Tudomány

Így lesz félsivatag Magyarországból

Marka / Universal Images Group / Getty Images
Marka / Universal Images Group / Getty Images

A klímaváltozás és az élőhelyek eltűnése, fajok kipusztulása jelentette ökológiai válság nemcsak a Föld jelenlegi élő rendszereit, hanem az ezen alapuló emberi civilizációt is súlyosan veszélyezteti. A Greenpeace Magyarország blogbejegyzése – amellett, hogy sürgős, közös fellépésre hívja fel a figyelmet – részletezi a hazánk élővilágára váró jövőt akkor, ha nem teszünk semmit a káros folyamatok mérséklésére.

Eltűnnek az erdők, sztyeppévé válunk

Évtizedek óta ismert tény, hogy Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa legsérülékenyebb régiójának része, így a globális felmelegedés különösen sújtja. Ezt bizonyítja, hogy a korábban 2050-re jósolt, a 100 évvel ezelőtti éves középhőmérséklethez képest, 1,4-1,9 fokos emelkedést már 2010-ra elértük.

Csökken az éves csapadékmennyiség, egyre gyakoribb és súlyosan aszályos időszakokra számíthatunk, enyhébb telekre és egyre kiszámíthatatlanabb időjárásra. Az általános szárazodás mellett rendszeresen kialakuló viharokra, és időnként lezúduló, özönvízszerű esőzésekre is számíthatunk. Ha nem történik gyors és hatékony változtatás a hazai víz-, mező- és erdőgazdálkodásban, akkor 2050-re

az ország közel kétharmada száraz sztyeppévé válhat, olyanná, mint például Törökország száraz területei.

Búcsú az állatoktól

Nemcsak a fenyők tűnnek el, hanem bükköseink és a gyertyános tölgyeseink is, egyedül a szárazságot jobban tűrő tölgyesek maradnak majd meg az ország északi és nyugati vékony sávjában. Nemhogy kukoricát és egyéb táplálékainkat jelentő növényeket nem fogunk tudni termelni, de még a legeltetés is kétségessé válik a nyári aszályos időszakokban, amennyiben az előrejelzések szerint alakul a helyzet a Kárpát-medencében.

Ha eltűnnek az erdeink, velük veszítjük el a bennük élő összes állatot és növényt is: a hűvös erdőket szerető kis ökörszemet, harkályaink jó részét, a bíbor tollú süvöltőt, a csízeket. De eltűnnek más különleges lények is, mint például az egyik legimpozánsabb bogarunk, a havasi cincér, és a sort még sokáig folytathatnánk.

MTI Fotó: Varga György

Az egyre kevesebb csapadék mellett kiszáradnak vizes élőhelyeink is, és magukkal viszik az általuk éltetett fajokat: vízi madarainkat, a hüllőinket, kétéltűinket, például a kis levelibékát. A hűvös, nyirkos erdeinkben élő foltos szalamandrát se láthatjuk majd többé, vizeink eltűnése miatt súlyos bajban lesznek a Kárpát-medencén átvonuló, itt táplálkozó madarak is: a vadludak, a darvak és a parti madarak tömegei.

A gerinctelenek – többségük rovar és más ízeltlábú – léte alapvetően meghatározza a természetes és a mezőgazdasági területek működését, ezeket is súlyosan érinti majd a klímaváltozás. A szélsőséges éghajlati ingadozások például a növények virágzását kiszámíthatatlanná teszik, amihez a lepkék és más beporzásban részt vevő rovarok nehezen tudnak alkalmazkodni. Így nem csak ők maradnak táplálék nélkül, de elmarad a megtermékenyítés és a termés is.

Új fajok, betegségek

Sok faj eltűnhet, a természet azonban nem hagy üres foltokat. Jönnek helyettük majd mások délebbről, olyanok, amelyek jobban tűrik a meleget és a szárazságot is. De azt a sokszínűséget, ami ma hazánkat jellemzi, elveszítjük. A délről érkező fajok között lesznek, és már vannak is olyanok, amelyek új gondokat okoznak, és amelyekre sem mi, emberek, sem az itteni élővilág nincs felkészülve, nincs a kártételükkel szemben ellenszerünk.

A klímaváltozás hatására hazánkban az elmúlt évtizedekben több olyan rovarfaj is megjelent, amelyek jelentős kárt okoznak őshonos vadon élő növényeinkben, erdeinkben, valamint a mezőgazdasági haszonnövényeinkben is. Ilyen például a gyapottok-bagolylepke, de jönnek például a Dengue-lázat, a maláriát, a nyugat-nílusi vírust terjesztő szúnyogok.

Ezek közül a betegségeket terjesztő fajok közül sok olyan van, amelyek nemcsak az emberre nézve veszélyesek, hanem az itt őshonos állatokra is. A nyugat-nílusi láz például majdnem kipusztította a hazai héjaállományt.

Még nem késő

Ha össze akarjuk foglalni, hogy mi fog történni, ha nem lépünk fel határozottan a klímaváltozás megfékezése ellen, akkor a következő kép rajzolódik ki a jövőnkről: egy kiszáradó, helyenként már elsivatagosodó ország, amely nem fogja tudni táplálékkal ellátni a lakosságát. Importálnunk kell majd valahonnan (de honnan?) a táplálékunkat jelentő gabonát és más alapvető élelmiszereket.

A Greenpeace szerint ma még megvan a lehetőségünk, hogy ezt elkerüljük. Ennek fontos eszköze, iránymutatója lesz a hazai biodiverzitás stratégia kidolgozása, a közösen elfogadott EU stratégia 2030-ig kijelölt céljainak a hazai gyakorlatba való átültetésével. Emellett most van az évtizedekig tartó nehéz tárgyalásokkal megalkotott Párizsi Klímaegyezmény 5. évfordulója, és ezekben a napokban dönt az Európa Tanács az unió 2030-as klímavédelmi céljairól is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik