A versenyszférában az év első tizenegy hónapjában 1,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a költségvetés valamennyi meghatározó területén csökkent, így a költségvetés összességében 1,2 százalékos létszámveszteséget könyvelhet el.
A bruttó keresetek átlagosan 7,3 százalékkal emelkedtek, ezen belül a versenyszférában 9,3 százalékkal, a költségvetési területen 3,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A nettó átlagkereset 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a reálkereset (az infláció 6,9 százalékos növekedése mellett) 0,5 százalékkal csökkent.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2004. január–novemberben 143 500 Ft volt, a versenyszférában dolgozók átlagosan 136 600 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 160 200 Ft-ot kerestek. A nettó átlagkereset országos szinten 92 500 Ft volt az előző év első tizenegy hónapjában (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 69 600 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 119 400 Ft), ez 6,4 százalékos növekedés a 2003-as év azonos időszakihoz képest.
Az ágazati összehasonlításból kiderül, hogy azok kerestek a legjobban, akik pénzügyi területen dolgoztak (308 200 Ft), a második helyen a vegyipar (194 400 Ft) áll, majd a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (189 500 Ft), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező és társadalombiztosítás (180 800 Ft).
A legalacsonyabb átlagkeresetűek a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban és a máshova nem sorolt feldolgozóiparban dolgozók voltak, átlagkeresetük alig haladta meg a hazai átlag felét. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak a nemzetgazdasági átlag 60–70 százalékát keresték.
A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem, mely a kereseten felüli pénzbeni és természetbeni juttatásokat is tartalmazza 150 600 Ft volt, 8,1 százalékkal több a 2003. január–novemberinél.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
