elkezdjük a rakétavetők lengyelországi elhelyezéséről, parancsnoki rendszerünkbe való bevonásáról szóló munkamegbeszéléseket,

tette hozzá.

Németország azután ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy november közepén feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik szovjet gyártmányú rakétája csapódott be a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva.

Lengyelország arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a felajánlott légvédelmi rakétarendszert. Blaszczak szerint ez megvédené Ukrajnát az orosz támadások okozta további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelné Lengyelország keleti határának biztonságát is.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter viszont úgy érvelt: a Varsónak felajánlott Patriot-ütegeket csak a NATO területén belül lehetséges telepíteni, mert az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik. A német felajánlás Mariusz Blaszczak múlt heti közlése szerint nyolc régebbi típusú rakétaindítóról szól.

Varsó egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében az év végéig két amerikai Patriot-üteget (16 rakétaindítót) is kap. Ezen kívül két üteget már Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

(MTI)

Mozgósítást hajtanak végre Fehéroroszországban

Fehéroroszország szerdán és csütörtökön haditechnikai eszközök és biztonsági erők mozgósítását tervezi, hogy ellenőrizze egy esetleges terrorcselekményre adható válaszait – közölte az állami BelTA hírügynökség, az ország biztonsági tanácsát idézve.

Ezen a két napon a polgárok közlekedését is korlátozzák egyes közutakon és közterületeken, tovább azt is tervezik, hogy a lakosság kiképzésének céljából imitált fegyvereket is bevetnek.

Arról nem közöltek információt, hogy az ország mely részei lehetnek érintettek.

Minszk már korábban közölte, hogy nem fog belépni a szomszédos Ukrajnában zajló háborúba, azonban Alekszandr Lukasenka elnök, Putyin közeli szövetségese a múltban Kijev és a Nyugat fenyegetésére hivatkozva csapatokat vezényelt az orosz erőkkel együtt az ukrán határ közelébe.

Az ukrán fél hónapok óta attól tart, hogy Fehéroroszország és Oroszország közös betörést tervez Ukrajna északi határán.

A múlt héten Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a katonai együttműködésről tárgyalt fehérorosz kollégájával, Viktor Hreninnel.

(Guardian)

Szumiban egy nap alatt féltucat településre 226 lövést adtak le az oroszok

Az orosz erők folytatták a kelet-, északkelet- és dél-ukrajnai városok és falvak bombázását.

  • Donyeckben hat ember meghalt, miután a várost rakéta- és tüzérségi támadás érte – közölte Alekszej Kulemzin, az oroszok által beiktatott polgármestere.
  • Az orosz határon fekvő Szumi megyében több ember is megsebesült a bombázásokban. A megye kormányzója elmondta, hogy az orosz erők kedden 226 lövést adtak le hét településre.

(SkyNews)

Blinken: Nem engedélyeztük az ukránok támadását

Az Egyesült Államok kedden közölte: „nem engedélyezte” Ukrajnának, hogy Oroszországon területén csapásokat hajtson végre. Kijev nem vállalta a felelősséget a hadsereggel kapcsolatban álló létesítmények ellen elkövetett dróntámadásokért, de nem is ítélte el a támadássorozatot, melyben az orosz fél szerint három ember vesztette életét, továbbá nagy hatótávolságú bombázó repülőgépek és egy üzemanyagraktár rongálódott meg.

Nem bátorítottuk az ukránokat, és nem is engedélyeztük nekik azt, hogy Oroszország területén belül csapást mérjenek

– nyilatkozta az újságíróknak Antony Blinken az Egyesült Államok külügyminisztere.

Washington tartózkodott attól, hogy olyan nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat szállítson az ukrán csapatoknak, amelyek képesek lennének csapást mérni Oroszországra, ugyanis a nyugati nagyhatalom attól tart, hogy ez közvetlen konfrontációhoz vezethet az orosz erők, valamint az amerikaiak és a NATO között.

(Guardian)

Olvasói sztorik