Meglepte a piacot a vártnál „bátrabb döntésével” a jegybank monetáris tanácsa. 2005. február 21-ei ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. február 22-ei hatállyal 9 százalékról 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.
|
A szemléletváltást elsősorban a múlt héten publikált inflációs adat, illetve a forint értékének erre adott válasza okozta. A KSH statisztikusai ugyanis pénteken arról számoltak be, hogy a várt 4,7 százalékos infláció helyett az idén januárban csupán 4,1 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet. Erre reagálva a magyar fizetőeszköz csaknem egy százalékra közelítette meg a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős szélét: péntek délután 13,96 százalékon állt, szemben a csütörtöki 13,85 százalékkal.
Nem gyorsul a tempó
A monetáris tanács indoklásából kiderül, hogy ez áll a többség elvárásaihoz képest nagyobb mértékű kamatcsökkentés mögött is. A korábban kibontakozó trendet megerősítve az infláció a várakozásoknál is gyorsabban csökkent – áll a közleményben, mely rámutat: a testület az infláció alakulása szempontjából a legfontosabbnak azt tartja, hogy tartósan fennmaradjon a 2004. második felétől jellemző határozott dezinflációs trend.
Járai Zsigmond a kamatvágást követő sajtótájékoztatón ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a 2004. végi államháztartási intézkedések nehezítik a tisztánlátást, az idei deficitcél csak pótlólagos intézkedésekkel érhető el. Hozzátette: a pénzügyminiszter korábbi közlése szerint, ha szükséges, ezeket a lépéseket meg fogja tenni a kormányzat.
A jegybank elnöke kiemelte: a mostani kamatlépés nem jelenti azt, hogy ez a felgyorsuló kamatvágás kezdete. A piac által vártnál nagyobb kamatcsökkentés egyértelműen a tavaly decemberi, majd idén januári gyors dezinfláció következménye.
|
A kamatvágás indoklásának szellemében inflációs várakozásain is jócskán módosított a jegybank. Tavaly novemberi 4,4 százalékos prognózisához képest 3,6 százalékra csökkentette az év végére várt előrejelzését. Az idei éves átlagos pénzromlási ütem becslése az MNB szakértői szerint 3,4 százalékos lehet a novemberi prognózis 4,5 százalékos értékével szemben. A 2006-os kilátások vegyesen változtak, hiszen a jövő decemberben várható inflációt 3,9 százalékról 3,4 százalékra csökkentette, míg az éves átlagos pénzromlási ütemére vonatkozó becslését 3,2 százalékról 3,8 százalékra emelte.
A kamatvágással egy időben publikált inflációs jelentésében a jegybank kedvezőbbnek ítélte a magyar gazdaság kilátásait. A tavaly novemberi inflációs prognózisban szereplő 3,7 százalékos becsléshez képest hétfői közleményében 3,8 százalékra módosította várakozását a bruttó hazai termék idei bővülésével kapcsolatban.
Munkapiaci folyamatok a fókuszban
A monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb biztonsággal elérhetők a 2005, illetve 2006 végére kitűzött inflációs célok. Ehhez azonban az elkövetkező időszakban is szükség lesz a fegyelmezett béralakulásra a gazdaság egészében, illetve arra, hogy a nominális bérek alkalmazkodjanak az alacsonyabb inflációs kilátásokhoz.
A tanács alapvető kérdésnek tekintette, hogy a 2004 eleji indirekt adóemelések ne vezessenek tartós inflációs nyomáshoz. Az inflációs kilátások szempontjából jelenleg az egyik legfontosabb kérdés a jegybank szerint a munkapiaci folyamatok alakulása. A közlemény rámutatott, hogy 2004 második felétől oldódtak a munkapiaci szűkösségek, az aktivitási ráta lassú emelkedésével egyidejűleg fokozatosan csökkent a gazdaság munkakereslete, e hatások is közrejátszottak a bérdinamika számottevő csökkenésében.
Fotó: MTI