Szeged az 1879-es nagy árvíz után szó szerint újjászületett. Az elmúlt években számtalan értékmentő munka zajlott a városban. Az egykori városnegyed, a Palánk helyén ma a város legszebb historizáló épületei emelkednek ki. A Dóm tér és a Szegedi Szabadtéri Játékok szinte minden magyar ember fejében összeforrtak, ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a XX. századi magyar építészet monumentális terének árkádjai alatt több mint száz műalkotást rejtő Nemzeti Pantheont vagy másnéven a Nemzeti Emlékcsarnokot láthatjuk. Azok, akik a szecessziót kedvelik, azoknak irány Munkácsy Mihály unokatestvére, Reök Iván vízépítő mérnök számára született, kívül-belül liliomokat rejtő Reök-palota. A palota számos látnivalója közül bennünket leginkább az Acélos történetek című acélszobrászati tárlat hoz lázba, melyen olyan hazai kiválóságok, mint Bukta Imre mellett külhoni művészek is kiállítanak. Fajsúlyos élményre kell számítani: az egyedi technikákkal készült művek némelyikének súlya meghaladja a negyed tonnát.
A Reök-palotával szemben, az utca túloldalán található a zsidónegyed, ami mind építészetileg, mind kulturálisan meghatározza Szegedet. Itt található a világ negyedik legnagyobb, román és gótikus elemekkel díszített szecessziós épülete, az Új zsinagóga. Belépve a látvány szinte sokkolja a látogatókat: több ezernyi részlet fogja át a művészettörténet több mint fél évezredét.
A városnézés elmaradhatatlan eleme az Aradi vértanúk terén található monumentális méretű Hősök Kapuja. Az alkotás története az utóbbi évszázad magyar történelmének groteszk lenyomata, melyen megfér egymás mellett egy nyolcméteres Krisztus, a város tizenkétezer világháborús halottját szimbolizáló szerencsétlen sorsú katonák, valamint Horthy Miklós, és még megannyi alak. Akit érdekel a história, annak lesz miről beszélgetni a boltív alatt.
Aztán, ha minket kérdeznek, irány a felújított Móra Ferenc Múzeum, ami augusztus közepén nyit, méghozzá szenzációval: mostantól itt állítják ki Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúját, melyet 1906-ban találták meg vízvezetékszerelés közben Kézdivásárhelyen, az egykori löveggyár területén.
Ha ki-ki levonta a tanulságot, mondjuk azt, hogy micsoda piszok mázlisták vagyunk, hogy eddigi életünket megúsztuk háború és árvíz nélkül, lazításként ajánljunk a Kárász utca éttermeit és kávézóit. Viszont ha szórakoztató kikapcsolódásra vágyunk, érdemes megnézni a Belvárosi Mozi kiállítását: a korabeli plakátok és legendás sztárfotók mellett magát a mozgókép történetét is végigkísérhetjük a némafilmektől a virtuális valóságig. És ha már virtualitás, itt látható az a VR film, ami az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos életét mutatja be 360 fokban.
