A miniszter kiemelte: a koronavírus-járványt még nem sikerült legyőzni, az Európai Unió tagállamai a folyamat különböző szakaszában vannak, és nem lehet tudni biztosan, hogy elérte-e már a csúcspontot európai szinten a betegek száma. További intézkedéseket kell tenni a polgárok életének és egészségének védelmére, és haladéktalanul biztosítani kell a járvány sokkhatása alá került európai gazdaság helyreállításához szükséges eszközöket és forrásokat.
Megállapodásra kell jutni az EU többéves pénzügyi keretéről is,
ami normális körülmények között is gigantikus feladat lenne, most pedig a lehetetlennel határos.
A migrációs válság sem ért véget, a tömeges mozgások a világjárvány után előreláthatóan a korábbinál is nagyobb erővel indulnak majd be újra. A brit EU-tagság megszüntetésének folyamata (Brexit) sem zárult le, mert még meg kell kötni egy mindkét félnek előnyös megállapodást a jövőbeli kapcsolatok keretéről. Mindezen feladatokat olyan globális gazdasági környezetben kell megoldani, amelyben létfontosságú a versenyképesség megőrzése és erősítése,
ezért a konszenzuskeresés és az együttműködés ma fontosabb, mint bármikor korábban
A német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere, Michael Roth a Die Weltben közölt legutóbbi vendégkommentárjában viszont mégis „egy ellenségképet vázolt fel”, és „ez az ellenség Magyarország”.
Ennek oka, hogy Magyarország „állítólagosan” nem tartja tiszteletben az európai integráció alapelveit, különösen a demokráciát és a jogállamiságot — fejtette ki a Varga Judit, megjegyezve: nagy a kísértés, hogy részletesen megmagyarázza, „mennyire téves” a német politikus állítása, de ezt már többször és sok helyen megtette, és érveit Michael Roth „nem akarja hallani és látni”. Adódik a kérdés, hogy mi ennek az oka, és milyen következményekhez vezet. A következményeket nem nehéz felmérni: közösen vallott és magától értetődő értékeink politikai eszközzé válnak és így nem egységet kovácsolnak, hanem megosztottságot okoznak — írta az igazságügyi miniszter. Mindazok, akik korábban ugyanazon az úton indultak el, mint a német külügyminisztériumi államminiszter, legalább hangsúlyozták, hogy nem Magyarország megbüntetését szolgálják az olyan eszközök, mint a jogállamiság teljesítendő feltételként kezelése, „Michael Roth viszont nem is veszi a fáradságot ehhez”. Rámutatott, hogy az EU előtt álló döntésekhez, köztük a többéves pénzügyi keret elfogadásához teljes egyetértés, valamennyi tagország konszenzusa szükséges. Felvetette: Michael Roth vajon miként kívánja elérni az egyetértést, ha nyíltan kijelenti, hogy olyan eszköz kialakítására törekszik, amelynek célja egy tagország megbüntetése.
Az okok megállapítása bonyolultabb — írta Varga Judit, felvetve: miért rúgja fel látványosan Michael Roth a soros EU-elnököktől elvárt semlegesség íratlan törvényét a júliusban kezdődő német soros elnökség előkészítésének utolsó szakaszában? Talán azért, hogy a költségvetési tárgyalások előtt „új törésvonalak és új megosztottságok” alakuljanak ki, talán azért, hogy
nyomást gyakoroljon Magyarországra, amely az aktuális javaslatok alapján az arányokat tekintve a legnagyobb forrásvesztést szenvedné el.
Felettébb kétes vállalkozás „pénzt elvonni a feltörekvő országoktól, és átadni a gazdagabb államoknak”, ezért „muszáj démonizálni az érintetteket” — emelte ki az igazságügyi miniszter.
Hozzátette: az is meglehet, hogy Michael Roth a „pótcselekvést” részesíti előnyben az „igazi válságkezeléssel” szemben, és erre „tökéletesen megfelel Magyarország megleckéztetése és helyreutasítása”, de „ez a politikai stratégia nem szolgálja Európa érdekét”. Hangsúlyozta, hogy Németországnak gyakran sikerült kritikus helyzetekben semleges közvetítőként egyetértést teremtenie nehéz kérdésekről, és ilyen törekvéseiben továbbra is számíthat Magyarországra mint „stabil partnerére, vele szoros érdek- és értékközösségben álló szövetségesére”.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd