A kérdést, hogy „kinek melyik operációs rendszer az optimális választás” a felhasználási terület irányából érdemes megközelíteni – mondta Hargitai Zsolt, a Novell Magyarország rendszermérnöke –, a cégméret kevésbé fontos szempont. A Linux utóbbi években tapasztalható terjedése alapvetően a céges és intézményi kiszolgálóoldalra korlátozódott. Azon belül is 2004 elejéig túlnyomórészt internetkiszolgálónak vagy tűzfalnak használták.
Az áttörés éve
2004-ben a Novell bejelentette a Suse Linux Enterprise Server 9-es változatát. A piacelemző cégek (például: Gartner, IDC) előrejelzései szerint az elkövetkező években a Linux előretörése kiszolgálóoldalon rendkívül dinamikus lesz, de már 2004-ben is jóval meghaladta a kiszolgálópiac általános növekedését. Az előrejelzések szerint 2008-ig ez nem is igen fog változni. A Gartner szerint 2007-re várhatóan minden harmadik-negyedik kiszolgálón Linux fog futni.
2004 nemcsak a szerveroldalon hozott újdonságot; az év végén a Novell bejelentette a kifejezetten vállalati, intézményi felhasználásra szánt Novell Linux Desktopot is, amely magyar nyelvű asztali operációs rendszer, illetve teljes irodai munkakörnyezet, mivel tartalmazza az OpenOffice novelles változatát is. Desktop oldalon eddig egyeduralkodó volt a Windows és az Office munkakörnyezet, most megjelent egy újabb alternatíva. A magyarországi vállalati és intézményi számítógépek (hozzávetőleg 1,5 millió PC) körülbelül 20 százaléka szinte azonnal lecserélhető erre az új generációs desktop rendszerre. Ez nem fog egyik percről a másikra megtörténni, de a cég várakozásai szerint 2006-ig jelentős részben megvalósulhat.
Milliárdos megtakarítás
Hargitai Zsolt elmondta: számításaik szerint ez összesen több mint 10 milliárd forintos megtakarítást hozhat a cégeknek és intézményeknek, mivel integrált rendszerként mindent tartalmaz, amire a felhasználónak szüksége lehet, így nem kell külön beszerezni ezeket a szoftvereket. Az átállás nem okozhat különösebb nehézséget sem technológiailag, sem a felhasználók szempontjából. Véleményük szerint valamelyik Windowsról a Novell Linux Desktopra átállni – a fent említett 20 százalék esetében – körülbelül olyan szintű váltás a felhasználónak, mint átállni egyik Windows változatról egy másikra. Az irodai alkalmazások szempontjából is ugyanez a helyzet, mivel egy átlagos felhasználó ezeknek a megoldásoknak és funkciókészletüknek körülbelül mindössze 10 százalékát használják ki – ilyen mélységig szinte teljes az átfedés.
A Novell Magyarország rendszermérnöke szerint a szervergyártók is nyitottabbak a Linux iránt. Nemrég találkozhattunk az IBM OpenPower Server hirdetésével, amelyben a cég kifejezetten Linuxhoz kínál szervert, de akár említhetjük a HP linuxszos notebookcsaládját is. Emellett, ha körülnézünk a különféle hardvergyártók termékei között, azt tapasztalhatjuk, hogy szinte minden területen megtalálhatók a kimondottan Linuxszal forgalmazott eszközök. A hardvergyártók mellett a szoftvergyártók is egyre inkább támogatják a Linuxot. Jó példa erre az IBM DB2 adatbázisa vagy az, hogy a Novell Magyarországon az Oracle-lel közösen jelentette be az év elején a Suse Linux Enterprise Server 9-et. “Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy a Linux egyértelműen helyet szerzett magának 2004-ben az üzleti felhasználásban” – szögezte le Hargitai Zsolt.
A Linux nem veszélyezteti a Windowst
“Körülbelül 2 éve tapasztaltuk először, hogy a Linux, illetve a nyílt forráskódú szoftverek kinőtték eredeti környezetüket (elsősorban felsőoktatási és kutatási intézmények), és erőteljesen a piacra törtek” – mondta Lerch Attila, a Microsoft Magyarország üzletfejlesztési igazgatója. Ezt a tendenciát – a Microsoft tapasztalatai szerint – az olyan nagy cégek tevékenysége segíti elő, mint például az IBM vagy a Novell, amelyek üzleti potenciált láttak a nyílt forráskódú rendszerekben, s emellett azt is felismerték, hogy a Microsoft piaci súlyát erősebben kontrollálhatják, ha nyitnak az új irányzat felé.
A Linux növekedése viszont nem feltétlenül csökkenti a Microsoft piaci bázisát – állítja az igazgató. Erőteljes Unix és Novell szerverbázis-csökkenés következett be ugyanis, erre a piacra tört be Linux. Ezt figyelembe véve logikus lépés volt a Novelltől, hogy megvásárolta a Suset. Továbbá azt is meg kell említeni, hogy a Linux látványos, bár számokban még nem annyira erőteljes növekedése elsősorban annak a marketingtevékenységnek köszönhető, amit a nagy cégek mögé állítottak. Lerch Attila szerint ez az agresszív „piaci felkarolás” nem kelt jó benyomást a piacon. A Microsoft képviselője szerint ha jobban megfigyeljük a nyílt forráskódú projekteket, észrevehető, hogy szinte mindegyiknek van előzménye a kereskedelmi világban, ezért cége kétségbe vonja azt az állítást, hogy a nyílt forráskódban rejlik az innováció húzóereje.
Teljes birtoklási költség
A Linux terjedését tapasztalva a Microsoft elhatározta, hogy a tényekre alapozva hasonlítja össze a két alternatívát, s ehhez vezető piaci elemzők, mint a Gartner, a Forrester Research, az IDC kutatásait, valamint ügyfeleik tapasztalatait használta fel. Három fő érvet sorakoztatott fel termékei mellett. Az első a költség, amelyet az eredeti bekerülési költség helyett a teljes birtoklási költség (total cost of ownership – TCO) szerint mértek. A TCO tanulmányok nagy része a Microsoft termékeinek megtartása mellett (a váltás ellenében) érvel, mivel a vásárlás költségénél sokkal hangsúlyosabb az üzemeltetési költség. Egy informatikai projekt költségeinek akár 50 százalékát is adhatja a felhasználók betanítása, és mivel ez rendkívül időigényes, munkaidő-kiesést okoz. Ebből a szempontból a Microsoft rendszere előnyösebb, hiszen környezete ismert, tehát könnyen tanulható. Hiába hasonlít most már egyre jobban a Linux desktop környezet a Windowséra, még mindig ott vannak azok a zavaró kis eltérések, amelyek miatt folyamatos támogatásra van szükség, s ez a költségekben is megmutatkozik.
A második szempont a biztonság. A Windows rendszerekben felfedezett biztonsági résekhez, sérülékenységhez hamarabb készülnek a frissítések, és gyorsabban jutnak el a felhasználókhoz, mint a nyílt forráskódú rendszerek esetében. Emellett megfigyelhető, hogy amióta elkezdtek terjedni a Linux kiszolgálók, azóta azok ellen is több a támadási kísérlet – tehát már nem csak a Windows rendszereket fenyegeti veszély.
A harmadik szempont pedig az úgynevezett „integrated innovation”. Ez azt jelenti, hogy ha az informatikai rendszer több eleme is a Microsofttól származik, akkor – integrálhatóságuk miatt – funkcionalitásuk hatékonyabban kiaknázható.
|
Ha a két alternatíva elterjedtségét vállalattípusonként vizsgáljuk, akkor két nagy csoportot különböztethetünk meg. Vannak azok a cégek, amelyeknek alkalmazottai hivatalosan csak egyféle típusú feladatot látnak el, egyféle alkalmazást futtatnak (például a contact centerek). Nekik az egyszeri bekerülési költség a legfontosabb szempont, tehát esetükben fordulhat elő leginkább, hogy nem a Microsoft termékeit választják.
A másik vállalattípusba tartozó cégek dolgozói viszont összetett feladatokat látnak el (ilyenek az általános informatikai eszközöket alkalmazó gazdasági vagy a közigazgatásban működő cégek. Nekik hivatalosan is igényük van arra a többletre, amelyet a Microsoft termékei adnak.
A harmadik típus a különböző webes szolgáltatást kínáló, illetve internetszolgáltató cégek, amelyekre jellemző, hogy általában Linux-Apache kombinációt használnak, nem Microsoft termékeket. Nemzetközi statisztikák szerint azonban közülük is egyre többen térnek át Microsoft termékekre – még meglévő Linux infrastruktúráról is –, főleg azóta, amióta megjelent a Windows Server 2003. Esetükben még a Linux-Windows kombináció is elképzelhető. Megfigyelhető még, hogy a Linuxot egyes felhasználók tűzfalnak használják, mivel az – a termékfilozófiából adódóan – sokkal inkább használatos célberendezésen. A rendszerüzemeltetők könnyebben ki tudják válogatni azokat a funkciókat, amelyek révén tűzfalként alkalmazható.
