Élet-Stílus

Galla Miklós retteg a mobiljától

sms mobiltelefon (mobiltelefon, )
sms mobiltelefon (mobiltelefon, )

Megsüti az agyunk? Rákot okoz? Elektroszmoggal szennyezi a környezetünk?

Nem bírunk meglenni a kütyük nélkül: a tévé, sőt a számítógép is kötelező kellék szinte minden otthonban, a mobil pedig lassan már a vécére is velünk jön. Ennek ellenére a kütyükkel járó elektroszmogtól félünk, mint a tűztől, noha azt, hogy a fogalom mit is jelent, csak kevesen tudjuk.

Vajon tényleg káros?

A gonosz elektroszmog, amiről az utóbbi időben elterjedt, hogy rákot okoz, illetve még egyéb betegségeket is, tulajdonképpen nem más, mint a szervezetünket érő terhelés, amit főleg az elektromos és mágneses terek, valamint a rádiófekvenciás sugárzások okoznak. Mint például a mobilé vagy épp a készenléti állapotban lévő tévéé.

Hogy rákot okoz? Nos, a tudomány mai állása szerint nincs rá bizonyíték, hogy az elektroszmog veszélyes lenne. Igaz, arra sincs, hogy nem az. Az orvostudomány mégis tényként kezeli, hogy léteznek olyan betegségek, melyeket az úgynevezett „elektroszmog-érzékenység” vált ki. Így például annak az 51 éves nőnek a tüneteiért is a mobilja, a laptopja és a tévéje felel, aki mintegy 300 fontot (átszámolva 100 ezer forintot) költött arra, hogy saját Faraday-kalitkát építsen, ami megóvja a sugárzástól.

Érzik a frekvenciákat

A nő állítása szerint, mióta a modern technika vívmányai beszivárogtak a mindennapjaiba, állandó panaszok gyötrik: fejfájás, émelygés, feledékenység, gyors szívverés, szédülés és különféle fájdalmak. Leginkább azonban a mobiltelefonok gyötrik, így aztán naponta legalább 15 órát tölt a kis sugárzásmentes kalitkájában, hogy nyugodtan, tünetektől mentesen ehessen és aludhasson.

És nem ő az egyetlen. A népszerű humorista, Galla Miklós is ódzkodik a mobiltól, és csak vészhelyzetre tart magánál egyet. „Van mobiltelefonom, de csak vészhelyzet esetére. Meg ha odamegyek valahova, hogy oda tudjak szólni: gyertek le értem, vagy engedjetek be! Társalogni, csevegni nem szoktam rajta. Zsibbad tőle a fejem. Kis helyen, például autóban különösen. Érzem a frekvenciákat. Átmennek a fejemen. Ha a sofőr mobilozik, szólok neki, hogy ne tegye. Az a taxis, akivel évek óta rendszeresen utazom, már tudja ezt, de egy vidéki úton mindig külön kell szólnom a kollégáknak. Azért is ódzkodom mobilon hívni embereket, mert valaki mindig éppen csinál valamit. A legextrémebb eset az volt, amikor felhívtam valakit, és remegő hangon beleszólt, hogy most nem jó, mert temetésen van. Kérdeztem: milyen minőségben? Egyébként mikróm sincs – hasonló okból. Hallottam, hogy káros. Van egy villanysütőm, abban bármit meg tudok melegíteni.”


Fotó: MTI / Mohai Balázs

Folynak a vizsgálatok

2005-ben a Health Protection Agency (angol közegészségügyi hivatal) vizsgálatából kiderült, hogy nincs tudományos összefüggés az elektromos szerkezetek és a kellemetlen tünetek között (igaz, az is, hogy a kutatók ebből a vizsgálatból kihagyták a mobiltelefonokat). Rá két évre az Environmental Health Perspectives című folyóiratban jelent meg egy kettős vakteszt eredménye, mely azt próbálta bizonyítani, hogy az elektroszmog-érzékenység csupán az agyban létezik, ám a kritikusoknak ezt a vizsgálatot sikerült cáfolniuk.

2011-ben ezzel szemben már a WHO is közbeszólt, és jó néhány vizsgálat után kijelentették, hogy a mobiltelefonokból érkező sugárzás valóban rákkeltő lehet, pontosan annyira, mint az ólom, a kipufogógáz, illetve a kloroform, ám mivel a mobiltelefon nagyon új találmány, ezért a hosszú távú hatásairól is csak évek múlva lesznek pontos adatok.

Addig is, a legjobb, amit tehetünk – pláne, ha valaki fél az elektromos szennyezéstől –, hogy minél kevesebb időt töltünk a kütyüinkkel, és ha már úgy alakult, hogy egy légtérben vagyunk, készenlét helyett teljesen kikapcsoljuk őket.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik