A COVID-19 miatti veszélyhelyzet idején csak azokat a betegeket vizsgálják ki, akiknek tüneteik vannak, a tünetmentes emberek szűrését elhalasztják– ez pedig egy ilyen időérzékeny betegségcsoportnál, mint rák, óriási probléma.
Tudjuk, hogy az Egyesült Államokban például 60-80 százalékkal csökkent a rákszűrések száma, Magyarországon is az az ajánlás, hogy amikor veszélyhelyzet van, a szűréseket el kell halasztani.
– mondta Dr. Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója, kutatóorvosa „Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad elmenni szűrésre, de nem javallott. Ez azokra a szűrésekre is vonatkozik, amelyek normál esetben javasoltak lennének.”
Nagy szerepük van az ilyen vizsgálatoknak a rák gyógyításában és megelőzésében is. Az Egyesült Államokban az elmúlt években 30 százalékkal csökkent a daganatok miatti halálozás, ez alapvetően három okra vezethető vissza:
- 10 százalék pedig a rendszeres szűrővizsgálatokon résztvevő emberek számának növekedésére.
- 10 százalék a dohányzás csökkenésére (ehhez kapcsolódik, hogy a legtöbb zárt helyen már tilos a dohányzás),
- 10 százalék a terápiás lehetőségek fejlődésére.
Az Egyesült Államokban a vastagbélrák-szűréssel haladtak nagyon sokat. A szűrési módszerek közül bármelyik jó, a székletvér vizsgálata és a vastagbél-tükrözés is. Utóbbinak az az előnye, hogy közben eltávolítják azokat a jóindulatú polipokat, amelyekből később daganat alakulhatna ki. Ez egy olyan beavatkozás, ami közel száz százalékban megakadályozza a vastagbélrák kialakulását.
– mondta Peták István.
Fontos megjegyezni, hogy a már kialakult betegséggel élők immunrendszere gyengébb lehet, mint az egészséges embereké, ezért érdemes kifejezetten ügyelniük arra, hogy ne kapják el a koronavírust. A gyógyszerekhez viszont mindenképpen hozzá kell jutni, kemoterápiára és immunterápiára is el kell járni, utóbbiakat akkor sem szabad leállítani, ha a beteg elkapja a vírust.
A vírushelyzet alatt érdemes fokozottan figyelni a megelőzésre: a megfelelő mennyiségű mozgás és a jó táplálkozás elengedhetetlen még a kijárási korlátozások ideje alatt is. „A daganatok kialakulásának több mint fele összefüggésbe hozható az életmóddal” – mondta a szakértő. „Ennek egy jelentős része a dohányzás, de a másik része a táplálkozás és a mozgás. Különösen a mozgásról érdemes beszélni, idén jelentek meg döbbenetes tanulmányok, hogy a heti ötször fél óra mozgás nagyon sok daganatos kockázatot a felére csökkent.” A kijárási korlátozások alatt is érdemes ezért arra figyelni, hogy megfelelő rendszerességgel mozogjunk, és arra is, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt, rostban gazdag élelmiszert fogyasszunk, a bél mikrobiomja ugyanis szintén összefüggésbe hozható a daganatok kialakulásával.
A koronavírus-járvány egy szempontból azonban még a rákgyógyításnak is jól jött: a COVID-kutatás eredményeit fel lehet használni a daganatkutatásban is, főleg, ami az mRNS-vakcinákkal kapcsolatos.
Tudományos szempontból nagyon érdekes, hogy az orvosi diagnosztika és a biotechnológia fejlődése egymást erősítik. A daganatkutatásban fejlesztett molekuláris diagnosztikai eszközöket használták a koronavírus azonosítására, szekvenciájának megállapítására, ugyanakkor a Moderna és a Pfizer vakcinája mRNS alapú, ami egy magyar kutatónő szabadalmán alapszik
– mondta Peták István.
Ő kifejlesztett egy eljárást a messenger RNS-ek , azaz a hírvivő nukleinsav gyógyszerként történő alkalmazására. Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen és gyorsan előlehet állítani olyan „hírvivő” molekulákat, amelyek a szervezetben egy kívánt fehérje termelését indítja. Tehát nem kell a fehérjét előállítani és bejuttatni csak azt az információ hordozó molekulát, ami alapján a szervezet magának termeli a fehérjét. Ez a módszer alkalmazható arra is, hogy olyan fehérjéket termeltessünk, amelyek ellen immunválaszt szeretnénk létrehozni. Ezt a módszert használta az a német startup, a BioNTech arra, hogy hetek alatt elkészítse a vakcinát, amit aztán a Pfizer gyártott tovább. A startup alapvetően azon dolgozik, hogy a daganatokra jellemző fehérjék ellen hozzon létre immunválaszt és ezáltal immunterápiát fejlesszen ki.
Talán hihetetlenül hangzik, hogy védőoltás legyen a rákra, de az alapvető mechanizmusok már ismertek: az az elképzelés, hogy a mutáns daganatgének hírvivő RNS-ét kell bejuttatni vakcina formájában, hogy kialakuljon egy immunválasz a hibás gének által termelt hibás fehérjékre. Az mRNS alapú technológia azért előnyös mert gyorsan sokféle fehérje termelésére alkalmas vakcinát kilehet fejleszteni. Innen jött az ötlet a koronavírus-járvány alatt, hogy ezt a megoldást egy vírus fehérje, ebben az esetben a COVID betegséget okozó koronavírus tüskefehérje, esetében is lehet használni. Ezért készült el olyan gyorsan a vakcina. A rákkutatás külön kihívása az, hogy míg a vírus esetében egyfajta fehérjét kell felismerni, addig a daganatoknál rengeteg ilyen lehet, sőt, a hibás gének kombinációja is, ami megnehezíti a vakcinafejlesztést – a COVID-ra gyártott vakcinák azonban egyelőre jól bizonyítják, hogy az eljárás módszertana hatékony és biztonsága. Ez az eredmény és a technológiába fektetett rengeteg munka és pénz pedig most akár a rákvakcina kifejlesztését is előre lendítheti.
Fotók: Peták Lelle
