Az MKB esetében azt kifogásolta egy ügyfél, hogy deviza átutalásakor a bank a kondíciós listán feltüntetett 0,1 százalékos jutalékon felül 0,15 százalék külön jutalékot is felszámolt.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megállapította: a két magyarországi bank közötti devizaátutalás lebonyolításánál levelező bank közbeiktatására került sor. A bank üzletszabályzata tartalmazza ugyan, hogy a pénzügyi szervezet levelező bank szolgáltatását veheti igénybe, ám arról nem rendelkezik, hogy a levelező bankok közreműködésének költségei vannak, amelyet bizonyos esetekben az ügyfél köteles viselni.
A felügyelet ezért arra kötelezte az MKB-t, hogy üzletszabályzatában az ügyfelek számára elérhető módon rögzítse, hogy milyen esetekben kerülhet sor levelezőbanki költség felszámítására, és annak viselése mely esetekben terheli az ügyfelet.
A CIB esetében az ügyfél azt kifogásolta, hogy amikor lejárt a lekötött betétje, hiába kérte az összeg átutalását egy másik banknál vezetett számlára, ez nem történt meg, s nem is értesítették a tranzakció elmaradásáról és annak okairól. Mindezek miatt pedig kár érte, mert a másik számlát egy kedvező feltétel – évi 12 százalékos betéti kamat – miatt nyitotta, amitől elesett.
A bank arra hivatkozott, azért nem tudta az átutalási megbízást teljesíteni, mert az ügyfél időközben készpénzt vett fel a betétszámláról, s ezt követően a rendelkezésre álló összeg kisebb volt, mint aminek átutalására az ügyfél megbízást adott.
A tranzakció sikertelenségéről a bank nyilatkozata szerint megpróbálták tájékoztatni az ügyfelet, de eredménytelenül, az értesítési címre kiküldött bankszámla kivonatból – ezt a felügyelet rendelkezésére bocsátották – ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy a tranzakció nem történt meg.
A CIB a mintegy egymilliós követelésre méltányosságból 11.863 forintot – másfél havi 12 százalékos bruttó kamatot – jóváírt az ügyfél bankszámláján. A PSZÁF enyhítő körülményként vette figyelembe a bank együttműködő eljárását.
