Egy SoKo ügyben született legutóbbi bírósági ítéletben a bíró maga állapította meg, hogy a vádakat a túlbuzgalom és a szakmai hozzá nem értés szülte – mondta el mai sajtótájékoztatóján Tóth Boldizsár, a Nemzetközi Vállalkozók Egyesülete (NVE) elnöke.
Alaptalan vád
A német vámhatóság feljelentésében arra hivatkozott, hogy a magyar cégeknek árbevételük 25 százalékát Magyarországon kellett volna megtermelniük, hogy jogosan ne fizessenek társadalombiztosítási járulékokat a német államnak. A bíróság viszont megállapította, hogy a hivatkozott uniós szabály nem érvényes a vizsgált időszakra, mivel akkor még hazánk nem volt az unió tagja. Ekkor még a magyar-német államközi szerződések voltak irányadók – mondta az elnök.
A SoKo a Sonderkommando, magyarul különleges csoport rövidítése. Németországban a fekete munkavégzéssel meggyanúsított magyar cégek ellen a német hatóságok 2004 és 2005 áprilisában Soko Pannónia és Soko Bunda fedőnevű akciókat indítottak.
Tóth Boldizsár szerint mintegy 500 millió euró az érintett magyar vállalkozók kára, ezért pert kezdeményeznek a német vámhatóság, illetve a magyar állam ellen.
Alperes: a magyar állam
A magyarországi alperes személye még nem biztos: szóba kerülhet a Legfőbb Ügyészség – amely engedélyt adott a német vámhatóságnak a magyarországi házkutatásokra – , de valószínűbb alperesnek látszik a német-magyar államközi szerződések magyar aláírója, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). Nem lehettek jók ugyanis a szerződések, ha ártatlanul bebörtönözhettek Németországban magyar cégvezetőket – vélte Tóth Boldizsár. A perekkel nem várják meg az összes bírósági eljárás befejeztét, mert a német jogrend szerint az elévülési idő csak három év.
Az elnök értékelése szerint a SoKo ügy mögött a nagypolitika állt: a magyar vállalkozások elleni kemény föllépéstől a szavazatokat reméltek a német politikusok a munkanélküliség sújtotta gazdasági helyzetben. Tóth Boldizsár elmondta: a magyar államtól kevés segítséget kaptak eddig, s a válallkozók úgy érezték: nem megfelelően magas szinten foglalkoztak az ügyükkel.
Az elnök megjegyezte: ma is adminisztratív módon nehezítik Németországban a magyar cégek működését.
Tizenegy gyereknek igen, huszonkettőnek nem – mi alapján hoz döntéseket az egyedi gyógyszerkérelmeket elbíráló alapítvány?
Számos családnak nem jutott támogatás az izomsorvadásban szenvedő gyermekük drága terápiájához. Az elutasított kérelmekről az érintett gyerekek szülei nem kaptak indoklást, lapunknak viszont válaszolt az állami alapítvány.
