Két jelenléti ívet vezetnek a decemberi csúcsidőszakban az egyik fővárosi hipermarketben: az egyik a munkaügyi felügyelőségnek készül, a másik meg a valóságos. A munka törvénykönyve által előírt pihenőidőt (például a munkaidő vége és kezdete közötti 11 órát) ugyanis csak papíron tudják kiadni – mondta el a FigyelőNetnek az egyik érintett dolgozó. Előfordult ugyanennél a cégnél, hogy a beteg gyermekével táppénzen maradó kismamával közölték: ha másnap nem megy be dolgozni, kirúgják. Bement.
Elterjedt visszaélések
Naponta nem is egy ilyen és hasonló esetről érkeznek bejelentések a szakszervezethez – mondta Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke. Még a kevésbé rosszak közé tartozik az a munkaadó, amelyik csak a pihenőidővel kapcsolatos előírások miatt vezeti be a sajátos rendszert. Gyakori, hogy elvárják a kereskedelmi dolgozóktól, helyettesítsék egymást, ám ezeket a munkaórákat azután nem fizetik ki neki.
A szakszervezeti vezető szerint ezek a jogsértések sokkal általánosabban elterjedtek, mint azt a legtöbben gondolnák (bár időnként a média is felszínre hoz ilyen eseteket.) Bizonyítani persze ritkán lehet őket. A jogsérelmek szinte szükségszerűen következnek be, különösen csúcsidőszakokban, mint például a karácsonyi szezonban.
A boltok ugyanis egész évben nem pusztán az optimálisnál, hanem a szükségesnél is alacsonyabb létszámmal dolgoznak, köszönhetően az árversenyből is fakadó túlzott költségtakarékosságnak. „Elég egy hasmenés, s veszélybe kerül a bolt működése”– magyarázta a boltvezetőből lett szakszervezeti vezető.
Tisztességesen is lehet
Sok kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozás igenis sportszerűen működik, s a karácsonyi időszakban is betartja a munkaügyi szabályokat – mondja Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) elnöke. Az ilyen vállalkozásoknak az évek során általában kialakul egy munkavállalói köre, amelyre számíthat a csúcsidőszakokban, illetve érdemes ilyen kör kialakítására törekedni. Ez jó minden érintettnek, hiszen a vállalkozónak nem kell „vadidegent” alkalmazni, a munkavállalók meg számíthatnak az év végi pluszpénzre.
A foglalkoztatást mellékállásúként (ha van az illetőnek főállása), vagy alkalmi munkavállalói könyvvel lehetséges megoldani. Az elnök hangsúlyozta: korábban a munkaügyi ellenőrök túl rigorózusan ellenőrizték az alkalmi munkavállalói könyvvel való alkalmazást, ám mára ez nem jellemző, nyugodtan választhatja a vállalkozó ezt a foglalkoztatási formát is. Ha így is kicsi a gárda, ipari tanulót kell foglalkoztatni, vagy diákmunkást kell – számlával – igénybe venni – javasolta Antalffy Gábor.
Kockázatos és romboló
Ha a vállalkozás a törvénytelen utat választja, akkor azzal ma már valós kockázatot vállal: az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (06-1) 323 28 00 telefonszámán bejelentést tehet bárki – például az érintett dolgozó, avagy egy felháborodott családtagja – akár névtelenül is. Aktuálisan pedig „Csillagszóró hadművelet” fedőnéven hét hatóság összehangolt ellenőrzést végez év végéig az ünnepekhez kapcsolódóan.
Persze nem elsősorban a lehetséges büntetés tartja vissza a racionális vállalkozót az ilyen típusú trükközéstől, hanem a törvénytelenségeknek az alkalmazottakat végletesen demoralizáló hatása. Hiszen ha a tulajdonos és a főnökség látványosan csal, az egyszerű dolgozóktól sem lehet túl sok jót várni.
A vállalkozásoknak össze kellene fogniuk, s megnevezniük a legsötétebben működő versenytársaikat, s egyszer s mindenkorra kiközösíteniük őket maguk közül – vélte Mátraházi István szakszervezeti vezető. Hiszen ezek a legkártékonyabb konkurensek: nehéz versenyezni azokkal, akik elcsalják a bérköltség nagyobb részét – tette hozzá.
„Nem akartam, hogy kirekesszék a fiamat!” – saját filmjeivel kommunikál az autista Olivér
Sokan sokféleképpen képzelik el, milyen lehet együtt élni az autizmussal, illetve egy autistával. Mi most egy átlagos magyar család, benne egy fiú és az édesanyja történetet mutatjuk be.