Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője, Juhász Attila, a Political Capital szakembere és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet politológusa egyetértett abban, hogy a Magyar Gárda-ügy eddig soha nem tapasztalt nyilvánosságot adott a Jobbiknak. Ugyanakkor a kormány és a koalíciós pártok is profitáltak az egyesület megalakulását övező eseményekből, a Fidesznek azonban kedvezőtlen volt a szervezet létrejöttét kísérő kommunikáció – mondták az elemzők.
A kormánynak hasznos
A politológusok abban is egyetértettek, hogy a kormányoldal számára kedvezőek voltak az elmúlt hetek eseményei, mert elterelték a figyelmet a stratégiai döntésekről, egyúttal összekovácsolták a baloldali szavazótábort.
Juhász Attila szerint a Magyar Gárda-ügy csak rövid távon lehet hasznos a kormánynak, ezekből a kérdésekből nem lehet hosszú távú előnyt szerezni, nem lehet például az egészségügyi témákat háttérbe szorítani. Szomszéd Orsolya arra hívta fel a figyelmet: a kormánynak az az érdeke, hogy ősszel is a Magyar Gárdáról szóljon a közbeszéd és ne például a megszorításokról.
A kérdés napirenden tartását szolgálja a kormányfő által kezdeményezett törvénymódosítás is – tette hozzá. A politológus kiemelte: ha ősszel is lesznek demonstrációk, akkor a kormány valószínűleg megpróbálja majd láncolatba fűzni az eseményeket, a szélsőjobboldal előretöréseként értékelni a tüntetéseket.
Újra előhozhatta a kormány a Fidesz-szélsőjobb kártyát
Mráz Ágoston Sámuel szerint azért is kapóra jött a Magyar Gárda ügye a kormánynak, mert feleleveníthette a Fidesz és a szélsőjobb összejátszásának korábbi kommunikációját. Ennek célja, hogy az MSZP megakadályozza a tőle elpártolók jobboldali szavazókká válását. Szomszéd Orsolya is úgy látja, hogy a Magyar Gárdával kapcsolatban a Fidesz és az MSZP is ugyanazt a kommunikációt folytatta, mint a korábbi szélsőjobboldali témákban.
Juhász Attila szerint hiába tudja a kormány kellemetlen helyzetbe hozni a Fideszt a szélsőjobbal összefüggő kérdésekben, ez egy ponton túl nem működik. Ugyanolyan hiteltelen az, hogy az MSZP összemossa a Fideszt a szélsőjobboldali megmozdulásokkal, mint amikor az ellenzéki párt elhatárolódik attól a rendezvénytől, ahol a saját képviselője felszólal – mondta az elemző.
A Fidesz nem akar szavazatot veszteni a szélsőjobbról
A Fidesz szerepét értékelve a három szakértő egyetértett abban, hogy az ellenzéki párt azért vonakodott egyértelműen elhatárolódni a Magyar Gárdától, mert tart a szélsőjobboldali szavazók elvesztésétől. Juhász Attila szerint ennek az az oka, hogy a Fidesz nem tudja feladni az egységes jobboldalról szóló stratégiáját. Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta: ha a Fidesz le akarna mondani a radikális szavazókról, akkor a közép felé kellene nyitnia, azt viszont az MDF már elfoglalta. Szomszéd Orsolya annak a véleményének adott hangot, hogy azért sem akart elhatárolódni a Fidesz a Magyar Gárdától, mert nem akart engedelmeskedni a kormány felszólításának. Az elemző szerint a pártok érdekei határozzák meg, hogy meddig marad a közbeszéd témája a Magyar Gárda.
Mráz Ágoston Sámuel kiemelte: az egyesületen is múlik, hogy folytatódik-e az ügy, a nagy médiaérdeklődés miatt ugyanis már egy kisebb akció is széles körű nyilvánosságot hozhat a Magyar Gárdának. Ha a szervezet nem tesz semmit a következő hetekben, akkor “lecseng” az ügy és az őszi törvénykezési kérdések, a megszorítások és az egészségügyi reform vehetik át a főszerepet – tett hozzá.
A kormány és az MDF elítélte
A Magyar Gárda augusztus 25-én tartotta alakuló gyűlését a budai Várban, ahol 56 “gárdistát” avattak fel. Az egyesület megalakulása ellen több magyar és nemzetközi civil szervezet is tiltakozott. A kormánypártok és az MDF elítélték és elhatárolódtak a szervezettől, a Fidesz és a KDNP miniszterelnököt tette felelőssé a Magyar Gárda megalakulásáért, amelyet szerintük Gyurcsány Ferenc figyelemelterelésre és a hisztériakeltésre használ.
Sólyom László köztársasági elnök – Kumin Ferenc főosztályvezetőn keresztül – közölte: egyaránt elítéli a félelemkeltésre alkalmas demonstratív rendezvényeket, valamint a félelemmel való manipulációt.
