A Pénzügyminisztérium különböző jogszabályok összesen 47 paragrafusát és 3 mellékletét módosítaná. Az egymásnak ellentmondó adó- és járulékszabályozók kiiktatása érinti a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval, az egyszerűsített vállalkozási adóval kapcsolatos törvényt és természetesen az adózás rendjét szabályozó törvényt is
A munkába járás költségeinek enyhítését szolgálná az a személyi jövedelemadóban várható módosítás, amely szerint személygépkocsi használata esetén az eddigi 3 forint/kilométer adómentes költségtérítést 6 forint/kilométerre emelheti a munkáltató – áll a Pénzügyminisztérium közleményében.
Áprilisban kaphatunk elsősegélyt
A vállalkozói elsősegélycsomagnak nevezett salátatörvényt megvitatta az Adóreform Bizottság, megkezdődött a tárcaegyeztetés, és várhatóan rövidesen a kormány is döntést hozhat róla. A kedvező kormánydöntést követően márciusban 3-án kerülhet a csomag a parlament elé, és a tervezett menetrend szerint április elejéig módosíthatják az érintett adójogszabályokat.
További gondot jelent, hogy a jelenlegi szabályok szerint a veszteségelhatárolás csak adóhatósági engedéllyel történhet, ha a költség, ráfordítás meghaladja az árbevétel 50 százalékát. A javaslat szerint az árbevétel helyett a bevételekhez történő viszonyítást kell ez esetben alkalmazni, és a jövőben a tervek szerint nem kell majd engedélyt kérni, ha az adózónál az adóalap ugyan negatív, de az adózás előtti eredmény nulla vagy nyereség.
Egyszerűsödnének a bevallási kötelezettségek is. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) tervezett módosítása következtében az általában rendkívül rövid előtársasági időszakról nem kell majd külön bevallást benyújtani. Az erre az időszakra vonatkozó bevallást a következő adómegállapítási időszak bevallási kötelezettségével egyidejűleg kell csupán teljesíteni.
Egyszerűsödne a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó adminisztráció is. Míg jelenleg a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott kérelem alapján lehetséges, amely eljárás lassíthatja a beruházás megkezdését, a jövőben csak azokhoz a nagyberuházást tartalmazó fejlesztési programokhoz kell engedélyt kérni, amelyekhez az Európai Bizottság hozzájárulása szükséges. (Ez a gyakorlatban a 100 millió euró feletti beruházásokat jelenti, akkor, ha az igényelt támogatás meghaladja a 100 millió eurós beruházási programhoz adható támogatást.)
A helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap-csökkentés feltétele jelenleg az, hogy az adózónak az adóév utolsó napján ne legyen köztartozása, ám a köztartozás fogalma nemcsak adótartozást jelent, így ez egy nehezen értelmezhető és alkalmazható ez a rendelkezés. A módosító javaslat szerint a jövőben köztartozás helyett az állami és önkormányzati adóhatóság felé fennálló köztartozás válna csupán kizáró okká.
A javaslatok között szerepel a helyi adótörvény olyan értelmű módosítása, mely az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig hosszabbítja meg az adóévi egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentés határidejét. Ez a tervek szerint már vonatkozna a 2005. évben kezdődő adóévre is.
Módosulna az illetéktörvény is, jelenleg ugyanis jogbizonytalanságot jelent, hogy az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében juttatott értékpapír és a dolgozói részvény program keretében juttatott értékpapír után kell-e ajándékozási illetéket fizetni.
Magánszemélyek számára egyszerűsítenék az illetékszabályokat. A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzéséhez kapcsolódó feltételes illetékmentesség igazolási rendjét úgy egyszerűsítenék, hogy a 4 év elteltével az illetékhivatal megkeresné az illetékes építésügyi hatóságot annak érdekében, hogy igazolja, a lakóházra a használatbavételi engedély kiadása megtörtént-e. Így nem az ügyfélnek kellene az igazolást bemutatni, hanem azt helyette – hivatalból – az illetékhivatal kérné meg.
Továbbá, mivel az illetéktörvény jelenleg csak a családi gazdálkodó számára biztosítja a termőföld illetékmentes megvásárlását, a tárca azt javasolja, hogy az illetékmentességet a regisztrált mezőgazdasági termelőknek is biztosítsák.
Egy módosítással egyértelművé tennék a foglalkoztatási törvény keretében szabályozott vállalkozói járulékfizetésre kötelezettek körét és a többes jogviszony kezelését. Mindezen túl változna a társas vállalkozók kötelezettségére vonatkozó szabályozás, azaz a társas vállalkozás végezné a jövőben a kötelezettség megállapítását, levonását, befizetését és bevallását.
Egy módosítás értelmében lehetővé válna, hogy április elsejétől az elektronikus bevallást választó magánszemélyek 1 százalékos nyilatkozatukat is elektronikus úton tegyék meg.
Az üzleti kapcsolatok biztonságának erősítését segítené az a módosítás, amely szerint az interneten keresztül ellenőrizhetővé válna, hogy az üzleti partner regisztrált adóalany-e.
Az Art. egy másik módosításával az önellenőrzést végző adózó engedély nélkül alkalmazhatja a mérsékelt pótlékszámítási előírásokat.
