Egy héttel az ukrajnai orosz invázió előtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt a Russia Today orosz propagandacsatornának, hogy egyelőre ellenőrizetlen információk szerint koszovói, albán és bosnyák zsoldosok indultak meg Ukrajna felé.
Koszovó és a Nyugat-Balkán más részei a bűnözés melegágyává váltak. Vannak ott terroristák, drogkereskedők, és zsoldosokat is toboroznak az Egyesült Államok által kirobbantott katonai konfliktusokhoz
– idézte az orosz külügyminiszter kijelentéseit a Balkan Insight című lap. Lavrov hozzátette azt is, hogy úgy tudják, az idegen zsoldosokat Ukrajna keleti régiójába küldik.
Koszovó és Albánia illetékesei az elsők között cáfolták Lavrov kijelentéseit, mondván, rémhírterjesztésről van szó, de Bosznia-Hercegovina védelmi minisztériuma is közölte, hogy tudomásuk szerint boszniai állampolgárok nem csatlakoztak az ukrajnai erőkhöz.
Február 28-án – a háború kitörése utáni hétfőn – a brit The Times írt arról, hogy úgy tudják, négyszáz orosz zsoldos vadászik Volodimir Zelenszkij ukrán államfőre. A lap konkrétan arról írt, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legközelebbi szövetségese által irányított magánhadsereg, a Wagner-csoport még január végén Afrikából utaztatott zsoldosokat Ukrajnába, hogy tetemes díjazásért cserébe likvidálják az ukrán államfőt. A küldetésről a lap szerint február 26-án értesült az ukrán kormány, és ezután rendeltek el harminchat órás kijárási tilalmat az ukrán fővárosban, Kijevben. A kormány arra figyelmeztette a kijevi lakosságot, hogy jó eséllyel orosz ügynökök lepték el a főváros utcáit.
A 24.hu által megkérdezett szakértő szerint az Oroszországi Föderáció kormányának idegen zsoldosokkal kapcsolatos vádjait az a nyilvánvaló tény táplálhatta, hogy az orosz lakosság túlnyomó része rokonszenvvel fordul az ukránokhoz, minthogy testvérnépként tekintenek rájuk.
Tavaly decemberi közvélemény-kutatási adatok szerint az oroszok 83 százaléka támogatóan viszonyul az ukránokhoz, ebből 25 százalék kifejezetten, 58 százalék pedig alapjában véve szimpatizál az ukránokkal
– mondta Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója, aki hozzátette, Oroszország lényegében nyolc éve nagyon erős ukránellenes propagandát folytat belföldön, és a közvélemény-kutatások ennek ellenére hoztak ilyen eredményt.
Egy, nem sokkal a háború előtt készített közvélemény-kutatás ugyanakkor azt mutatja, hogy az oroszok mintegy hatvan százaléka az Egyesült Államokat és a NATO-t tartja felelősnek a konfliktus elmélyüléséért, miközben Ukrajnát a válaszadók 14, Oroszországot pedig mindössze 3 százaléka okolja a kialakult helyzetért – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Szerinte az idegen zsoldosokkal kapcsolatos orosz vádakat az táplálja, hogy a fentiek fényében nagyon nehéz eladni az orosz lakosságnak egy olyan háborút, amelyben ukrán embereket kell meggyilkolni. Ehelyett a propaganda megpróbálja úgy bemutatni a helyzetet, hogy ez voltaképp egy geopolitikai játszma része, másrészt pedig úgy, hogy Ukrajna keleti részén, Donbaszban idegen zsoldosok gyilkolásszák az orosz népet.
Ami a Zelenszkij elnökre vadászó orosz magánhadsereggel kapcsolatos vádakat illeti: a szakértő szerint ez az információ bár nehezen ellenőrizhető, de jól beleillik abba a mintázatba, ahogy egyébként az oroszok megvívják a háborúikat.
Az orosz villámháborús terv lényege éppen az lett volna, hogy gyakorlatilag lefejezzék az ukrán politikai vezetést Kijevben. Nyilván az volt a szempont, hogy ha sikerül nagyon gyorsan likvidálni a politikai vezetést, és megszállni az ukrán közintézményeket, akkor hatalomba tudtak volna segíteni egy oroszbarát bábkormányt, miáltal az egész ukrán ellenállás megtorpant vagy megszűnt volna
– magyarázta Jójárt Krisztián. A szakértő azt is hozzátette, azért is könnyebb hitelt adni az orosz zsoldosokról szóló híreknek, mert miközben az orosz erők még 20-30 kilométerre voltak Kijevtől, a belvárosban már tűzharcokra került sor. Ezekben a tűzharcokban nyilvánvalóan az ukránok álltak az egyik oldalon, de hogy ők kire lőttek, az messze nem egyértelmű.
