Terjedelmes interjút adott az Indexnek Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, aki egyúttal bejelentette, újraindul a társelnöki posztért a szocialisták őszi tisztújításán.
Az interjúból kiderül, hogy a pártvezető töretlenül hisz az ellenzéki összefogásban, de szerinte az ellenzék sikeréhez tartalmi, ideológiai, társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vitákat is le kell folytatni. Hogy ez miért nem történt meg az elmúlt tíz évben, arra a kérdésre Kunhalmi azt mondta: kevesen voltak, akik kezdettől fogva az együttműködést hangoztatták, és erről eddig is sok vita zajlott le. Szerinte azonban azok a viták, amelyek arról szóltak, hogy a civilek leválthatnák az ellenéket, zsákutcásnak bizonyultak.
Az ilyen-olyan egymással való kakaskodással sok idő ment el, miközben a NER ment előre, függőségi viszonyok millióit hozta létre, és kiteljesedett
– fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy az MSZP a jelenlegi mérések szerint 2-3 százalékon áll, Kunhalmi azt mondta, akármekkorának is mérik éppen az MSZP-t, ma egy éles választási helyzetben meg tudnák ugrani országosan az 5 százalékot, mert megvan ehhez a szocialista bázis. Szerinte az MSZP-nek az eddigieknél is erőteljesebben kell megmutatnia és eljuttatnia a választókhoz baloldali válságkezelő, megszorításokat elutasító politikáját. Ehhez azonban olyan politikusok aktívabb szerepvállalására is szükség van, akik
valóban az emberek között mozogva ismerik problémáikat, és az ő nyelvükön beszélnek.
Ami a kívánt tartalmi viták irányát illeti, Kunhalmi az interjúban öt példát említett, ezek az alábbiak:
- Fel kell tenni a kérdést, hogy az elmúlt több mint harminc évben a demokrácia és a piacgazdaság önmagában képes volt-e társadalmi tömegeket felemelni és az országot tartós növekedési pályára állítani. Ha a válasz nem– márpedig szerinte az –, akkor lehet, hogy, az a fajta ajánlat, amit a rendszerváltók és a rendszerváltás utáni kormányok tettek, nem volt elegendő.
- Kérdés, hogy működő jóléti rendszerek felépítésére és megtartására van-e szükség van a válságok idején is, vagy „amit békeidőben felépítünk, azt újra meg újra megszorításokkal visszavesszük”.
- Választ kell adni az Európai Unióval való viszonyra. Szerinte Orbán Viktor zsaroló pozíciója nem visz előre, ehelyett ma aktívan befolyásoló politikára lenne szükség. Példaként hozta erre az Euró bevezetésének szükségességét, amit szerinte csak ilyen pozícióból lehetne elérni.
- Újraértékelné a „keleti nyitás” politikáját is, szerinte ennek nem Orbán „mintadiktatúráiról” kellene szólni, hanem arról, hogy a nyugati tőkével szemben legyen ellensúly. Szerinte ha a nyugati tőke keresi az olcsó munkaerőt, az alacsony adókat és a nem túl szigorú környezetvédelmi szabályokat, akkor Magyarország ugyanígy keresheti ezeket a lehetőségeket, csak tőle délebbre és keletebbre.
- A közmunkának szerinte több funkciója van: rendet tart vidéken és aktivitást hoz az emberek életébe. Kritikája van viszont azzal, hogy a közmunkások gyerekeitől elveszik a jó oktatás és így a társadalmi mobilitás lehetőségét.
Kunhalmi beszélt arról is, hogy az Európa Parlamenti választáson szerinte szintén az ellenzéki összefogás politikája lenne helyénvaló, mert nehéz lenne elmagyarázni, hogy miért támogassa a választó az önkormányzati választáson a közös jelöltet, az EP-választáson pedig a külön listát.
