Az élet nem egy bevált recepten alapul – ebből az ártatlannak tűnő gondolatmenetből indított Novák Katalin családokért felelős miniszter az Axióma Kulturális Alapítvány Facebook-oldalára feltöltött videójában, és jutott el oda, hogy nem baj, ha egy nő kevesebbet keres, mint egy férfi, és el ne higgyék a nők, hogy folyamatosan versenyezniük kell a férfiakkal.
A Giró-Szász Áron, a keresztény mozgalmakkal és közösségekkel való kapcsolattartással összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott által gründolt Axióma Kulturális Alapítvány olyan digitális közéleti térként definiálja magát, amely „otthont ad a közügyekről történő vitáknak és közös gondolkozásnak.” Célcsoportjukként azokat a magyar fiatalokat jelölték meg,
akik hisznek abban, hogy vannak a világban eredetüknél fogva jó, igaz és szép dolgok, amelyekért érdemes küzdeni.
A korábban az ELTE jogi karának HÖK-elnökeként tevékenykedő Giró-Szász Áron szerint például a mai politikai korrektséget hirdető kultúra nem kompatibilis az igazság és a jó abszolút fogalmaival – ezt fejtegette egy szeptemberben posztolt videóban, amelyben hozzáteszi, a mai konzervatív gondolkodásúak ki merik mondani a dolgokról, hogyan működnek helyesen, és hogy mi az igazság, mi a házasság, helyes-e az abortusz, milyennek kell lennie egy nemzeti kultúrának, vagy éppen miért értékes a kereszténység. Ezzel szemben a liberálisok nem beszélnek arról, mi a jó vagy a rossz, a helyes vagy helytelen, hanem azt mondják, hogy fogadjunk el mindent és mindenkit olyannak, amilyen.
Az ezzel az indíttatással különböző közéleti témákban (abortusz, a kereszténység és a liberalizmus összeférhetetlensége, amerikai elnökválasztás) online vitákat szervező alapítvány kifejezetten sokat foglalkozik a Novák Katalin által is boncolgatott kérdéssel: mi kell ahhoz, hogy erős és sikeres legyen egy nő, hogy kiteljesedhessen, illetve mi kell egy jó párkapcsolathoz?
A nőket a férfias férfiak tehetik boldoggá
Surjányi Fanni, a Mathias Corvinus Collegium kutatási vezetője például arra keresi a választ, hogy vajon milyen férfiakra vágynak a nők. Az első válasza az, hogy semmilyenre, majd később azt állítja: a nők olyan férfias férfit keresnek, aki felelős, nem fut el a kötelességeitől, nem menekül a hóbortjaiba, és nem idegenedik el a családjától, valamint
megvéd bennünket, olykor saját magunktól is.
Kritérium az is, hogy a férfi jó vezető legyen, nemcsak a szakmájában, hanem férjként és apaként is. Megtudhatjuk, hogy maga Surjányi milyen férfi mellett tette le voksát: „Mi nők ösztönösen olyan férfit keresünk, akit tisztelhetünk, akire rábízhatjuk az életünket. Én is ez alapján döntöttem.”
Az erős férfiak szerepét hangsúlyozó videóból kiderült az is, hogy a család és a társadalom is csak akkor lehet erős, ha a férfiak is azok, viszont az erős férfi eszményét több tényező is fenyegeti, például az, hogy
a többedik generációs feminizmus a nőket áldozati szerepbe sodorta. Elterjesztette a »fehér heteroszexuális férfi« rémképét, a patriarchális elnyomó vízióját. A visszaélések miatt ne tegyük a teljes férfinemet bűnbakká.
És mi történik akkor, ha hadat üzenünk a férfiasságnak? Az, hogy
a társadalmaink felelős vezetők, dolgos családapák és hősies katonák nélkül maradnak.
Továbbá:
Vészhelyzetben nem a feministák fognak élre állni, hanem az elkötelezett, szerető férfiak. Ne csak akkor kezdjük el megbecsülni őket, amikor az ellenség már a kapukat döngeti.
Surjányi Fanni szerint a nemi egyenlőtlenségek túlhangsúlyozása, és a férfiak ellen kitalált „toxikus maszkulinitás” vádja helyett inkább nézzünk szembe vele, és fogadjuk el: bennünket nőket a férfias férfiak tehetnek boldoggá.
Már az első randin elszúrják
További, a női-férfi kapcsolatot boncolgató videót találunk az Axióma Facebook-oldalán, például olyat, ami azt a kérdést feszegeti, hogy a fiatalok az elköteleződés és a bizalom hiánya miatt nem találnak stabil párkapcsolatot. A megmosolyogtató megfejtés szerint már az első randin elszúrják, mert önmaguk helyett „inkább helyes válaszokat akarnak adni.” Mindenfélét megtudunk egymásról, csak pont azt nem, ami igazán számítana: például, hogy mennyire fontos a másiknak az őszinteség és a hűség, és hogyan gondolkodik az értékekről.
Sajnos az első randin nem arra keressük a választ, hogy eljuthat-e ez a kapcsolat oda, hogy leéljük-e együtt az életünket, hanem hogy milyen szórakozási forrás lehet a másik – fejezi ki sajnálatát a videóban Prekopa Loretta, aki szerint a párkapcsolati forgatókönyveknek két útjuk van: az egyik a Tinderen való ismerkedés, ami egymás idejének húzásáról szól, és a sehova sem tartó kapcsolat megrekedésébe torkollik, a másik pedig az övé: szerencsére már a férjével való ismerkedés legelején szóba került, hogy mit várnak a kapcsolattól, sőt azt a szót is ki merték mondani, hogy házasság.
A szex a felelős a bizalom hiányáért
A videóban egy konkrétan meg nem nevezett amerikai kutatásra hivatkozva elrettentő statisztikaként hozzák fel, hogy a párok közel ötven százaléka már az első randi után vagy még az előtt lefekszenek egymással, viszont csak 5 hónap után mondják ki egymásnak, hogy szeretlek. Konklúzió: olyan nagy a félelem az elutasítástól, hogy hamarabb adják a testüket, mint a szívüket egy kapcsolatba, így fizikálisan kiszolgáltatottá válnak.
A szeptember 8-án közzétett videóra beszélgetésben reflektáltak az Axióma Facebook-oldalán, amelyben vendégként Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkárt is meghívták, aki kifejtette, nem csodálkozik azon, hogy hiányzik az elköteleződés, hiszen ma már rengeteg alternatíva közül lehet választani a mobilapplikációk révén.
Mi késztetné az embert arra, hogy elköteleződjön, amikor azt érzi, hogy bármikor lecserélheti az éppen aktuális partnerét úgy, mint a mobiltelefont?
– teszi fel a kérdést a 23 éves helyettes államtitkár, akit tavaly úgy neveztek ki, hogy még nem volt diplomája, ezért törvényt kellett módosítani. A videóban azt is kifejtette, az ő generációjának vissza kell hoznia azt a gondolatot, hogy létezik élethosszig tartó boldog házasság.
Azt sem Novák Katalin, sem pedig Rácz Zsófia nem feszegeti, és egyetlen másik videóban sem hangzik el, hogy miért tartozik Európában a nemek közötti egyenlőség terén a sereghajtók közé Magyarország, A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) októberben publikált legfrissebb statisztikájából ugyanis az derül ki, hogy a száz pontból mindössze 53 pontot értünk el, ezzel pedig 14,9 ponttal vagyunk az uniós átlag alatt, és foglaljuk el a 27. helyet. A rangsort Svédország, Dánia és Franciaország vezeti.
Arról sem esik szó a fiataloknak szánt „oktató videókban”, hogy az Európai Alapjogi Ügynökség reprezentatív kutatása szerint körülbelül minden ötödik felnőtt nőnek volt vagy lesz élete során legalább egy olyan párkapcsolata, melyben rendszeresen éri testi erőszak. Jelenleg több mint 200 ezer nő él Magyarországon fizikailag bántalmazó kapcsolatban, vagy próbál abból kiszabadulni. A lelki bántalmazás hazai számadatai is aggasztóak: Magyarországon a nők 49 százaléka volt már lelki vagy szóbeli erőszak áldozata.
