Az elmúlt hónapokban több cikkben is foglalkoztunk azzal, milyen kilátástalan helyzetbe hozta a márciusban indult járványügyi leállás a zeneipart (és úgy általában, a kulturális szféra jelentős részét). A kieső koncertek és elmaradó bevételek mellett a bizonytalanság is komoly problémát jelentett, hiszen ilyen körülmények között képtelenség volt előre tervezni. Az már egy ideje tudható, hogy az 500 fő feletti tömegrendezvények augusztus 15-ig tiltva vannak Magyarországon, de az ennél kisebb koncertek sorsa kérdéses volt a következő két hónapra. A héten viszont tisztult a kép, miután a kormány szerda éjjel feloldotta a veszélyhelyzetet, az erről szóló rendeletben pedig sok egyéb mellett a „zenés, táncos” rendezvényeket – vagyis a koncertekre – vonatkozó szabályokat is módosították.
A zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott zenés, táncos rendezvény (…) – függetlenül annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől – abban az esetben tartható meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma (beleértve az ott foglalkoztatott személyeket) egy időben nem haladja meg az 500 főt
– írták a rendeletben, ami tehát azt jelenti, hogy bizonyos keretek között újraindulhat a zenei élet a koncerthelyeken. De vajon mennyire gyorsan tudnak alkalmazkodni a szórakozóhelyek? És a zenekarok? Van-e szükség plusz óvintézkedésekre az eddigiekhez képest? És lehet-e egyáltalán rentábilisan koncerteket szervezni az 500 fős limit megtartásával? Erről is kérdeztük a népszerű koncerthelyszíneket, és beszéltünk különféle profilú, de egyaránt sokat foglalkoztatott zenészekkel is, hogy látják a nyári szezont a változások fényében.
Sokan kerültek bajba
Ahogy sejthető volt, a rendeletet a legtöbb helyen már tűkön ülve várták, és próbálnak is minél hamarabb élni is a szabályozás nyújtotta lehetőséggel.
„Régóta várjuk a részleges feloldásról szóló hírt, sok forgatókönyvvel dolgoztunk, szeretnénk azonnal reagálni” – írta a 24.hu-nak az óbudai Kobuci Kert, ahol már péntek este szól a világzene.
„Korlátozott kapacitással bár, de működni fogunk, mert tartozunk ennyivel a zenekaroknak és a közönségnek, illetve szeretnénk mi is azzal foglalkozni, amihez a legjobban értünk, amit a hely szelleme képvisel, és ami az élő zene közvetítése, semmi más.” Természetesen maximalizálni fogják az eladható jegyek számát, hiszen az 500 fős limitbe nemcsak a közönség, de a stáb is beletartozik. A szociális távolságtartásra vonatkozó kéréseik, valamint a fertőtlenítés kapcsán korábban bevezetett óvintézkedések viszont nem változnak. Mint írják, a kormányzat szakértői mérték fel az egészségügyi kockázatot, ők pedig örömmel fogadták a megengedő döntést. A közönségük is együttműködő, és az eddigi tapasztalatok alapján a fegyelmezettségük is bizalomra ad okot. A potenciális drágulás kérdésére azt a választ kaptuk, hogy olyan megállapodásokra törekednek, amelyekben a jegyárak, ha csak lehetséges, változatlanok maradnak.
A rentábilis működés azonban nyilván minden egyes szereplő számára nagyon mást jelenthet. A szektorban sokan kerültek bajba. Nekünk is komoly kihívást jelent, hogy félház alatti nézőszámokkal tudunk csak működni. Abban azonban biztos vagyok, hogy az elmúlt hosszú és kivéreztető hetekben a személyes jelenlét, a valódi találkozás és az élő zene erejének helyettesíthetetlensége felértékelődött, és érdemes középtávon gondolkodni.
Hasonló szándékról számolt be a Dürer Kert is, amely jövő héten szintén újraindítja a koncertjeit, a vonatkozó szabályok megtartása mellett.
„Igyekszünk nem növelni a jegyárakat. A zenekarok és a stábtagok részéről egyértelmű megértés mutatkozik azt illetően, hogy most mindannyiunknak bizonyos kompromisszumok mentén kell tovább mennünk addig, amíg nem normalizálódik a helyzet” – írták. A meghatározott létszámra és óvintézkedésekre továbbra is komoly figyelmet fordítanak, akárcsak az elmúlt hetekben, mióta kvázi kocsmaként újranyithattak a márciusi zárlat után. Ezt támasztja alá, hogy már az első rendes koncertjükre szóló leírásában is arra kérik a vendégeket, hogy „figyeljünk egymásra, ne csak most, hanem mindig, ha valaki szeretne ott lenni, de kellő távot tartani, azt tartsuk tiszteletben!”
Stratégiánk nagyon egyszerű: munkahelyeket szeretnénk teremteni, ezért amilyen gyorsan csak lehetséges, nyitni fogunk
– ezt már a Barba Negra írta kérdésünkre. Most, hogy megkapták a lehetőséget a lélegzésre, ők is azt ígérik, hogy maximálisan be fogják tartani és tartatni a szabályokat, és ideiglenesen bevezetnek olyan javaslatokat, amik az egészség megőrzésére irányulnak mind a vendégek, mind a személyzet felé. Áremelést pedig nem terveznek. „Számunkra teljesen egyértelmű, hogy közönségünk, barátaink felé nem terhelünk át plusz költségeket. Az a legfontosabb, hogy mihamarabb, személyesen találkozhassunk.”
A léptékek miatt más helyzetben van a Budapest Park, amely az ország legnagyobb szabadtéri szórakozóhelye. Kisebb vendégszámmal, kisebb színpadon terveznek akusztikus koncertekkel az „átmeneti időszakban”, a mai állás szerint reálisnak azt látjuk, hogy ezek a programok akár már jövő héten elkezdődhetnek.
A Budapest Park működésének alapjául azonban a nagykoncertek szolgálnak – fontos látni, hogy mivel nagy volumenben dolgozunk, 5-6000 látogatónál válik egy eseményünk rentábilissá. A kisebb koncertekkel igyekszünk igazodni a jelenlegi helyzethez, de üzleti szempontból számunkra ez a működés sajnos nehezen értelmezhető. Nagykoncerteket várhatóan augusztus 15-ig nem tarthatunk, így augusztus 16-tól tervezzük azokat – ebben a dátumban továbbra is nagyon bízunk.
A szabályok betartására addig is nagyon ügyelnek. Jelenleg kerthelyiségként működnek, ahol a berendezést az előírt másfél méteres távolságban helyezték el; kiraktak kézfertőtlenítőket; a személyzet maszkot visel. De azt írják, a vendégek biztonsága érdekében igyekeznek a „kötelezőn túl” is teljesíteni: például a bejáratnál elhelyezett fémkapuk a látogatók hőmérsékletének mérésére is alkalmasak, így könnyen ki tudják szűrni, ha valaki a koronavírusra utaló lázzal érkezne.
Az augusztus 16-a után rendezett koncertek főképp olyanok, amelyeket egy korábbi, a korlátozások időszakából tettek át új időpontra, ezeknél tehát a jegyár semmiképp nem változik. Az addig megtartott akusztikus koncertek pedig a Park számára új területet jelentenek, így nincs viszonyítási alapuk arra, hogy drágábbak-e a jegyek (a jövő szerdai Járai Márk-koncertre például 2499 forint, elővételben 1999 a jegy). Éppen azért gondolkodnak ilyen alternatív megoldásokban, mert ahogy említették, „a mi működésünkben ilyen létszámmal a nagyszínpadon eseményt tartani sajnos semennyire nem rentábilis.”
Érdemes kicsiben is zenélni
Hogy lesznek-e kisebb koncertek, Csorba Lóránt, a Lóci játszik frontembere szerint messze nem csak a zenészeken múlik, hanem azon is, hogy mi a „megrendelői” igény. Viszont ha lehet, mindenképp érdemes „kicsiben” is zenélni, még ha a klasszikus koncertélményt nem is feltétlenül adja meg, de segít visszarázódni a kerékvágásba. A kényszerszünet egyébként nem jelentett leállást a Lóci játszik esetében, és Csorba úgy látja, a legtöbb kolléga hasonlóan állt a koncerttilalomhoz:
Nagyon várom az őszi-téli alBUMM-ot, mert szinte minden zenész ismerősöm dalokat írt, és készül az új stúdióanyaggal. Csak győzzön az ember ennyi új magyar lemezt meghallgatni, mint amennyi 2020 végén meg fog jelenni! Nagyon izgalmas. Mi is hasonló módon próbáltuk kihasználni a kényszerszünetet. A koncertre való készüléshez közös próbálás kell, és ugye az erősen ellenjavallott volt egészen az utóbbi pár hétig, így abba most fogunk visszarázódni.
Hogy anyagilag megéri-e ugyanakkor pár száz fős közönség előtt játszani, az már más kérdés. Ezen a fronton a Lóci játszik is alighanem rákényszerül majd arra, hogy új megoldásokat keressen, főleg, hogy nem kizárt, hogy a koncerthelyszínek is drágítanak, ami a jegyárakat is megemelheti. A koncertezés költségeinek létszámfüggetlen voltát egyébként több válaszadónk is kiemelte, mint fontos akadályt, van, aki emiatt nem is tervez az új szabályozásba beleférő, kislétszámú koncerteket. Így van ezzel például a Compact Disco is: nem tudják megoldani azt, hogy koncertjeik ilyen alacsony közönséggel rentábilisan megtarthatók legyenek.
„Ami az élő zenét illeti, mi az idei nyárról lényegében már lemondtunk, egyrészt a bizonytalanság miatt, másrészt azért, mert – noha négyen vagyunk csak a színpadon – a műfajból adódóan szükséges technika méretén nem változtat a kisebb közönség / kisebb hely feltételrendszer sem. Nagyon leegyszerűsítve, ez csak azon változtat, hogy mekkora hangfalat kell a technikai lánc végére kötni, minden, ami előtte van, ugyanakkora, nem tud kisebb lenni. Emiatt nyilván a költségek ugyanakkorák maradnak, ami nem egy esetben veszteségessé is teheti az adott előadást. Másik megoldás lenne az akusztikus megjelenés, de az műfajában egy nagyon más jellegű előadást jelentene, és ehhez bár ugyanazon dalokból, de egy teljesen más produkció lenne, amit nekünk is nulláról kéne újra hangszerelni, azt megtanulni, bepróbálni, amire viszont már nem igen lenne időnk. Ennek ellenére természetesen még mindig keressük a megjelenés módját mi is, és ha adódik valami megoldás, azt persze megcsináljuk, hiszen mi is szeretnénk zenélni” – nyilatkozta lapunknak a Compact Disco billentyűse, Pál Gábor, kiemelve, hogy, ahogy a legtöbb zenekar, ők is igyekeztek aktívak maradni a karantén idején, készült Zoom-daluk is, és egyébként sem állt le a dalszerzés, most, hogy lehet, pótolják a tavasz óta húzódó stúdió- és videoklip-munkálatokat.
Most nem fér bele a kockázatvállalás
A koncertezés engedélyezése tehát korántsem jelenti azt, hogy most majd tömegével tartják a kislétszámú bulikat, egyrészt a pénzügyi kérdések miatt, másrészt mert a közönség figyelmének szétaprózása sem feltétlenül szolgálja a zenészek vagy a koncerthelyszínek érdekeit, ráadásul az elmaradt koncertek pótlásai is valós igény, ami nehezíti a szervezést. Ezt Palya Bea menedzsere, Szalontai Anna is megerősítette:
A vágy a zenélésre nagyon is megvan, tulajdonképpen el sem múlt március közepe óta. Most már lehetőség is van, de nem olyan egyszerű a helyzet: sok stratégiai, logisztikai és pénzügyi fejvakarást is eredményez. A korábbról későbbre időzített koncertek miatt akadt arra példa, hogy nem tudtunk egy szűkebb körű koncert-felkérésnek eleget tenni, mert időben és térben túl közel lettek volna az események egymáshoz. Az elképzelés, hogy termeljünk még egy kis bevételt csábító, viszont összességében sem a helyszínnek, sem nekünk nem szerencsés belemenni ilyen helyzetekbe – egymástól szipkázhatják el az események a közönséget.
„Az ilyen koncertek promóciója is nehézkes: ha túl sok a párhuzamosan futtatott üzenet, nem biztos, hogy célba érünk, a helyszínek pedig teljesen érthető módon azt szeretnék, ha kiemelten kezelnénk a náluk megrendezésre kerülő produkció kommunikációját. Nem beszélve arról, hogy egyre több olyan helyzetet látunk, amikor a helyszínek több rizikóvállalást kérnek a fellépőktől. Ez a lépés is érthető a részükről, minimalizálni szeretnék a saját lehetséges kiesésüket, ők is beszorított helyzetben vannak. Ugyanakkor ez nem feltétlen az az időszak, amikor a művészeknek belefér a túl nagy kockázatvállalás. Így, bár nagyon szeretnénk minél több munkát adni a csapatnak, legyen szó zenészről, hangtechnikusról vagy épp a szállítóról, és minél kevesebbszer kérni tőlük rugalmasságot a tiszteletdíj kapcsán, hosszú távban is gondolkodnunk kell és bizony, van, hogy arra jutunk, nem vállalunk el egy-egy kisebb bulit, ha nullára jövünk ki vagy ha rá kéne fizetni”
Szalontai Anna hangsúlyozta azt is, hogy a nehézségek ellenére valószínűleg még bővül a koncertnaptár kisebb fellépésekkel, de rregyelőre elsősorban két nagyobb bulira, a Kobuci kertes és a Városmajori Szabadtéri Színpadra tervezett koncertre fókuszál a szervezés.
Megkérdeztük Fluor Tomit is, aki azt mondta, őket a Wellhellóval egyáltalán nem érinti a jelenlegi változás, mivel 3-4 ezres közönség alatt nem nagyon tudnak vállalni fellépést.
Harmincan vagyunk a crew-val együtt, így nem érné meg anyagilag egy ötszáz fős buli. Szóval nálunk ez augusztus közepétől aktuális. Azt látom, hogy a szervezők is egy jó ideje úgy számolnak, hogy onnantól lesznek bulik. Augusztus közepétől december végéig már tele is van a naptárunk
– mondta Fluor, aki szerint persze történhet az, hogy július végén jön egy második hullám, és a kormány bejelenti, hogy mégsem lehet bulikat tartani, de ők bizakodóak, és úgy látják, a szervezők is azok.
Kiemelt kép: Kollányi Péter /MTI
