Az október 21-i Magyar Közlönyben jelent meg egy kormányhatározat, amely fokozná a geotermikus energia hasznosítását, és megkönnyítené az ehhez szükséges engedélyezési eljárást. A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közleményben tudatta, hogy a geotermia lehet a kulcs az energiabiztonság hosszú távú biztosítására. Azt is írták, hogy az energiaátmenet, ellátásbiztonság és megfizethetőség érdekében az összes energetikai ágazatot érintő programot alkottak, amely az évtized végéig összesen 16 milliárd euró (mintegy 6400 milliárd forint) beruházást jelent – ebben lesz geotermikus is, de hogy mennyi, azt hiába kérdeztük tőlük (még az előtt, hogy kiderült volna, a tárca Palkovics László lemondását követően megszűnik, és önálló energiaügyi minisztérium alakul).
A földgáz és az áram drasztikus áremelkedése miatt a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) már tavaly ősszel felhívta a figyelmet a geotermikus energia előnyeire, így az energia- és árbiztonságra, a vidékfejlesztésben betöltött pozitív szerepére, arra, hogy ezt az energiatermelési módot csak kis mértékben befolyásolja az energiaárak elszabadulása.
A kormány bejelentése csak propaganda
Szita Gábor, az MGtE elnöke szerint a kormány bejelentése úgy hangzik, mintha dinamikusan és magabiztosan egyengetnék a geotermikus energiahasznosítás útját, de erről szó sincs. Mivel csaknem négy évtizede dolgozik a szakmában, és majdnem húsz éve az egyesület elnöke, a kormányhatározat előtt mind az Agrárminisztérium, mind a TIM kikérte a véleményét. Ehhez képest csalódást okozott neki a kormányhatározat, mert abban nincs semmi konkrétum. Azt hitte, hogy októberre már a fejlesztési célokat és az ahhoz szükséges eszközöket tartalmazó előterjesztéssel is elkészülnek.
A geotermia révén környezetbarát, alternatív energia biztosítható, ráadásul az egyéb megújuló energiaforrásokkal szemben egész évben, éjjel-nappal használható energiatermelésre. A kormány becslése szerint az évtized végére 1–1,5 milliárd köbméter földgáz felhasználást válthatná ki a geotermikus energia. Szita ezzel egyetért, de abban is biztos, hogy ez 2030-ig biztosan nem fog megvalósulni. Ennek ugyanis körülbelül a 15–20 százalékánál tartunk most, az elmúlt hat évtized eredményeként.
Magyarország egyébként mintegy 10 milliárd köbméter földgázt használ fel évente – ennek tehát 15 százalékát lehetne geotermikus energiával helyettesíteni. Vagyis az nem várható, hogy áttörést hozzon az ország energiafelhasználásában, vagy hogy olyan komoly súllyal szerepeljen a geotermikus energia, mint például Izlandon. De a 15 százalék nem is elhanyagolható tétel, ilyen kritikus energiahelyzetben minden kis lehetőséget meg kell ragadni – mondta az elnök.
Egy országnak, amelyik ennyire függ a külföldről behozott energiahordozóktól, már eddig is sokkal nagyobb figyelmet kellett volna fordítania saját forrásai kiaknázására, energiabiztonsága erősítésére – jegyezte meg.
A kiválasztottak jutottak lehetőséghez
Az elnök elmondása alapján három olyan periódus volt, amikor intenzíven fejlődött a geotermikus energia felhasználása Magyarországon:
- A hatvanas-hetvenes években a mezőgazdasági hasznosítása volt a legjellemzőbb.
- 1985 és 1988 között számos városban oldották meg geotermiával a távfűtést.
- Az EU-csatlakozás után kaptunk vissza nem térítendő támogatást megújuló energiára, ebből 2005 után öt-hat éven át leginkább városi, kommunális hasznosítás történt, vagyis a közintézmények hőellátására összpontosítottak.
Az utóbbi beruházások termeltek annyi bevételt, hogy további energetikai beruházásokat (például ipari parkok geotermikus energiaellátását, lakótelepek kiegészítő fűtését) is lehetett belőlük finanszírozni, ahogy például Bólyban és Veresegyházon történt. A geotermikus energia az elmúlt tíz évben is kapott támogatást, de – mint Szita Gábor fogalmazott – lényegében csak a kiválasztottaknak jutott belőle.
Ők azok, akik sikerrel szereztek meg olyan állami támogatásokat, amelyről a többségnek tudomása sem volt, vagy verseny nélkül nyertek meg közbeszerzéseket. Értékelése szerint
Korábban csak műszakilag és gazdaságilag jól előkészített, biztosan megtérülő fejlesztésekhez adtak támogatást. 2013 óta viszont ez nem jellemző, Szita ezért szkeptikus a kormányzati bejelentés kapcsán.
Persze az elmúlt tíz évben nem volt probléma a gázzal – jött, és olcsó is volt. De fel lehetett volna készülni arra, mi van, ha nem így lesz. Úgy véli, ha újra mindenki hozzáférne támogatásokhoz, és az elbírálás szigorúan szakmai alapon történne, akkor megint értelmes projektek készülnének, és új lendületet kapna a geotermikus energiahasznosítás. Jelentős támogatásra lenne szükség, mert az utóbbi tíz évben – a források elapadásával – „kiszáradtak” az érdekelt cégek és önkormányzatok, valamint a kútfúrási kapacitás is lecsökkent. Szita szerint a pénzosztásnak azonban csak akkor lenne értelme, ha tervezhető, ha komolyan veszik az elvárásokat, és nem csak egy preferált körnek akarnak továbbra is pénzt juttatni.
Ahhoz, hogy a lehetőségekhez mérten az összes geotermikus energiát kiaknázzuk, sok idő kell, még akkor is, ha felgyorsulnak a folyamatok.
Így éri meg
Ha mélyre fúrnak (legalább 1 kilométerre vagy többre), akkor sok energiát tudnak kitermelni, de ez csak akkor éri meg, ha jelentős számú felhasználót kell a a kinyert energiával kiszolgálni. A geotermikus energia hasznosítása komoly infrastrukturális beruházást igényel, kiépítése két-három évbe telik. Általában két kútra van szükség – az egyikkel kinyerik a meleg vizet, a másikkal pedig visszasajtolják. A visszasajtolás költsége attól függ, milyen földtani közegből jön a víz, mert ugyanolyanba kell visszajuttatni. A visszasajtolás nem kötelező, ám ajánlott (kivéve a termálfürdőknél, ahol nem megengedett), és két célja van, hogy ne fogyjon a felszín alatti vízkészlet, és hogy a magas sótartalmú termálvíz ne kerüljön be a felszíni vízkészletbe.
Ezen kívül a hálózatot is ki kell építeni – felszíni vezetékeket kell létrehozni, ami elviszi a hőt a fogyasztókig. Ez mind drága, viszont cserébe rengeteg energiát lehet kapni, és az üzemeltetés költsége csak töredéke egy gázrendszerű fűtésének. A hatékonysághoz, a gyors megtérüléshez az kell, hogy minél koncentráltabban minél több fogyasztót tudjanak rákapcsolni a geotermikus energiára. A távfűtéshez jól illeszthető, és a leggyorsabb megtérülés akkor érhető el, ha közvetlenül egy fűtőmű mellett tudnak termálkutat létesíteni.
Régebben a termálvizet közvetlenül vezették be a fűtési csövekbe – ma már ezt nem teszik, hogy elkerüljék a termálvízben oldott anyagok miatti vízkövesedést, korróziót. Ma már csak a termálvíz hőjét hasznosítják – hőcserélő berendezés segítségével a hőt átadják a fűtési körben keringő lágy víznek. Van, amikor a hasznosításhoz át kell alakítani a meglévő fűtési- és használati meleg víz rendszereket, de nem feltétlenül – általánosságban minél magasabb a termálvíz hőmérséklete, annál kisebb a valószínűsége, hogy a meglévő rendszerekhez hozzá kell nyúlni.
Akik belevágnak egy geotermikus beruházásba, azok általában biztosra mennek, vagyis úgy jön az ötlet a termálvíz hőjének hasznosítására, hogy már létezik termálkút (esetleg fürdő is), illetve fúrtak a közelben szénhidrogén-fellelési szándékkal, de helyette meleg vizet találtak.
Hat évtizede hasznosítják Magyarországon a földben található melegvíz-kincset, a szakértelem tehát megvan. A működő beruházások tapasztalatai és a megismert fúrási eredmények mind hozzájárulhatnak a további hasznosításhoz, ha a kormány valóban komolyan gondolja ezt – mondta az elnök.
