Tizennyolc éve irányítja az orosz külkapcsolatokat, és ezzel Andrej Gromikó, az egykori legendás szovjet külügyminiszter után a második leghosszabb ideje tölti be ezt a tisztséget. A nyugati világban sokáig urbánus, művelt és vagány diplomataként tartották számon, akit 2014 előtt még a New York Times is különösen hozzáértő, tapasztalt diplomataként méltatott.
Ma viszont leginkább Vlagyimir Putyin orosz elnök szócsöveként tartják számon, aki azért őrzi kivételesen hosszú ideje pozícióját, mert neve soha nem merült fel Putyin lehetséges vetélytársai között. Magyarországon leginkább hajmeresztő nyilatkozatairól és a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez fűződő állítólagos barátságáról ismerik. Utóbbiról nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése előtt, tavaly decemberben emlékezett meg a magyar külügyminiszter, miután átvette a külföldieknek adományozható legmagasabb orosz állami elismerést, a „Barátságért” kitüntetést.
Szergej Lavrov alighanem a nyugati nyilvánosság által leggyakrabban idézett orosz politikus, akit az orosz-ukrán háború kitörése óta a TASZSZ orosz állami hírügynökség átlagosan naponta legalább tíz alkalommal idézett. Ebben a tekintetben csak nemrég lehetett némi visszaesést tapasztalni, miután július 8-án az Indonéziában megtartott G20 csúcstalálkozóról a tervezett idő előtt távozott.
Lavrov ezután majdnem két hétre lényegben eltűnt a nyilvánosság elől, amit jól mutat, hogy a távozását követő tíz napban a TASZSZ is csak legfeljebb napi egy említést tett a személyéről. Utána azonban újra nyilvánosság elé állt, hogy elmondja, Oroszország immár nem elégszik meg a Krím és a két szakadár népköztársaság, Donyeck és Luhanszk megtartásával.
Lavrov a béketárgyalások feltételéül szabta, hogy Oroszország megtarthassa Ukrajna oroszok által már megszerzett déli régióit is. A hivatalos orosz kommunikációban szintén gyökeres fordulatot jelentett, hogy Lavrov arról szónokolt: Oroszország megszabadítja az ukránokat Volodimir Zelenszkij nép- és történelemellenes rezsimjétől.
Ígéretes diplomáciai karrier
Szergej Lavrov 1950-ben született a georgiai Tbilisziben örmény apától és orosz anyától. Neve apja után eredetileg Szergej Kalantarjan volt, de ezt később megváltoztatta, és felvette édesanyja orosz családnevét. Az Independent róla készített portréja szerint Lavrov a korai éveiben élénken érdeklődött a fizika iránt, később mégis a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerzett diplomát, ahol megtanulta Srí Lanka hivatalos nyelvét a szingalézt. Ezt a tudását Srí Lanka szovjet nagyköveteként kamatoztatta 22 és 26 éves kora között, de beszéli még a Maldív-szigetek őslakóinak nyelvét, a dhivehit is.
Lavrov 32 éves korában már a New York-i ENSZ-misszióban dolgozott tanácsadóként, majd 1994-ben visszatérve 10 éven át volt az ENSZ orosz nagykövete. Ebben az időben történt, hogy Kofi Annan akkori főtitkár dohányzási tilalmat vezetett be az ENSZ-székházban. A későbbi orosz külügyminiszter habitusát jól példázza, hogy nyíltan szembeszállt a tilalommal, és cigarettával, whiskyvel a kezében úgy érvelt „Az ENSZ székháza a tagországok tulajdonában van, de a főtitkár csak egy fizetett alkalmazott.”
A kilencvenes évek elején a Szovjetunió összeomlása környékén több fontos pozíciót is betöltött a szovjet majd az orosz külügyminisztériumokban, sőt rövid ideig külügyminiszter-helyettesként is dolgozott. Ebben az időben volt a beosztottja a ma már emigrációban élő Andrej Kozirev külügyminiszternek. Kozirev egy nappal az orosz-ukrán háború kezdete után a Twitteren egy fényképes posztban emlékezett meg ezekről az időkről. Ebben azt írta róla:
Régebben ő volt a hátországom. Ma a hátamra figyelnék, ha mögöttem állna.
Lavrov, rightfully sanctioned by the US and EU today, was my deputy in the 90s. Used to have my back.
Today, I would watch my back if he was behind me. pic.twitter.com/a47XArhEYb
— Andrei V Kozyrev (@andreivkozyrev) February 25, 2022
Lavrov korábban különösen népszerű volt nyugati diplomáciai körökben, ám ahogy Putyin politikája egyre inkább nyugatellenessé vált, úgy változott az ő hírneve is. Diplomáciai kapcsolatait felhasználva határozottan védelmébe vette és támogatta Bassár el-Aszad szíriai diktátort, aki a szíriai polgárháborúban vegyi fegyvereket vetett be a saját népe ellen.
Lavrov számos alkalommal kiállt Alexandr Lukasenko fehérorosz diktátor mellett is, amikor az kegyetlenül leszámolt az ellene tiltakozókkal.
Lavrov, a bigámista
Magánéletéről és vagyoni helyzetéről legfőképp a nyugati és orosz oknyomozó munkáknak köszönhetően ma már viszonylag sokat lehet tudni. Lavrov ötven éve házas, felesége Maria Lavrova, akitől egy lánya is született, a ma 40 éves Jekatyerina, aki New Yorkban született és nőtt fel, a Columbia Egyetemen tanult politológiát, és a London School of Economics mesterképzésén végzett, mielőtt művészeti karrierbe kezdett.
Alekszej Navalnij oknyomozó csapata azonban azt is kiderítette, hogy Lavrovnak van egy másik, „nem hivatalos” felesége is. 2014 óta azt is tudni lehet, hogy ez a nő Szvetlana Poljakova, az orosz külügyminisztérium munkatársa, aki a korábbi oknyomozások szerint mintegy 13,6 millió dollár értékű ingatlanvagyon fölött diszponál Oroszországban és az Egyesült Királyságban. Utóbbi vagyonról a szervezett bűnözést és korrupciót vizsgáló oknyomozó szervezet az OCCRP írt először.
A sokáig rejtőzködő Poljakova neve 2014-ben derült ki, amikor az Orosz Ortodox Egyház feltett egy videót a Youtube-ra, amelyen Kirill pátriárka előbb Szergej Lavrovot, majd a fehér fejkendőt viselő Szvetlana Poljakovát tünteti ki (a videóban 11:55-től látható) egy egyházi szertartás keretében. A nő neve nyilvánosan itt hangzott el először.
Lavrovnak és Szvetlana Poljakovának egy lánya is van, a ma 26 éves Polina Kovaleva. Ő a Gazprom orosz energiaipari gigavállalatnál dolgozik, miután kiváló minősítésű diplomát szerzett a Loughborough Egyetemen, valamint közgazdaságtudományi diplomát a londoni Imperial College-ban. Poljakovának van egy 4,4 millió font (körülbelül 2,1 milliárd forint) értékű lakása a londoni Kensington High Street mellett, és a hírek szerint nem veti meg az éjszakai életet.
A külügyminiszter vagyonnyilatkozatai alapján feleségével együtt évente 6-10 millió rubelt (100-136 ezer dollárt, körülbelül 40-54,5 millió forintot) keresett az elmúlt öt-hat év során. Ezzel azonban viszonylag nehezen hozható összhangba, az a 8,2 millió dollár (körülbelül 3,3 milliárd forint) értékű ingatlanvagyon, amelyet a Putyin kormánya által „külföldi ügynökszervezetnek” minősített oknyomozó portál, az orosz The Insider tárt fel 2020-ban.
Lavrov azonban nemcsak gazdag és művelt, de színes egyéniség is. 2017-ben ő maga mesélte el az orosz állami médiának, hogy jó fizikai formáját azzal tartja fenn, hogy minden héten focizik, és évente legalább pár napot legkedvesebb hobbijának, a vadvízi evezésnek szentel. Azokban az időkben pedig, amikor Lavrov a nyugati diplomáciai partnereivel még jó kapcsolatot ápolt, John Kerry korábbi amerikai külügyminiszterrel, Joe Biden amerikai elnök jelenlegi klímaügyi megbízottjával gyakran hódoltak együtt közös szenvedélyüknek, a jégkorongnak.
