Belföld

Kételkedő elemzők

Kételkedő hangot ütöttek meg Gyurcsány bejelentésével kapcsolatban az elemzők. A Political Capital a volt MSZP-SZDSZ koalíció fetámasztását vízionálja. A Nézőpont Intézet pedig egyenesen megkérdőjelezi Gyurcsány távozási szándékát.

Gyurcsány Ferenc javaslata egy új miniszterelnök megválasztásáról egyszerre szól saját politikai pozíciójának megtartásáról, és arról, hogy a válságkezeléssel kapcsolatban kialakult patthelyzetet hogyan oldható fel – olvasható a Political Capital elemzésében. Az új kormány mögötti többség legvalószínűbb forgatókönyve a volt koalíciós felek közötti megállapodás – vélik.

De mi a kongresszuson történtek négy legfontosabb szempontja:

1. Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöki posztról való lemondással kerüli el párton belüli kihívóit.

2. A folyamat végén vagy Gyurcsány Ferenc adja az új miniszterelnököt, vagy ő maradhat a miniszterelnök. A két lehetőség közül az előbbinek jóval nagyobb a valószínűsége.

3. A konstruktív bizalmatlansági indítvány korlátozza a külső szereplők beleszólását, elkerülheti a parlament feloszlatását.

4. Az elmúlt hónapok stratégiai bizonytalanságai után az SZDSZ lehetőséget kap a koalícióba való visszatérésre.

A Nézőpont kételkedik

A Nézőpont kutatóintézet elemzése szerint egyebek mellett az sem világos, hogy valóban az-e a szándéka Gyurcsány Ferencnek, hogy átadja a helyét, vagy a „személyi kérdés” kéthetes megnyitásával inkább csak saját alternatívanélküliségét akarja bizonyítani.

„Feltűnő, hogy nem jelölt meg alkalmas utódjelöltet, illetve utódjelölteket. Kérdés, hogy ezzel csupán a saját népszerűtlenségétől akarta megóvni a leendő kormányfőt vagy inkább megfutamodás, hogy szabad kezet adott a kongresszusnak. A legfőbb kérdés ugyanis az, hogy ő irányítja-e még a folyamatokat az MSZP-n belül, vagy bejelentésével elismerte bukását” – írta a Nézőpont Intézet.

Az intézet jelentése szerint egy új kormányfő új esélyt jelent a parlamenti többség megteremtésére, az MDF-fel és/vagy az SZDSZ-szel való koalíció kialakítására.

Kérdéses azonban, hogy egy ilyen „új többség” valóban cselekvőképes lenne-e az EP-kampány kezdetén és egy évvel az országgyűlési választások előtt – tette hozzá az elemzés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik