Orbán Viktor május 23-i esztergomi nyilatkozata a szlovák és a magyar belpolitikában is heves reakciókat váltott ki. A szlovák parlament határozatban ítélte el a Fidesz elnökének beszédét, mely szerint az európai parlamenti választáson eldől, hány magyar nemzetiségű politikus képviseli majd a Kárpát-medencét Brüsszelben.
Orbán a Jobbiknak üzent
Orbán Kárpát-medencére vonatkozó kijelentése nem számít nóvumnak a magyar politikai közbeszédben, a szóösszetétel több alkalommal elhangzott már a pártelnökön kívül például Gyurcsány Ferenctől és Szili Katalintól is – emlékeztet Szabó Márk, a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Orbán keményebb retorikája illeszkedik a pártelnöknek a Jobbikkal való konfrontációjához, vagyis tartalommal kívánja megtölteni a múlt heti üzenetét, hogy tudniillik a radikális kispárt a Fidesz ellenfele a választásokon. Így a markánsabb nemzeti retorika célzottan a Fidesz és a Jobbik közt hezitáló szavazóknak a nagyobbik ellenzéki párthoz való kötését segítheti.
Másrészt Orbán kijelentése alkalmas lehet arra, hogy a viszonylag egyértelmű pártpreferenciával rendelkező, ámde politikailag kevésbé aktív határon túli magyar szavazókat is mozgósítsa – véli Szabó Márk. Ezáltal valóban erősödik a magyar uniós néppárti delegáció, ami érthető módon az alelnök Orbán érdekérvényesítő képességét növelheti.
Orbán keményebb retorikája a Jobbiknak szól (fotó: MTI)
A Fidesz elnökének kijelentésére Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy józan ésszel senki nem gondolhatja, hogy Orbán Viktor neofasiszta, soviniszta vagy irredenta lenne. A szakértő szerint az MSZP frakcióvezetője is tudhatja: Orbánnak valószínűleg nem árt, ha a magyar választók előtt támadják a szlovák pártok.
Török Gábor, a Vision Consulting vezető elemzője szerint Mesterházy Attila nyilatkozatából messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de valóban értelmezhető gesztusként is a szocialista politikus megnyilatkozása. Mindez persze csak azért lehet feltűnő, mert a magyar politikából általában a politikai riválisok közötti minimális szolidaritás is hiányzik – tette hozzá Török Gábor.
Nem hoz változást az EP-választás
Az Orbán-beszéd miatt szerdán összehívott szlovák rendkívüli parlamenti ülésen az ellenzéket csak a Magyar Koalíció Pártja képviselte, a másik két ellenzéki párt nem vett részt a szavazáson. A szlovák törvényhozás határozatot hozott, melyet a jelen lévő pártok az MKP kivételével megszavaztak. A dokumentumban elutasítják, hogy „a Magyar Köztársaság politikai képviselői a szuverén szlovák polgároknak megszabják, kiket válasszanak, s hogy meghatározzák, szlovákiai képviselők kiknek az érdekeit képviseljék az Európai Parlamentben”. Ugyancsak elutasítják az autonómista koncepciók nyílt népszerűsítését és egyben felhívják a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok figyelmét, hogy ne dőljenek be a nacionalista magyar politikusok demagógiájának, mely egyértelműen a magyarok, szlovákok és más nemzetiségi csoportok békés együttélésének megzavarására irányul.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint az EP-választások végeredménye valószínűleg nem fog érdemben változtatni az amúgy is rendkívül rossz szlovák-magyar kapcsolaton. Realista szemmel nézve ezen a téren a magyar diplomácia legfeljebb kármentést remélhet és azt, hogy néhány külügyminiszteri gesztus enyhít a konstans feszültségen. Igaz, ez a kevésbé valószínű forgatókönyv.
Török Gábor szerint sem valószínű, hogy az uniós szavazás eredményének bármilyen hatása lenne a szlovák-magyar együttműködésre. Az viszont Magyarországról figyelve, ahol a
kormányzó MSZP komoly vereség előtt áll, érdekes lehet, hogy Szlovákiában a legnagyobb kormányzó párt, a Smer feltehetően magabiztos győzelmet arat majd – véli a szakértő.
