Martin Fejer/estost.net
Kultúra ismeretlen budapest

Tavaszig védetté vált ugyan a Gólya épülete, ez azonban nem biztosíték a túlélésre

A kerület és a tulajdonos keresik az arany középutat, de az a környék történelmében régóta fontos szerepet játszó épület jó részének eltűnését is jelentheti.

Budapest arca folyamatosan változik, hiszen sokszor még menthető, értékes, vagy épp menthetetlen lakóházak és középületek tűnnek el, helyüket pedig újak veszik át. Egyes városrészek arca az átlagosnál jóval nagyobb tempóban változik – kitűnő példa erre Józsefváros, ahol az elmúlt két évtizedben egész józsefvárosi tömbök, illetve házak tűntek el.

A főleg a Corvin-negyednek köszönhető bontási hullám a város-, építészet-, vagy épp kultúrtörténeti jelentőségű ingatlanokat sem kímélte: társasház épült többek közt a Mátyás téri egykori Herzog-féle vendéglő, illetve Róth Miksa első önálló műhelyének helyén, porrá vált az Edelényi Dezső tervei nyomán született Bókay János utcai Harcsás ház, néhány héttel ezelőtt pedig Psota Irén gyerekkorának tanúja, a Tömő utca 23/A, illetve szomszédja is végleg eltűnt a környék képéből.

A sor sokadik tagja lehetne az 1996 óta ugyanannak a magánszemélynek a tulajdonában lévő Bókay János utca 34., a környék utolsó földszintes háza is, ami 2013 és 2019 közt, Gólya Presszó néven (a hely azóta az Orczy útra költözött) különböző civil szervezetek rendezvényeinek, illetve koncerteknek otthont adó közösségi házként állt nyitva az emberek előtt.

Az épület homlokzatán 2017 végén jelent meg az eladásra figyelmeztető tábla, a következő években pedig tervek is készültek a telek hasznosítására:

2018 júniusában egy huszonhárom, szeptemberben pedig egy harminc lakásos társasház látványtervei – mindkettőt a balatonfüredi vasútállomás felújítását is tervező Gyarmati Tamás jegyezte – jutottak el a Józsefvárosi Önkormányzathoz, aminek Tervtanácsa a 24.hu információi szerint zöld utat is engedett a projektnek.

Galéria
Józsefváros Önkormányzata
A huszonhárom lakásos társasház képe, a környék 2018-as látképébe illesztve

Tavaszig védetté vált ugyan a Gólya épülete, ez azonban nem biztosíték a túlélésre

Tavaszig védetté vált ugyan a Gólya épülete, ez azonban nem biztosíték a túlélésre

Fotó megosztása:

A ház tulajdonosa ennek ellenére – a lehetetlenül hosszú nevű Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR), illetve a vonatkozó nyilvántartás szerint – azóta sem adott le építési engedélykérést a Kormányhivatalhoz, sőt, a bontási engedély megadását is csak 2021. november 10-én kérte.

ÉTDR

A bontás veszélyével az építészszakma, a városvédők, illetve a különböző civil szervezetek természetesen már rég tisztában voltak – köztük a C8 Civilek Józsefvárosért Egyesület is, ami 2020 decemberében a Józsefvárosi Önkormányzatnál kezdeményezte a lakóház ideiglenes és végleges helyi védettség alá helyezését, rámutatva arra, hogy az

az még őrzi az egykori utcaképet és településkaraktert, így egyedi értékké válik, ezen kultúrtörténeti jelentősége pedig csak tovább emel.

A kérés hónapokon át nem váltott ki látható visszhangot, november 17-én a kerület egyik alpolgármestere, a szociológusként és oktatáskutatóként is aktív dr. Erőss Gábor János sürgősségi előterjesztést terjesztett a képviselő-testület elé, remélve, hogy másnap megszavazzák a legnagyobb ingatlanos oldalak egyikén egymillió eurós (360 millió forintos) árcímkével ma is szereplő épület legalább ideiglenes védetté nyilvánítását, így a Kormányhivatal nem engedhet zöld utat a bontásnak.

Martin Fejer/estost.net Az egykori Gólya a Nokia irodaépületének árnyékában álló épülete.

A beterjesztés végül célt ért:

a testület fél évre ideiglenes védelemmel látta el a házat,

így az annak megmaradását garantáló helyi védetté nyilvánítási eljárásnak 2022 májusáig van ideje befejeződni.

Ez akár már 2021 decemberében célba érhet, a helyzet azonban nem egyszerű, hiszen az épület értékeit, illetve állapotát csak a homlokzatát vizsgálva leíró, Daragó László DLA által készített örökségi szakvélemény szerint annak egyedi értékeiről csak egy költséges falkutatással lehetne információkat szerezni, de talán az sem járna olyan eredménnyel, ami alapján a ház védelemre lenne javasolható.

Ingatlan.com A „rendkívüli, különleges elhelyezkedésű” házat építési, illetve fejlesztési területként árusító hirdetés a 2022. december 31-ig átadott lakások kedvezményes ÁFÁ-jára (5%), illetve a kerületi szinten már jóváhagyott tervekre is felhívta a figyelmet.

Az épület utcára néző arca mindemellett nem egységes:

két, egyértelműen elválasztható részre oszlik, mivel a jelenlegi állapot nem tervezéssel, hanem folyamatos hozzáépítésekkel jött létre, így sem szabályosságot, sem egyedi értéket nem láthatunk rajta, sőt, mivel két nála jóval magasabb épület közé esik, szabadon hagy egy tűzfalat.

Daragó szerint mindez persze nem jelenti azt, hogy a ház értéktelen, sőt, megvédésre alkalmatlan lenne, hiszen a több mint száz éven át egymást követő vendéglőinek köszönhetően alakította a környéken élők mindennapjait, azok életének fontos részévé vált.

Martin Fejer/estost.net

Az alternatív megoldásként egy, az utódra helyezett emléktáblát, vagy az épület részleteinek (a gólyás dombormű, a szemöldökpárkány, vagy az ikerablak) áthelyezését is felvető szakember szerint a döntést a közösségnek kell meghoznia, építésszakmai szempontok szerint azonban nem véletlen, hogy az egykori Gólya eddig nem került műemléki védelem alá.

A kerületi képviselő-testület elé a szakvélemények nélkül beküldött előterjesztés napirendre tűzése ellen egyedüliként szavazó Vörös Tamás (Fidesz) szerint Józsefváros korábban támogatta a városképi szempontból előnytelen, nagy méretű tűzfalak elrejtését hozó építési projekteket, sőt, a képviselő azt sem értette, hogy a korábbi években a Corvin-sétány nyomvonalától alig néhány lépésnyire álló épület korábban miért nem szerepelt a védelemre érdemes házak listáján, sőt,

a már elkészült szakvélemények közzétételének hiányát is felrótta, így az ideiglenes védelemről az állapot, illetve az értékek ismerete nélkül kellene szavazniuk.

Pikó András polgármester szerint a folyamatot már a tavalyi év végén, a C8 első beadványa után meg kellett volna kezdeniük, de az önkormányzat elszúrta. Hat hónappal később, 2021 májusában újrakezdték, a szakértői vélemények késése, illetve a nyári szünet azonban további csúszást hozott, így a tulajdonos a jövőben kártérítési igénnyel is fordulhat az Önkormányzathoz.

A kerület vezetője hozzátette:

elindult a beruházóval, illetve a tulajdonossal való kapcsolatfelvétel, és megpróbálják megtalálni az arany középutat, jelentse ez a homlokzat egy részének megmaradását, az utódba való beépítését, vagy valamilyen módon való továbbélését.

Nem ez jelentené azonban a valódi megoldást, hiszen félő, hogy így egy, a Mester utcai védett húsboltból létrehozni vágyott szörnyhöz hasonló terv kapna építési engedélyt.

Kapcsolódó
Óriási lakóház nyomja majd agyon Budapest századforduló óta működő Zsolnay-csempés húsboltját
A projekt munkálatai akár már idén megindulhatnak, így Budapest újabb értékes épülete kerül a profitmaximalizálás csapdájába.

Az ideiglenes védelmet legfeljebb egy évre megítélni tudó képviselő-testület tagjai a döntésük előtt végül mégis megkapták a sokszorosított szakvéleményt, majd

hat hónapnyi védelmet szavaztak az épületnek.

A főváros születésének tanúja

A képviselőtestületen kívül a főváros arcáért aggódók fejében is felmerülhet persze a kérdés, hogy miért is képvisel védendő értéket ez az első látásra rossz állapotúnak látszó – a tulajdonos a HVG-nek aládúcolt pincefödémről beszélt –, az elmúlt százötven évben számos, kisebb-nagyobb átalakítást is túlélő ház, és nem lenne-e könnyebb mégis egy kislakásokkal teli lakótornyot húzni a helyére. A válasz egyértelmű:

könnyebb lenne ugyan, ezzel azonban egy darab történelem veszne el a negyedből, pótolhatatlan űrt okozva.

A védelemre tehát szükség van, sőt, talán a hasznosítása sem lenne lehetetlen – jól bizonyítja ezt a hat évet itt töltő Gólya –, így az ideális jövőképet a felújítás, valamint az élettel való megtöltés jelenti. De mi jelenti itt a valódi értéket?

Az 1938 óta a magyar gyermekorvoslás atyjaként, sebészként és szemészként egyaránt ismert Bókay János (1822-1884) nevét őrző utca legkisebb tagjának múltjában számos fehér foltot találunk, az ismert mozaikdarabokat egymás mellé azonban összeáll egy, a főváros születésének tanújaként a kiegyezés korában született, gyorsan a terület egyik motorjává, illetve fontos találkozási pontjává vált ház története.

Martin Fejer/estost.net

Az 1838-as nagy pesti árvíz idején már rég Storch Gasse, azaz Gólya utca néven létező útvonal környékén a víz elvonultakor még legelők, szántóföldek, illetve zöldségekkel teli kertek voltak, amiket az épp ekkor láthatatlanná váló középkori pesti városfalon kívül eső területekhez hasonlóan jórészt csak vályogházak szakítottak meg.

A telek egy részén már ekkor is egy kis alapterületű házat találtunk volna, amit lakói talán kinőttek, így három évtizeddel később egy nagy átalakítás és bővítés, vagy épp bontás és új építés eredményeként jött létre a mai utcafronti szakasz, ami Budapest 1873-as megszületésekor már biztosan a mai helyén állt – írja a házról 2021. októberében Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros, főmuzeológus az értékvédelmi eljáráshoz készített szakvéleménye.

A XIX. század végére kisebb-nagyobb műhelyek, iparosok, illetve munkások otthonává vált Józsefvárosban évről évre egyre több kiskocsma, illetve vendéglő nyitott, ami olcsó ételhez, vagy italhoz juttatta a környék lakóit. Ez a sors várt a kis házra is, amit a századforduló után kézről kézre adtak egymásnak a tulajdonosok, akik hosszabb-rövidebb hiátusok mellett fenntartották a környékbelieket vonzó, olcsó vendéglátóhelyet. Az 1916-as lapok szerint egy modern háromszobás lakást is magában foglaló, folyamatosan átalakuló épületet 1919-ben az ott már hosszú évek óta vendéglőt üzemeltető Steingruber József vásárolta meg, aki tíz évvel később Jakab Jánosnak adta át a kulcsokat. Jakab rövidesen a ház legnagyobb bővítését váltotta valóra.

A kor gyakran foglalkoztatott építésze, az építőmesterként is működő Mengl Ferenc tervei szerint született átalakítások eredményeként 1929. május 24-én megnyitott a Gólyához címzett étterem, ami a Magyarság című folyóirat előző napi számában megjelent hirdetés szerint

valódi erdélyi magyar konyhával, így fatányérossal, flekkennel, hagymás és borsos tokánnyal, uradalmi fajborokkal, Dreher Bak és Szent János sörökkel, valamint a pontos kiszolgálás ígéretével csábította az embereket.

Galéria
Magyarság, 1929. május 24. / Arcanum Digitális Tudománytár
1929

Tavaszig védetté vált ugyan a Gólya épülete, ez azonban nem biztosíték a túlélésre

Tavaszig védetté vált ugyan a Gólya épülete, ez azonban nem biztosíték a túlélésre

Fotó megosztása:

Talán ekkor született meg a kapu feletti, egyik lábával söröskorsót tartó gólyát ábrázoló domborműves cégér is, ami csak rövid ideig hirdette a helyet, hiszen a következő évben Jakab az eladás mellett döntött.

Új gazdája a New Yorkból hazatért Kovács Ernő lett, aki előbb boltot akart itt nyitni, majd úri lakásként kiadva remélt belőle hasznot, de az éppen dübörgő nagy gazdasági világválság árnyékában végül teljesen más megoldást talált arra, hogy a befektetését rövid úton profitáló üzletté alakítsa: a rövid ideig egy szalonna-, illetve kolbászárusító helynek otthont adó házban 1923-ben újranyitott a Gólya, aminek belső terében Csalog Zsolt Gyökerek című szociográfiai írása (Mozgó Világ, 1975/1.) szerint

 egy valódi, kitömött gólya is álldogált, némán tűrve, hogy a betérők a hátára ültessék a kisgyerekeket.

Kérdés, hogy mi történt a hellyel a második világháború éveiben, az azonban nem kizárt, hogy az újranyitásra egészen a Rákosi-kor derekáig, 1952 júniusáig kellett várni, mikor az Esti Budapestben megjelent hirdetések szerint

szolíd (sic!), zenés, családi vacsorázóhelyként

született újjá.

A következő harminc évben a ház arcát tekintve megállt az idő, hiszen a Rákosi-, majd a Kádár-kor semmiféle nyomot nem hagyott rajta, állapota viszont évről évre romlott, a forgalom viszont a nyolcvanas évek fordulóján hirtelen megnőtt – derül ki a Népszabadságból (1981. március 15.)

Martin Fejer/estost.net A két és fél éve elköltözött Gólya felirata még ma is a ház homlokzatán olvasható.

A rövid cikk szerint a szomszédban a kinőtt panellakótelep (1968-1975) miatt a kisvendéglő egyre népszerűbbé vált. Akkori vezetője, a ma Bádog Gundelként emlegetett, elképesztő méretű adagjairól elhíresült Pléhcsárdát létrehozó Bábel István így fogalmazott:

amióta felhúzták a panelházakat, és a régi házsorok lerombolása a szemnek is utat nyitott a Baross utca felé, igen-igen megnőtt az idelátogató vendégek száma.Bármelyik nagyszabású vendéglátó-ipari létesítménnyel vetekedő teljesítményre van itt szükség ahhoz, hogy a vendég elégedett legyen.

Galéria
Az épület, illetve a dombormű állapota, valamikor a nyolcvanas évek hajnalán

Tavaszig védetté vált ugyan a Gólya épülete, ez azonban nem biztosíték a túlélésre

Fotó megosztása:

A nagy forgalom nyilvánvalóan nagyobb bevételt hozott magával, így az épület egyes részeit felújították, sőt, a cégér is színessé vált – a környéken népszerű legenda szerint

ezt a munkát a szemben lévő házban élő szobafestő végezte el.

Martin Fejer/estost.net

A hosszú időn át a Kelet-Pesti Vendéglátó Vállalat által üzemeltetett Gólya Étterem a rendszerváltás után presszóvá vált, sőt, Szomjas György az 1992-ben bemutatott tragikomédiája, a Roncsfilm – vagy Mi van ha győztünk? legfontosabb helyszínévé vált.

A kétezres években már nem kocsmának, hanem irodáknak otthont adó épület végül 2013-ban, Gólya Presszóként tért vissza a város kulturális életének vérkeringésébe, 2019 júliusában azonban a kapuk örökre bezárultak. A ház jövője pedig sem azóta, sem a mostani önkormányzati döntéssel nem vált biztosítottá.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.