Belföld

A mártírokra emlékeztek

Az államfő a Rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezett el koszorút az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 51. évfordulójára emlékező gyásznapon. A katonai áldozatokra és a megtorlás mártírjaira Budapesten, a soroksári Jutadombon emlékeztek. Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó magánemberként helyezett el virágot a 301-es parcellánál.

Sólyom László először a központi emlékművet koszorúzta meg, főhajtását követően Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök és a névtelen elesettek sírjához vonult. Ezt követően koszorút helyezett el a forradalom vezető személyiségei, Gimes Miklós újságíró, Losonczy Géza politikus, újságíró, Maléter Pál vezérőrnagy, volt honvédelmi miniszter és Szilágyi József egykori miniszterelnökségi titkár sírjánál.

A sikeres ellenállás helyszíne

A köztársasági elnök a 298-as parcellánál a hazáért vértanúhalált haltakra, valamint az ismeretlen helyen nyugvókra emlékezett. Sólyom László végül a 301-es parcellánál, a kommunista diktatúra és az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás vértanúinak névsorát emléke előtt tisztelgett. A koszorúzásokat követően az államfő részt vett a kőbányai Kisfogházban rendezett megemlékezésen.



A mártírokra emlékeztek 1

Sólyom a kõbányai Kisfogházban (fotó: MTI)


A soroksári megemlékezésen és a koszorúzáson részt vett Hiller István oktatási és kulturális miniszter is. Mikita János altábornagy, a magyar hadsereg vezérkari főnökének helyettese elmondta, hogy a Jutadomb azon kevesek közé tartozott, ahol a magyarok – az 51. légvédelmi tüzérezred katonái Mecséri János alezredes vezetésével, valamint soroksári nemzetőrök – sikerrel szálltak szembe a szovjetekkel 1956. november 4-én.

Eltüntették a vereség emlékét

A Vörös Hadsereg, amely a Forgószél-hadművelet keretében 60 ezer katonával és 2 ezer páncélossal támadt Magyarországra, itt 11 katonát veszített. A megtorlás során pontosan ugyanannyi magyar katonát ítéltek halálra az itt harcolók közül 1958. november 15-én, amennyit a szovjetek veszítettek a Jutadombon. Végül azonban négyen kegyelmet kaptak – idézte fel a történteket. A szovjet katonaság bevonulása után a stratégiailag fontos helyen található Jutadombot elhordták, hogy ne emlékeztesse az itt élőket a többszörös túlerővel támadók vereségére, és nehogy még egyszer az ellenállás fészkévé váljon – jegyezte meg.

Kovács Sándor, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága katonai szervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy 1956. november 4-én a szovjet hadsereg segítségével a törvényes kormányt döntötték meg, helyére pedig a magyar társadalom támogatását nem élvező hatalmi csoport került. Ekkor kezdődtek meg újra az internálások, valamint a titkos perek is, amelynek során a jutadombiak vezetőinek egy részét kivégezték, másokat pedig börtönbüntetésre ítéltek.


Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magánemberként járt a Rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában vasárnap reggel – közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. A gyásznapon a kormányfő nyolc sírnál járt és virágot vitt. Gyurcsány Ferenc ezt a programot évek óta magánemberként bonyolítja le. Ugyancsak magánemberként helyezte el a kegyelet virágait a 301-es parcellában vasárnap Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője és Hiller István, a párt alelnöke – közölte Nyakó István, az MSZP szóvivője.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik