Déli felét a Balaton nyaldossa, itt terül el a Marcal forrásvidéke, ehelyütt szelídülnek a Bakony ormai tanúhegyekkel megszórt lapállyá, itt ad találkozót egymásnak a bauxitporos ajkai ipar és a szigligeti nyaralóidill. A Veszprém megyei 3-as egyéni választókerületben festői, folklórban dúskáló aprófalvak ugyanúgy megtalálhatók, mint üdülőtelepek, borvidékek, kövér erdők és modern ipari tájak. Földrajzilag és gazdaságilag is értékes és változatos vidék ez, ahogy (vagy talán emiatt) politikailag is. Mint szinte minden körzet, ami nem nagyvárosias vagy elővárosi jellegű, ez is a kormánypártok dominálta falvakra épül, kevéssé urbanizált, és a maréknyi város is megoszlik, hogy az évekkel ezelőtt macskás-néppárti irányba mozdult Jobbik vagy az apránként önmagát kicsináló MSZP fellegvára-e.
Nem véletlen tehát, hogy a 2022-ben újra elinduló, a választási kampányt néhány izgalmas körzetben áprilisig végigkövető Csatatér-sorozatunkba a tapolcai-ajkai választókerületet is kiválasztottuk.
Dombok, hegyek, síkok, szántók, mocsarak, üzemek
A körzetben hatvan település található, nagy többségük község. Nyugatról a vasi és zalai megyehatárnál ér véget, keleten még Nagyvázsony is idetartozik, ahogy a Művészetek Völgye összes települése, de ezektől délre már a füredi körzet terpeszkedik. A körzethatár kettészeli a felkapott Káli-medencét, a Balaton-partot pedig Révfülöptől Balatonedericsig uralja olyan ismert üdülőhelyekkel, mint Szigliget és Badacsonytomaj. Északon Ajka türemkedik ki belőle.
A térség turisztikailag rendkívül komoly vonzerővel bír, e tekintetben országos szinten is kevés kelhet vele versenyre. A Balaton mellett a tanúhegyek látványa is sok turistát vonz. A régió zömmel a badacsonyi borvidékhez sorolható, egy szelete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által védett vizenyős terület, komolyabb mezőgazdaság a körzet északi fertályain folyik.
Ajka klasszikus szocialista gyárváros, ami más hasonló településekhez (Komló, Ózd, Dunaújváros) hasonlóan a nehézipari örökséggel küzd, jó közlekedési adottságainak köszönhetően aránylag sikerrel. A MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. az egyik kiemelt cég a térségben, mint ismert, ennek egyik zagytározója szakadt át 2010 őszén, Magyarország történetének egyik legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját okozva. A térség erős bányászatban is: Uzsán bazaltbánya működik, Sümegprágán is terveznek egyet, ami ellen évek óta küzdenek a helyiek, de a bazaltéhség nyomai az összes közeli kialudt vulkánon látszanak. Salföld mellett a kavicsbánya okozott tájsebet, dacára a nemzeti parki védelemnek, a mai napig folyik a kitermelés. Tapolcán néhány nehéz- és több könnyűipari cég is megtelepedett, ahogy a kisebb Sümegen is, más ipar csak kis mennyiségben akad a körzetben.
Változó széljárás
A tapolcai térséget 1998 óta az Országgyűlésben képviselő Fidesz-KDNP-s Lasztovicza Jenő viszonylag könnyen tudott nyerni 2014-ben, a körzethatárok átrajzolása (Ajka bekebelezése) után is, 18 570 szavazattal (43,14 százalék). A második Horváth József, a baloldali ellenzék közös jelöltje, 11 769 (27,34 százalék), a harmadik, a jobbikos Dobó Zoltán (aki még az év októberében tapolcai polgármester lett, és azóta is az) 10 110 voksot kapott (23,49 százalék). Ha az LMP-s Guzslován Gábor majdnem 1300 szavazatát is az ellenzékhez számoljuk, az látszik, hogy egy közös jelölt már akkor eséllyel indult volna a Fidesz tapasztalt politikusa ellen.
Lasztovicza 2015. januári halála után időközi választást írtak ki. Ez pedig azt bizonyította, hogy még az összefogás sem feltétlenül szükséges az ellenzéki győzelemhez: a jobbikos Rig Lajos úgy tudott nyerni 10 608 szavazattal (35,49 százalék) a fideszes Fenyvesi Zoltán ellen (10 243 voks – 34,37 százalék), hogy az MSZP-DK is indított jelöltet Pad Ferenc ajkai szakszervezeti vezető személyében (7830 szavazat – 26,2 százalék), és sok kis párt is próbálkozott (még a kamupártok pápája, Szepessy Zsolt is beszállt a versenybe).
Rig a tapolcai kórház ápolója és vezető asszisztense volt, mígnem 2014 őszén a város alpolgármestere lett, ismertségét a kórház aktív ágyainak megszüntetése ellen folytatott harccal szerezte, az időközi választáson elért győzelmében viszont a Fidesz népszerűségének országos megingása is szerepet játszott. Túl voltunk akkor már az internetadós tüntetéseken, addig ingyen használható szakaszok útdíjassá alakításán, a NAV-elnök Vida Ildikó főszereplésével zajló kitiltási ügyön, Simicska Lajos káromkodós Orbán Viktor elleni kiborulásán, valamint a független, de az ellenzék által támogatott Kész Zoltán győzelmén a veszprémi időközi választáson. A Fidesz népszerűségvesztése oda vezetett, hogy a jobbikos Rig egy százalékponttal nyerni tudott a „hárompólusú” körzetben, ahol a kormányoldali jelölt végül a szavazatok alig több mint egyharmdát szerezte csak meg.
2018-ban aztán a birodalom visszavágott, az eredetileg tanár, iskolaigazgató Fenyvesi újra esélyt kapott a bizonyításra, és élt is vele: 22 838 szavazatot gyűjtött (46,91 százalék), amivel visszaszerezte a körzetet a Fideznek. Az ellenzéki erőviszonyok átalakulása így is látványos volt, Rig 19 748 voksot kapott (40,56 százalék), míg az MSZP-Párbeszéd által indított Kárpáti Lajos döbbenetesen keveset, 3992-t (8,2 százalék). Az összefogás hiánya ellenére is érződött tehát, hogy az esélyes ellenzéki jelölt támogatására buzdító üzenetek megtették hatásukat. Egy százalék felett még az LMP-s és a kutyapárti jelölt végzett.
Ha matekozunk kicsit, az látható, hogy egyre több választó ment el voksolni az évek során, holott négy év alatt majdnem 2500-zal csökkent a választópolgárok száma (72 527-ről ez idő szerint 70 094-re).
Ellenzéki átrendeződés
A pártszimpátiák mérésére alkalmas, ha megnézzük az EP-választások eredményét is.
- Ajkán Fidesz, MSZP, DK, Jobbik sorrend alakult ki 2014-ben, míg öt évvel később Fidesz, DK, MSZP, Momentum, Jobbik. A városban a baloldal dominál, a Fidesz mindkétszer enyhén 50 százalék alatti eredménnyel nyert.
- Tapolcán, a körzet székhelyén Fidesz, Jobbik, MSZP, DK sorrend jött ki 2014-ben, majd öt évre rá majdnem ugyanez, csak a DK duplaannyi vokssal beelőzte a hanyatló MSZP-t, és megjelent a Momentum is a palettán. A Fidesz, a 2014-es, 51 százalék feletti eredménye 49 százalék környékére csúszott le.
- Sümeg masszív Fidesz-fellegvár: 2014-ben 59 százalékos, 2019-ben majdnem 62 százalékos eredménnyel tarolt a kormánypárt. Az ellenzéki térfélen a Jobbik, MSZP, DK sorrendből DK, Jobbik, Momentum, MSZP lett.
- Badacsonytomajon a Fidesz fura zuhanórepülést mutatott be: míg 2014-ben fölényesen, 57 százalékkal nyert, addig 2019-ben már nyúlfarknyival 50 százalék alatt végzett. A Jobbik, MSZP, DK erősorrend is átalakult: DK, MSZP, Momentum, Jobbik, Mi Hazánk lett az 5 százalék feletti pártok sorrendje.
Érdekesség, hogy az országos átlagba simulva 2014-ben 27 százalék körüli volt csupán a részvétel, míg öt évvel később már 45 százalék fölötti.
Mit hozhat 2022?
A múltbeli eredmények alapján nehéz lenne megjósolni, ki viheti el a mandátumot. Hogy mennyire fontos a Fidesznek ez a választókerület, jelzi, hogy a botrányokat rosszul kezelő, a központ bizalmát a látszat szerint elvesztő (noha a körzetet 2018-ban visszahódító) Fenyvesit lecserélték egy nagyágyúra: az egykori frakcióvezetőt, minisztert, uniós biztost, most épp kormánybiztost, Navracsics Tibort indítják a kormánypártok, aki már el is kezdte a kampányt. Navracsics előzőleg veszprémi képviselő volt, bár gyerekkora részben Tapolcához köti.
Uniós biztosként többször bírálta a Fidesz európai politikáját, és viszont, bizottsági szerepvállalása miatt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már-már hazaárulással vádolta meg. A politológusként az ELTE jogi karán docensként dolgozó (és régóta európai belpolitikát tanító) Navracsics különösen fájlalta pártja távozását az Európai Néppárt kötelékéből, és még a minap is arról beszélt a Hvg-nek, hogy „az nem baj, hogy a Fidesz erős és egyszerű üzenetekkel kommunikál, de ez nem zárna ki egy ezzel párhuzamos árnyalt kommunikációt”, illetve megemlítette, hogy a hozzá hasonló mérsékeltek háttérbe szorultak a párton belül az utóbbi években, ami hozzájárulhatott az értelmiség és a nagyvárosi polgárság irántuk mutatott érdeklődésének lanyhulásához. Ugyanakkor annak ellenére hűséges maradt a Fideszhez, hogy fel sem vetődött, az Orbán-kormány ismét őt delegálja az Európai Bizottságba, sőt uniós karrierje végeztével úgy vállalta el az egyéni képviselő-jelöltséget, hogy a Fidesz legismertebb politikusai közül csak Kósa Lajos és Lázár János tartotta meg a körzetét. Egyik első kampányakciója az volt, hogy számon kérte a tapolcai városi mozit, amiért nem tűzte műsorra az Elk*rtukat, az utóbbi évek különállása után némiképp ráerősítve a már idézett Hvg-interjú címére: „Én a Fidesz vagyok”.
Az ellenzék a 2015-ös időközi választáson a Fideszt megverő Rig Lajost indítja; dacára a 2018-as vereségének, senki nem állított vele szemben ellenjelöltet az előválasztáson. A jobbikos politikus is járja már a körzetet, miközben olykor mentősként is teszi a dolgát, amit alaposan dokumentál a Facebook-oldalán.
A Mi Hazánk Számadó István tapolcai szakmunkást indítja a körzetben, aki a párt honlapja alapján lelkes környezetvédő, a népi hagyományok ápolója. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak Ajkán is van szervezete, ennek megfelelően tősgyökeres ajkai jelöltet indítanak, méghozzá Sándor Balázs 21 éves politológus hallgatót.
