Kultúra ismeretlen budapest

Részben védett maradhat a Gólya épülete, de ez sem menti meg az eltűnéstől

Martin Fejer/estost.net
Martin Fejer/estost.net
Érdekes irányt vettek a Józsefvárosi Önkormányzat és a tulajdonos közti tárgyalások.

2021 őszén látott napvilágot a hír, ami szerint a józsefvárosi Bókay János utca egyik utolsóként megmaradt egyszintes épülete, korábban számos vendéglő, illetve a Gólya otthona nyom nélkül eltűnhet a városképből.

A témában írt hosszú cikkünkből kiderült, hogy a tervek korántsem újkeletűek, hiszen a Corvin-sétány nyomvonalától néhány lépésnyire álló, egy jókora irodaház tövében álló apróságot tulajdonosa már 2018 nyarán le akarta bontatni, hiszen az nem rendelkezett semmiféle védettséggel.

Kapcsolódó
Tavaszig védetté vált ugyan a Gólya épülete, ez azonban nem biztosíték a túlélésre
A kerület és a tulajdonos keresik az arany középutat, de az a környék történelmében régóta fontos szerepet játszó épület jó részének eltűnését is jelentheti.

A C8 Civilek a Józsefvárosért Egyesület épp ezért 2020 decemberében azzal a kéréssel fordult a kerülethez, hogy helyezzék azt védettség alá, hiszen

nem egyszerűen csak a századfordulós utcakép, illetve településkarakter egyik utolsó tanúja, de kultúrtörténeti jelentősége is jelentős.

A törekvés végül 2021 novemberében ért célt: az épület fél éves ideiglenes védelmet kapott, a háttérben pedig tovább folytak a tulajdonos, illetve a kerület közti egyeztetések.

A védelem véglegessé válásának lehetősége nem volt kizárt, a kapuja felett egy gólyát ábrázoló domborművet rejtő házról született örökségi szakvélemény azonban rontotta az esélyeket, hiszen az arról írt:

a Bókay János utca 34. két, egyértelműen elválasztható részre oszlik, hiszen a jelenlegi állapot nem tervezéssel, hanem folyamatos hozzáépítésekkel jött létre – így sem szabályosságot, sem egyedi értéket nem láthatunk rajta.

Martin Fejer/estost.net Az egykori Gólya a Nokia irodaépületének árnyékában álló épülete.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy két nála jóval magasabb épület közé esik, szabadon hagyva egy tűzfalat, így egyedül a városrész történetében betöltött szerepe miatt kaphatna védelmet.

Pikó András polgármester ekkor tett nyilatkozata szerint

a tárgyalások célja az arany középút megtalálása, ami jelentheti akár a homlokzat egy részének megmaradását, az utódba való beépítését, illetve valamilyen módon való továbbélését is.

Most, három hónappal később már látszik a kommunikáció eredménye – derül ki a C8 Civilek Józsefvárosért Facebook-on szerda délután megjelent posztjából, ami szerint a védettség fenntartásának kérdése csütörtökön kerül a képviselőtestület elé, abban azonban

nem a teljes épület, hanem a kapu, illetve a tőle jobbra eső nyolc méteres homlokzatszakasz megtartása szerepel,

így a kerület vezetésének szavazataival meghosszabbított védelemnek valójában már nem lesz semmi értelme.

Martin Fejer/estost.net

Az ilyen korlátozott védelem mellett egyáltalán nem garantált semmi további részlet megmaradása, ami miatt pont a legfőbb értékei veszhetnek el az épületnek, nevezetesen az épület helytörténeti értéke és a “tanúépület” jellege

– írja a C8, ami hozzáteszi:

Az ilyen típusú védelem sokkal indokoltabb lehetne egy olyan esetben, amikor az épületnek egy részlete kiemelt értéket hordoz, és akkor, ha ezzel párhuzamosan nem merült fel az épület bontásának az igénye. A Gólya esete nem ilyen. Nem önmagában a homlokzat egy részének a kialakítása hordozza az értéket, hanem az épület maga, a tömegével, elhelyezkedésével, belső tereivel és tanú jellegével. Épp ezek azok, amiket az előterjesztés következtében módosuló rendelet nem venne figyelembe.

A civil szervezet posztjában arról is beszélt, hogy a kerület épített örökségének szándékos károsítása esetén mindössze egymillió forintos bírság szabható ki, így ez a mai ingatlanpiaci helyzetben nem jelent visszatartó erőt – épp ezért kezdeményezik majd az ilyenkor kiszabható büntetés szigorítását.

Az egyesület posztja teljes hosszában itt olvasható:

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik