Közélet

A hagyományosan oroszbarát Bulgária kapcsolata Moszkvával végletesen eldurvulni látszik

Nikolay DOYCHINOV / AFP
Nikolay DOYCHINOV / AFP
A bolgár pénzügyminiszter, Aszen Vaszilev kormányalakítási megbízást kapott. Ha sikerül 121 támogatót találnia a parlamentben, akkor az eddigi legnagyobb kormánypártot vele együtt alapító, de a napokban megbukott miniszterelnököt, Kiril Petkovot válthatja a poszton. Ha nem, akkor ősszel újabb időközi választás jöhet az idáig hagyományosan oroszbarát Bulgáriában, ahol Petkov egyik utolsó intézkedéseként 70 orosz diplomatát utasított ki az országból, ami miatt Moszkva a szófiai nagykövetsége bezárását fontolgatja.

A júniusban megbukott koalíció legerősebb pártja, a PP (Folytassuk a változást) társalapítója, Aszen Vaszilev pénzügyminiszter kapott megbízást Rumen Radev bolgár államfőtől egy új kabinet megalakítására július 1-jén. A nyugatos politikát folytató Vaszilevnek 121 támogatót kell gyűjtenie, hogy abszolút többséget szerezzen a 240 tagú szófiai parlamentben.

Nem lesz könnyű dolga, mert

a jelenlegi számítások szerint még hat honatyát meg kellene győznie arról, hogy támogassa az általa tervezett koalíciót.

A PP június elejéig három másik párttal együtt irányította az országot azzal a céllal, hogy liberális-modernizációs programot kínálva kivezessék Bulgáriát – az EU legszegényebb tagállamát – a majdnem 12 éven át kormányzó, populista jobboldali Bojko Boriszov vezette kormány által kreált politikai és gazdasági káoszból.

A 2021-ben Kiril Petkov vezetésével megalakult kabinet azonban össze nem egyeztethető erőkből állt. A PP kénytelen volt a kommunista utódpárttal, az oroszbarát Bolgár Szocialista Párttal (BSZP), továbbá a populista – és mint kiderült, szintén oroszbarát – ITN-nel („Vannak ilyen emberek”), Szlavi Trifonov mulatós zenész és humorista tömörülésével, illetve a Demokratikus Bulgária (DB) nevű környezetvédő és liberális pártszövetséggel együtt kormányozni.

Júniusban a populista ITN otthagyta a koalíciót, így június 22-én a kormány a Boriszov-féle Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kezdeményezésére tartott bizalmi szavazáson megbukott.

Georgi Paleykov / NurPhoto / AFP Bizalmi szavazás a bolgár parlamentben Szófiában, 2022. június 22-én.

2021-ben három választást is tartottak Bulgáriában, mire sikerült egy „kormányzóképes” szövetséget megalkotni. A tavaly december óta hivatalban lévő miniszterelnök, Petkov a júniusi bizalmi szavazás elvesztése után benyújtotta lemondását, és most ügyvezető miniszterelnökként irányítja a kabinetet. Petkov – aki a szintén a Harvard Egyetemen végzett Vaszilevvel együtt alapította a PP-t – lemondását az is magyarázza, hogy megvonta tőle a bizalmat a BSZP is, mely ugyanakkor Vaszilevet támogatná új miniszterelnökként.

Az ITN-ből június óta hat képviselő kilépett, és várhatóan a szakadárok is támogatni fogják Vaszilevet. Ám ez még nem elég a kormányzóképességhez, hiszen velük együtt is hiányozna hat képviselő. Úgy tűnik, a „megmaradt” ITN sem zárkózik el teljesen egy új koalíciótól, bár nekik más jelöltjük volt a kormányfői posztra.

Súlyos konfliktusok

Petkov négytagú koalícióját a kibontakozó gazdasági és energiaválság közepette folyamatos viták jellemezték az elmúlt fél évben, de az igazi szakítópróbát két nemzetközi konfliktus jelentette. Egy régóta parázsló bolgár-macedón kulturális és identitáspolitikai vita izzott fel idén, amikor Észak-Macedónia EU-csatlakozását már csak Bulgária akadályozta az unióban.

Az ITN végül formailag azért hagyta ott a koalíciót, mert nem értett egyet a PP-vel, amely nem gátolta volna tovább a macedónok EU-csatlakozását. Petkov válaszul eldöntötte az ügyet: a június 22-én elvesztett parlamenti bizalmi szavazás és lemondásának benyújtása közötti napokban áterőltette a törvényhozáson azt a határozatot, amely feloldotta a bolgár vétót, ami akadályozta, hogy Észak-Macedónia uniós integrációja folytatódhasson.

A másik kényes téma az Ukrajna elleni, február 24-én megindított orosz támadás volt, amely nemcsak az ITN-t, hanem a BSZP-t is a kormány vezető ereje, a PP ellen hangolta, a bolgár kormány ugyanis alapvetően Ukrajna mellé állt a háborús konfliktusban.

Szerhij Dolzsenko / EPA / MTI Kiril Petkov bolgár miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtóértekezleten Kijevben 2022. április 28-án.

Ez a két ügy két belpolitikai „mélyáramlatot” is felerősített:

a Moszkva-barát bolgár erők folyamatosan bontakoztak ki az elmúlt fél évben, és összekapcsolódtak a bolgár nacionalizmussal.

Ez a nacionalizmus egyrészt az önálló macedón nemzeti identitást is megkérdőjelezi, másrészt az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait, sérelmeit hangoztatja.

Elmérgesedett diplomáciai kapcsolatok Moszkvával

A Kreml agressziója komoly feszültségeket okozott a hagyományosan oroszbarát Bulgáriában. Szófiát történelmi barátság fűzi az oroszokhoz, az orosz cár törökök elleni háborúja érte el ugyanis Bulgária nagy részének oszmán elnyomás alóli felszabadulását 1878-ban. Ez a történelmileg megalapozott bolgár-orosz jó viszony most azonban katasztrofálisan megromlani látszik.

A PP több lépéssel is hergelte Oroszországot, illetve nehéz helyzetbe hozta saját magát. Bulgária áprilisban nem volt hajlandó rubelben fizetni a Gazpromnak, így Oroszország leállította a földgázszállítást a balkáni országba, pedig Szófia addig szükségleteinek több mint kilencven százalékát az oroszoktól szerezte be. Petkovék tavasszal tíz orosz diplomatát is kiutasítottak, a közelmúltban pedig a leköszönő miniszterelnök döntésével újabb hetven orosz diplomatát és követségi alkalmazottat nyilvánítottak nem kívánatos személlyé Bulgáriában.

A június 28-ai bejelentéskor Kiril Petkov azzal indokolt, hogy információik szerint az érintett személyek a bolgár érdekekkel ellentétesen tevékenykedtek, az orosz követségi munkatársak „fenyegetést jelentenek a bolgár nemzetbiztonságra”, majd hozzátette, „ez történik, amikor külföldi kormányok próbálnak beavatkozni Bulgária belügyeibe”.

Válaszul Oroszország a diplomáciai kapcsolatok megszakításának a lehetőségét is kilátásba helyezte, ha Szófia július 1. délig nem vonja vissza az újabb kiutasításokat. Ez nem történt meg, a szófiai ügyvezető kormány nem engedhetett, hiszen Bulgária szuverenitása forgott immár kockán. Az orosz nagykövet, Eleonora Mitrofanova ezután bejelentette, hogy javasolja az orosz elnöknek, zárják be a szófiai nagykövetségüket. Őt egyébként nem is utasította ki az immár ügyvezetőként tevékenykedő bolgár kormány.

A helyzet annyira elfajult Szófia és Moszkva között, hogy ezek után még Vlagyimir Putyin bulgáriai barátai – akik kulcsszerepet játszottak a mostani kormányválságban – sem állhatnak ki határozottan a Kreml uráért. A Petkov kormányát megbuktató mulatós zenész-humorista, Szlavi Trifonov és az ITN annyit mondtak pénteken, hogy inkább tárgyalni kellene az oroszokkal.

Negatív gazdasági kilátások a költségvetési többlet ellenére

Az ITN korábban azzal is indokolta a kilépését a koalícióból, hogy Petkov és pénzügyminisztere, Vaszilev túlzottan szórja a pénzt. Ehhez képest érkezett július 1-jén a hír, hogy a bolgár költségvetés óriási többletet mutat az első félévben, az előzetes adatok szerint június végén az állam többletbevételei 593 millió eurót (237 milliárd forintot) tettek ki.

Ugyanakkor Bulgária reálgazdasága nem áll jól: az idei második félévben óriási problémákat okozhat az energiaválság, az orosz földgázszállítások áprilisi leállása. Ám a napokban olyan hírek is megjelentek, hogy július 1-jétől az orosztól független, azeri földgáz érkezhet az országba. Igaz, az „érkezés” még nem a tervek szerint alakul, egyelőre ugyanis még nem helyezték üzembe azt a bolgár-görög interkonnektort, amely lehetővé tenné az azeri gáz teljes mértékű fogadását a balkáni országban – erre alighanem őszig várniuk kell a bolgároknak, addig pedig pótmegoldásokkal próbálkoznak.

Közben nemcsak az energia drágul – az áramdíjak júliustól 3,4 százalékkal emelkednek a háztartási fogyasztók számára –, hanem várhatóan 12 százalékos lesz az általános áremelkedés, az infláció is Bulgáriában.

Boriszov pártja a legerősebb, de nincs komoly szövetségese

A belső koalíciós viták, továbbá az országban uralkodó gazdasági bizonytalanságok miatt ma már megint a GERB, azaz Boriszov pártja a legnépszerűbb Bulgáriában. Az ITN támogatottsága összeomlott (a tavalyi 17-ről 6 százalék körülire zsugorodott a Politico közvélemény-kutatásokat összegző oldala szerint), akárcsak a DB-é, amely 14-ről megfeleződött 7 százalékra.

Petkov bukott kormányfő és Vaszilev pártja, a 19 százalékon álló PP pedig jelentősen elmarad a GERB 25 százalékos népszerűségétől.

A BSZP is veszteségeket szenvedett el: 16-ról 11 százalékra esett vissza. Így a Petkov-féle koalíció négy pártja fél év alatt összesen 29 százalékpontot vesztett a népszerűségéből.

Ráadásul egy új párt is megjelent a színen, amelyet a volt honvédelmi minisztert, Sztefan Janev dandártábornok és exminiszterelnök vezet. Őt azután menesztették a Petkov-kabinetből, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborút a Kreml narratívájának megfelelően speciális hadműveletnek nevezte. Janev a tavalyi év jelentős részét ügyvezető kormányfőként töltötte, ő volt az, aki bevette Petkovékat a kabinetjébe, a „harvardiak” ott vállaltak először miniszteri posztot.

Kapcsolódó
Véget érhet a „bolgár Orbán” illiberalizmusa a „harvardiak” koalíciójával
Négy tábornok, egy mulatós zenész és két harvardi közgazdász – így írhatjuk le a bolgár politikai elitet a novemberi választások után.

Janev tavaszi menesztése nem volt jó ötlet Petkovtól, ugyanis a tábornok nem dobta be a törölközőt a kirúgása után, hanem pártot szervezett, és a semmiből pár hét alatt máris 8 százalékot közelítő népszerűségű politikai erőt gründolt Bolgár Felemelkedés (BF) néven. A BF sem jobb-, sem baloldalinak nem vallja magát, viszont egyet biztosan tud: oroszpárti. Ez pedig sokkoló lehet Petkovéknak, ha netán ősszel új választásra kerül sor (Az időközi voksolás várható időpontja ősszel lenne, ha Vaszilevnek mégsem sikerülne koalíciót alakítania.)

Vaszil Donev / EPA / MTI Sztefan Janev egy hivatalos ünnepségen Szófiában 2021. szeptember 16-án.

Petkovék aggodalmait fokozhatja a szélsőjobboldal térnyerése is: az Újjászületés nevű ultranacionalista pár kettőről 10 százalékra növelte a támogatottságát az elmúlt hónapokban.

Vagyis a kormánypártok gyengüléséből nem a GERB, hanem a szélsőséges és oroszpárti erők profitáltak.

A GERB csak 1-2 százalékkal tudta növelni táborát az elmúlt fél évben. Nem véletlen, hogy június 27-én a volt GERB-párti miniszter, Bulgária exállamfője, Roszen Plenevliev azt mondta egy nyilatkozatában, hogy Boriszov kész átadni a GERB vezetését valaki másnak, mert látja, hogy az emberek személyi változásokat akarnak. A GERB ugyanis még ha meg is nyerné ősszel a választást (ha egyáltalán lesz), egyfajta zárványban maradna: 12 éves kormányzása a legtöbb politikai erőt elidegenítette. Csak a török kisebbség – rendkívül gyanús ügyekbe keveredő – pártja lehetne potenciális szövetségesük, de várhatóan együtt sem lenne 35 százalékosnál sokkal nagyobb támogatottságuk.

Váratlan lépés

Mindezek után július 1-jén Boriszov meglepő lépést tett: az immár bukott Petkov mellé állt az oroszok kiutasítása ügyében, és megvédte az ügyvezető kormányt a Kreml és az orosz nagykövet fenyegetéseivel szemben. A bolgár szuverenitást sértő orosz ultimátum miatt mást nem is nagyon tehetett Boriszov, aki mégiscsak egy magát jobboldali, konzervatívnak mondó párt élén áll.

Ezzel a lépésével Boriszov a saját „megmaradt” koalíciós társától, a BSZP-től is megmentette pár napra Petkovot. A BSZP ugyanis végképp megvonta a bizalmát Petkovtól a hetven orosz diplomata kiutasítása miatt, és egy új koalíció élén sem támogatta volna a távozó kormányfőt. A GERB lépése különösen érdekes fordulat. Hiszen Boriszov aztán tényleg nem híve a bukott PP-s miniszterelnöknek. Nemrégiben a Petkov-kabinet irányítása alatt álló belügyi hatóságok egy napra őrizetbe is vették egy furcsa gyanúsítás miatt a volt kormányfőt.

A PP most Vaszilevvel az élen arra készül, hogy stratégiai tervet készítsen a bolgár mezőgazdaság fejlesztésére, az energiapiaci diverzifikációra, illetve módosítsa a korrupcióellenes törvényt. Kérdés, hogy e program megvalósítására lesz-e Vaszilevnek lehetősége, vagy Bulgária másfél éven belül immár a negyedik általános választást lesz kénytelen ősszel megtartani. Egyes felmérések szerint a bolgár közvélemény már nagyon unja a voksolásokat, a többség azt szeretné, ha valamilyen koalíció folytatná a kormányzást, persze a kérdést nem közvélemény-kutatások, hanem a végletesen megosztott bolgár elit fogja eldönteni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik