„Mindig meghatározott időrend szerint döntünk. Az árstopok egy része október 1-jével járna le. Ezt megelőzően, tehát a következő kormányülésen fogunk dönteni róluk. Ez vagy a jövő héten, vagy két hét múlva esedékes. Ha a jövő héten, akkor biztos, hogy nem szerdán” – ezt a múlt csütörtöki Kormányinfón mondta Gulyás Gergely, amikor az újságírók rákérdeztek, mi lesz a sorsa a hatósági áras üzemanyagnak és a rögzített árú alapvető élelmiszereknek.
A VG.hu értesülései szerint határozott esély van arra, hogy a kabinet még ezen a hétvégén, szombaton összeül.
Akárhogy is, a döntés küszöbön áll, és ez túlzás nélkül lázban tartja az országot. A 480 forintos üzemanyagár tavaly november közepétől, éppen tíz hónapja van érvényben, igaz, a kedvezményezetti kör többször is szűkült. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej árát pedig február 1-jétől rögzítette a kormány, lassan nyolc hónapja. Vagyis az ezektől való esetleges búcsú mindenképp új világot hozna.
Melyik forgatókönyv a legreálisabb, mi lesz az árstoppal?
Csakhogy egyelőre nem ismert, hogy valóban búcsúra kell-e készülni. A jelenlegi helyzetben az összes elképzelhető forgatókönyv reális lehet, tehát fenntarthatják, megszüntehetik, vagy fokozatosan vezethetik ki az árkorlátozásokat. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a VG-nek arról beszélt, hogy a két szélsőséges eset valószínűsége talán kisebb, így leginkább valamilyen köztes megoldás képzelhető el.
Például az üzemanyag litere nem 480, hanem 500 vagy 550 forintba kerül majd. Jelezte, hogy az élelmiszereknél nehezebb meghatározni ilyen köztes módszert, még ha le is lehetne azt fektetni, hogy legfeljebb mondjuk 20 százalékos emelés történhet az ársapka előtti árszinthez képest. Úgy értékelt, hogy a köztes megoldás valószínűségét erősíti, hogy az ársapkák használatával kapcsolatban nincs konszenzusos vélemény: az egyik oldal a teljes kivezetést követeli, míg a másik még több termékre (például a kenyérre) terjesztené ki a szabályozást.
