Míg a béranyaság számos országban – köztük Magyarországon is – illegális, akadnak olyan helyek is a világon, ahol teljesen elfogadott eljárás, hogy egy nő anyagi kompenzációért kihordja valaki másnak a gyerekét.
Ukrajnában például egész ipar épült a béranyaságra az elmúlt években. A dolog 2015 után futott fel, miután az addig közkedvelt ázsiai országok, mint Thaiföld vagy India már nem várták tárt karokkal azokat a külföldi párokat, akiknek természetes úton nem lehetett gyerekük, és ezért béranyát fogadtak volna – lehetőleg olcsón. Ekkor került szóba megoldásként Grúzia mellett Ukrajna, ahol továbbra is az amerikai árak töredékéért lehet petesejtdonorhoz vagy béranyához jutni. Amíg az Egyesült Államokban átlagosan 100 ezer dollárt is kóstálhat az említett eljárás, addig az említett térségekben ennek a feléért, sokszor még ennél is kevesebbért meg lehet kötni az üzletet. A BBC információi szerint Ukrajnában négy évvel ezelőtt átlagosan 30 és 45 ezer dollár között mozogtak a számok, a Quarz pedig a napokban 30 és 50 ezer dollár közé tette a szolgálatatások átlagos árát. Sam Everingham, a Families Through Surrogacy nevű jótékonysági szervezet alapítója 2018-ban arról számolt be, hogy
Az ország népszerűségét az is növelte ezen a téren, hogy például az Egyesült Államokkal szemben a helyi szabályozás lehetővé teszi a petesejtet adományozó nők anonimitását:
Kihívást jelent a termékenységi klinikák számára olyan donorokat találni, akik nyitottak a személyazonosságuk felfedésére. Mivel Ukrajna lehetővé teszi a névtelenséget, az ottani klinikák könnyen találnak donorokat
– mondta Aleksander Wiecki, az European Fertility Society alelnöke, aki számos információs oldalt üzemeltet a külföldön termékenységi kezelést kérők segítésére.
Szabályok és bürokrácia
Az ukrán klinikákon azokból a nőkből válhat béranya, akik
- 25 és 35 év közöttiek,
- van már legalább egy saját gyerekük,
- mentálisan és fizikailag is alkalmasak a béranyaságra,
A szülőknek és a béranyáknak szerződést kell kötniük, majd a friss szülőknek vagy állampolgársági kérelmet kell benyújtaniuk, vagy pedig utazási vízumot kell igényelniük ahhoz, hogy hazavihessék az újszülöttet a saját országukba. A problémák elkerülése érdekében javasolt egy helyi családjogi szakértőtől is megkérdezniük, mi lesz az állampolgárság megszerzésének és a baba hazahozatalának folyamata.
Szigorú szabályok vonatkoznak a gyerekre vágyó szülőkre. Csak heteroszexuális házaspárok vehetik igénybe a szolgáltatást, akiknek azt is bizonyítaniuk kell, hogy egészségügyi problémák miatt nem tudnak természetes módon gyereket vállalni, illetve legalább egyiküknek genetikailag is kötődnie kell a kicsihez. Az ukrán törvények szerint A fizető szülők szerepelnek az ukrán születési anyakönyvi kivonatban.
Bár furcsán hangozhat, egyeseknek a béranyaság is csak munka. Ukrajnában ráadásul igencsak jól fizető. Egy Ana álnevet használó nő például arról számolt be korábban a BBC-nek, hogy eredetileg azt tervezte, egy nyugat-ukrajnai kisváros hoteljében fog dolgozni, ahol havi 200 dollárt fizettek volna neki. Ám miután rájött, hogy béranyaként ennek közel a tízszeresét is megkeresheti egy terhességi ciklus alatt, inkább ezt az utat választotta, hiszen volt már egy gyermeke, azaz első körben alkalmas volt a munkára. Miután a szükséges vizsgálatokon is átesett, egy szlovén pár egészséges kibabájának adott életet. Mint mondja, másodjára már jobban megvizsgálta, melyik klinikához jelentkezik, az első intézménnyel ugyanis nem voltak jók a tapasztalatai: néhány kismamának egészségügyi gondjai akadtak, amiket nem diagnosztizáltak időben, a késés pedig szövődményekhez vezetett. Kétségeiről az internetre is posztolt, amiért rendesen megdorgálták, így a BBC riporterének sem árulta el a klinika nevét.
Bár az iparágnak megvannak a maga hiányosságai, és keringenek kevéssé szívderítő történetek is ki nem fizetett, elvetélt béranyákról, valamint nem megfelelő ellátásról, Ukrajnában számos klinika működik átláthatóan, ezért nem is csökkent a szolgáltatás népszerűsége. Legalábbis mostanáig.
Senki sem hitte igazán, mégis összedőlt a rendszer
Oroszország február 24-én a hajnali órákban Vlagyimir Putyin elnök utasítására teljes körű támadást indított Ukrajna ellen. A háború – mint minden másra – a béranyaság helyzetére is hatással van: az a sajátos helyzet állt elő, hogy míg a szülők biztonságban akarják tudni a babájukat, addig a nők, akik a gyerekeiket hordozzák, nem feltétlenül akarnak külföldre menni és magukra hagyni a saját családjukat egy háborús helyzet közepén.
Ukrajnában a termékenységi klinikák többsége Kijevben található, a város azonban ostrom alatt áll, így ezeket az intézményeket az elmúlt napokban bezárták, az emberek menedékhelyet kerestek vagy elmenekültek. Az ukrán törvények előírják, hogy mindkét szülőnek fizikailag jelen kell lennie a szükséges dokumentumok kitöltésekor, hogy a házaspárt a gyermek törvényes szüleiként ismerjék el. Így azoknak, akik szeretnék hazavinni a babájukat, most nincs más választásuk, mint Ukrajnába utazni, hogy elhozzák az újszülöttjüket – amit jelen helyzetben különösen körülményes és veszélyes megoldani.
Ha a gyereked egy lángoló épületben ragad, nem rohansz be, hogy megmentsd a saját véredet?
– fogalmazott egy neve elhallgatását kérő ausztrál férfi, aki a feleségével együtt hamarosan Ukrajnába utazik a veszélyek ellenére is, hogy hazahozhassák a kisbabájukat, akit márciusra várnak.
Állandó kapcsolatban vagyunk a béranyánkkal. Aggódunk érte és az egész családjáért. Kijevben van egy bérházban, ahová a klinika és az ügynökség helyezte. Nézzük a híreket és imádkozunk a biztonságukért. Tehetetlenek vagyunk.
Amíg a külföldön élő szülők már hetekkel ezelőtt is aggódtak a kitörni készülő háború miatt, addig az ukránok többsége nem tartotta valószínűnek, hogy az oroszok valóban megtámadják az országot. Az Atlantic újságírója szerint nemrég még egy béranya totális nonszensznek nevezte ezt a felvetést. Ijesztő látni a kijevi klinika Facebook-oldalát, ahol az utolsó, január 25-ei posztot az aggódó kliensek megnyugtatásának szentelték, mondván, úgy érzik, Oroszország elszántsága csökken az Ukrajna elleni offenzív hadműveletben, és az országban nincs megnövekedett vagy szokatlan katonai tevékenység.
A baba biztonsága – szemben a hazaszeretettel
Susan Kersch-Kibler, a Delivering Dreams alapítója szintén nem számított kibertámadásoknál komolyabb katonai beavatkozásra, mégis igyekezett felkészíteni a szülőket a legrosszabbra. Azoknak az ügyfeleknek, akik az elkövetkezendő hetekben tervezik hazavinni a babáikat, azt javasolta, hogy a beutazásuk előtt jelentős mennyiségű készpénzzel készüljenek arra az esetre, ha a bankok összeomlanának, illetve a meleg ruháról se feledkezzenek el áramszünet esetére. Hangsúlyozta továbbá, hogy érdemes átfoglalható repülőjegyekkel készülniük.
Február közepén egyre több kormány jelezte: óva intené állampolgárait attól, hogy a jelen helyzetben Ukrajnába utazzanak. Amikor már a nagykövetségek is elkezdtek kivonulni a fővárosból, Kersch-Kibler úgy döntött, hogy a béranyáit nyugatra, Lvivbe költözteti át, ha pedig szükséges, az országból is kiviszi őket a biztonságuk érdekében. A kismamák közül azonban sokan nem akartak elutazni, voltak, akik kezdetben fölöslegesnek érezték a felhajtást, és remélték, hogy mielőbb visszatérhetnek Kijevbe a saját gyermekeikhez. Néhányuk még most, a háború kitörése után sem akar költözni vagy úgy rostokolni egy biztonságos helyen, hogy távol vannak a családjuktól. Saját döntéseket akartak hozni arról, hol és hogyan élik túl a következő napokat és hónapokat.
Az ukrán béranyák csapdába estek, hiszen a munkájuk elzárhatja őket a családjuktól vagy attól, hogy a hazájuk iránti kötelességtudatuknak megfelelően cselekedhessenek. Nem ritka az sem, hogy kórházi ellátásra szorulnak, az orvosok figyelme azonban jelenleg főleg a sérültek megmentésére korlátozódik.
Az orosz támadásra számítva egyes létesítmények már korábban lépéseket tettek a béranyáik biztonságának érdekében, és az ország nyugati régiói felé szállították őket. A BioTexCom nevű kijevi termékenységi központ még egy óvóhelyet is kialakíttatott, hogy megvédje a béranyákat, a csecsemőket és az Ukrajnában tartózkodó szülőket. Bár VIP-körülményeket nem ígértek a nemrég közzétett YouTube-videójukban, azt kijelentették, hogy garantálni tudják a kliensek és a kisbabák védelmét. A központ egyébként a következő három hónapban 200 bércsecsemő születésére számít az Atlantic információ szerint.
Mindeközben az amerikai Spektor család a poklok poklát élte át. Már a béranyájuk várandóssága sem volt problémamentes, terhességi vércsoport-összeférhetetlenség alakult ki nála, Rh-negatív volt a vércsoportja, a szíve alatt hordott ikreké pedig pozitív. A dolgok a diagnózis felállítása után nem sokkal helyre jönni látszottak, ám egy vészjósló ultrahangfelvétel ismét aggódásra késztette a szülőket.
Lenny és Moishe koraszülöttként jöttek a világra, amiről Alexander Spektor és Irma Nuñez telefonon értesültek csütörtökön. Bár az általuk igénybe vett Adonis Fertility International protokollja szerint a béranya nem kötődhet a babához, és velük, mint szülőkkel sem léphetne kapcsolatba, a történtek miatt felrúgták ezt a szabályt. Jelenleg Kátya az egyetlen, aki felvételeket mutathat nekik a kicsikről, akiknek jelenleg a Kijevből való elszállítását szervezik.
Az utak szinte járhatatlanok
Amikor a béranya vajúdni kezdett, egy Kijeven kívüli kórházba szállították, ám az ultrahang kimutatta, hogy az egyik babának súlyos oxigénhiánya van, így visszavitték őket a fővárosba, mivel ott jobb a felszereltség. Az egyébként húszperces mentőút három órát vett igénybe a katonai járművek forgalma miatt.
Az a három óra gyötrelem volt. Azon gondolkoztunk, vajon ez a három óra a babáink halálát jelenti?
– mondta Spektor a Washington Postnak.
Vasárnap a babák és Kátya a kijevi kórház rögtönzött újszülött intenzív osztályán feküdtek. A körülményeket látva Spektor úgy emlékszik vissza a pillanatra, mint
Az általuk választott klinika egyesült államokbeli ügyvezető igazgatója elmondta, hogy bár a háború megterheli az erőforrásokat és felborítja a normál működést, a szervezet munkatársai továbbra is elkötelezettek, és jelenleg a családok, a béranyák és a klinika stábja is egy nagy csapatként dolgozik. A házaspár most ugyanazzal a kihívással néz szembe, mint számos más család, és a nagykövetségeken keresztül próbálják hazahozni a kisbabáikat. A katonai járművek elzárják az utakat, a mentősök a háborús sebesültek ellátására koncentrálnak, miközben Oroszország csapásokat mér Ukrajnára.
Spektorék szeretnék, ha a babáikat minél előbb a nyugatabbra fekvő Lvivbe vagy Lengyelországba vinnék, ám a kicsik a koraszülöttségükből adódóan intenzív ellátást igényelnek, amire utazás közben is szükségük van. Az nem világos, hogyha időközben egy másik országba viszik a babákat, akkor a szülők hogyan intézik el a papírmunkát, amivel végül hazavihetik majd a gyerekeiket.
Egyelőre nincs előrelépés
Mint mondták, a külügyminisztérium egyelőre nem tudott nekik segíteni, így felvették a kapcsolatot a kongresszusi képviselőikkel. A nemzetközi béranyasági ügynökség ukrajnai székhelyű alkalmazottainak munkáját a kijárási tilalom és a katonai konfliktusok zavarják, így Spektorék megértik, hogyha a harcok tovább fokozódnak, akkor az idő ellenük dolgozik. Jelenleg nemcsak a saját gyerekeiknek, de a béranyájuknak és az ő kisfiának, valamit két másik amerikai család bércsecsemőinek is fuvart keresnek. Nekik pedig már civilek is ajánlottak szállást és fuvart, miután hallották a történetüket. A pár egyébként attól is tart, hogy a béranya időközben meggondolja magát, és a saját családjával akar majd törődni, amit nem is igazán tudnának felróni neki.
A mi nézeteink szerint a béranya az, aki életet ad a gyerekeinknek, de nem tartozik nekik. Mi van, ha úgy dönt, hogy a családjával kell lennie vagy magát mentenie? Találnunk kell valakit, aki vigyáz a babákra
– mondta Spektor, akinek nem alaptalan az aggodalma, hiszen a fentebb említett Delivering Dreams ukrajnai klinikáján is akadtak olyan béranyák, akik saját hatáskörben szerettek volna dönteni arról, hogy miként és ki mellett vészelik át a háborút.
