A hipermarketek megjelenésekor családi program volt a vásárlás: szombat délelőtt beült mindenki az autóba, majd ráereszkedett a Tescóra, és mint egy nyolckarú indiai istenség nyolc karja, pakolta apu, anyu és a két gyerek a kosárba a dolgokat, amelyek éppen megtetszettek, s alig várták, hogy hazaérjenek a szajréval.
Tizenöt évnyi hipermarketes vásárlás után és a válság hozta állandó spórolásban már egészen másképp fest a dolog. Unalmas a pakolás, fárasztó a csomagok belogisztikázása a hűtőbe és a kamrába, idegesítő az áruházak átvágós árcímkéinek bogarászása az egységárat keresve. A gyerekek inkább otthon maradnak, apu meg anyu meg sorsot húz, hogy kinek kell elmennie a szigorú listával, amin néha még az is szerepel, hogy mennyiért szabad megvenni az adott tételt. És aki megy, az szentségel magában, hogy már megint elveszít három órát az életéből.
Piaci rés
Persze nincs ezzel mindenki így, de elég sokan ahhoz, hogy a Hiper.hu kitalálói úgy érezték: lenne célközönsége egy internetes hipermarketnek, ahol csak kattintgatni kell 15 percet, majd átvenni a csomagokat akkor, amikor úgyis otthon vagyunk. A két napja kicsit több mint ezer termékkel indult üzletnek eddig körülbelül 200 vásárlója volt, s kétezren regisztráltak az oldalon. „Ők is feltehetően azt tervezik, hogy vásárolnak majd a közeljövőben, így ez egészen jó szám” – véli Urbán Zsolt, a nagyvárosokban elérhető áruházat működtető Full Market Zrt.-nek a vezérigazgatója.
Úgy számolnak, őszre már nem a jelenlegi kisboltnyi árumennyiség, hanem egy szupermarketnyi adag (kb ötezer féle termék) – köztük friss zöldségek-gyümölcsök, pékáru illetve hűtött termékek – áll majd a bolt virtuális polcain. Év végére érhetik majd el egy igazi hipermarket kínálatát – legalábbis az élelmiszerek, háztartási vegyszerek, és a szépségápolási cikkek terén. Mást egyelőre nem is terveznek forgalmazni.
Nem lesz olcsóbb a Tescónál
Az áruház kínálatát lapozgatva szembetűnő, hogy az üzemeltetők nem kívánnak olcsóságban versenyezni a nagy láncokkal, diszkontokkal. Jellemzően márkás termékeket kínálnak, jellemzően olyan árakkal, amilyeneket a sarki közért ajánl. Olcsóbbá teszi persze a tízezer forint felett ingyenes házhozszállítás, (ám a friss és hűtött áruk nélkül nem is olyan könnyű ilyen értékben vásárolni) illetve az akciók, amelyekből a cég vezetése a jövőben több, a hipermarketekben is ismeretlen típusút tervez bevezetni. Az akcióktól – amelyben például a gyakran együtt fogyasztott termékeket csomagolják össze – azt várják: jóval olcsóbbá tehetik majd összességében az üzletet.
„Nehéz egy Tesco, egy CBA vagy egy Groby ártárgyalási pozíciójával felvenni a versenyt” – ismeri el Urbán, aki szerint ez nem is cél. Az árakkal és az árukkal a 25-45 közötti, sokat dolgozó városi embereket célozzák meg, s ennek a rétegnek kevésbé égető a legolcsóbb termékek megtalálása. (Tesco-nyelvre lefordítva: ez inkább a Tesco színes sorozatának és a márkás termékeknek a vevőköre, nem a Tesco gazdaságosnak.)
A beszállítóknak nem ígérnek hatalmas forgalmat az ár leszorítása érdekében: helyette inkább azt ígérik a gyártóknak, hogy nagyobb kontrollt adnak nekik az árazásban és a termékek pozicionálásában, mint a nagy disztribútorokkal dolgozó nagy láncok. És – nem utolsósorban – a Hiper.hu márkát tulajdonló Ringier kiadó partnersége révén a termékeknek és az üzletnek is jelentős médiamegjelenést tudnak adni. (A tegnapi Blikk – Magyarország egyik legnagyobb példányszámú napilapja – például külön mellékletben reklámozta a Hiper.hu akcióit.)
Milliárdok a neten
A Hiper.hu persze nem az első az internetes élelmiszerkereskedelemben, ám az első, amely jelentősebb beruházással és saját készletekkel, fizikai bolt nélkül igyekszik kiszolgálni a vevőket. A jelenleg működő legsikeresebb online szupermarket a G’roby-é, amely üzletlánca „mellé” építette ki tavaly már 1,5 milliárd forintos forgalmat bonyolító – és nyereséges – netshopját.
A Tesco, amely nagy játékos lehetne ezen a piacon, hisz Nagy-Britanniában már van jól működő netes üzlete, évek óta keresi a megfelelő pillanatot egy online áruház elindítására. Idénre is ígérték, ám megkeresésünkre nem kívántak nyilatkozni a „nyitás” tervezett időpontjáról.
Számos kisebb, szakosodott élelmiszerüzlet – például biozöldségeket áruló termelői közösség – is van persze a neten, ám ezek általában néhány millió forintos forgalmat bonyolítanak legfeljebb egy évben, s ritkán dolgoznak saját készlettel, inkább csak begyűjtik a weben a megrendeléseket, majd beszerzik az árut, majd kiszállítják. Ennek a vásárló szempontjából azért van jelentősége, mert a bonyolult beszerzés miatt néhány nap is lehet a kiszállítási idő.
Kétszázezren vannak
Hogy van egy neten lógó, fizetőképes közönség, az mindenesetre nem kérdés. A GfK Hungária adatai szerint Magyarországon még elég szűk az interneten pénzt költeni hajlandók köre. A mobil eszközökkel is rendelkező, és azokon rendszeresen internetező, illetve különböző, fizetős applikációkat is letöltő fogyasztók becsült száma hazánkban mindössze 180 000 fő” – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Ők azért számítanak prémium célcsoportnak, mert tagjai a világhálón jóval aktívabbak az átlagosnál: e fogyasztók több mint fele fokozottan nyitott a legújabb technológiai vívmányok iránt, így a legújabb fejlesztések, a csúcstechnológia felhasználói, illetve ezen alkalmazások potenciális vásárlói körében is nagyobb arányban vannak.
A GfK szerint az internetes vásárlási szokásokat vizsgálva megállapítható, hogy online áruházban a rendszeresen internetezők kétharmada, míg online aukciós oldalon a célcsoport fele vásárolt már. Közvetlenül a gyártótól, szolgáltatótól, annak honlapján a heti rendszerességgel internetezők 40 százaléka vásárolt már, és nagyon hasonló az ár-összehasonlító oldalak vásárlási célú igénybevétele is (40 százalék vásárolt már e felületen). A legkevésbé használt online vásárlási lehetőség a kedvezményes, csoportos vásárlást lehetővé tevő oldalakon keresztül lebonyolított megrendelés: ezt a lehetőséget csupán minden negyedik internetező használta már ki.
Hol a bizalom?
Az online fizetési módokat vizsgálva összességében megállapítható, hogy az internetezők bizalma még mindig nem teljes a különböző online fizetési módok iránt: csak minden harmadik válaszadó tartja megbízhatónak e fizetési módokat. Aki fizet online, előnyben részesíti a bankkártyás fizetést (a rendszeresen netezők kétötöde vette már igénybe, de csak minden ötödik válaszadó használja rendszeresen). Az egyéb, alternatív fizetési módozatokkal, mint a PayPal, az SMS-ben történő fizetés, vagy a mobilvásárlás a célcsoport csupán 5-7 százaléka él rendszeresen.
