Suttogva terjed a hír szakmai körökben, hogy húsz évvel a rendszerváltás után megroggyanhat a magyar jogállami intézményrendszer egyik bástyája, az Alkotmánybíróság (AB). Független, egymással kapcsolatban nem álló jogi forrásaink is megerősítették: létezik ilyen Fidesz-koncepció. Olyannyira, hogy nem hivatalosan, zárt ajtók mögött maguk az alkotmánybírók is foglalkoztak vele – írja legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számában a Figyelő.
Az elképzelés szerint az AB nem tűnne el a közjogi rendszerből, „csupán” beolvadna a Legfelsőbb Bíróságba (LB). Jelesül annak egyik kollégiumaként működne, ha a jobboldali párt a jövő évi választásokat követően kétharmados többséget szerezne a törvényhozásban. Ebben az esetben ugyanis a Fidesz egészen széleskörű alkotmányos, kormányzati és igazgatási reformot hajtana végre. Mindennek az igazságszolgáltatást érintő csomag csak egy szűk szelete, ám annál nagyobb hatással lenne nemcsak a harmadik hatalmi ág működésére, de a végrehajtó hatalom kereteire is.
A rendszerváltás utáni kormányok „legfőbb mumusa” ugyanis az Alkotmánybíróság. Amit a kormányzó politikai pártok erőből visznek vagy vinnének át a parlamenten, az elé végül mindig e taláros testület emel sorompót. Így van ez közel húsz éve. Alkotmányossági okból nem került sor egyebek között az Antall-kormány idején a Független Kisgazda és Földmunkáspárt eredeti koncepciója szerinti kárpótlásra, az AB semmisítette meg a Horn-kormány alatt a Bokros-csomag egynegyedét. Az Orbán-kormány idején sarkalatos törvény nem esett áldozatul, viszont a Medgyessy-kabinet presztízsét már nagyon is csökkentette a kórház-privatizációra mondott vétó. Majd a Gyurcsány-kormány idején következett több, az egészségügy átalakítását célzó törvényi passzus megsemmisítése.
Szakmai forrásaink szerint az elképzelés önmagában nem keltett volna idegességet, mivel az angolszász jogrendszerben, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is a Legfelsőbb Bíróság kebelén belül működik az alkotmányosság fölött őrködő grémium. „Ismerjük azonban a Fidesz elszántságát. Nagy bátorsággal kíván hozzányúlni a rendszerváltáskor letett alapokhoz, a parlament összetételétől kezdve, az önkormányzati rendszer átalakításán át a választójogi rendszer reformjáig” – hangzott egy szkeptikus kommentár. Egy másik, szintén névtelenséget kérő jogi szakértő ennél is konkrétabb volt: „Félő, hogy a mongol alkotmánybírósághoz hasonló testületként funkcionálna, azaz csupán egy tanácsadó, javaslattevő szerv lenne, amely szűkített jogkörrel, megcsonkolt létszámmal járna el, s nem rendelkezne törvénymegsemmisítő vagy előzetes normakontrollt gyakorló jogosítvánnyal sem.” – írja a Figyelő.
(A lap legfrissebb számából azt is megtudhatja, hogy jeges utálat fogadta Sólyom Lászlót, amikor alkotmánybírósági elnökként először a Legfelsőbb Bíróságra látogatott. Kiderül, azóta javult-e az LB és az AB viszonya, mit szólnak az LB berkeiben a Fidesz tervéhez, és miként kommentálta a lap értesülését az ellenzéki párt.)
