Patthelyzetben a távközlés?

Egy éve a távközlési vállalkozások vezetői azt gondolták, az iparág túl van a mélyponton, a pénzügyi elemzők azonban kevésbé voltak optimisták. A telekommunikációs ipar képviselőinek tavalyi derűlátása mára szertefoszlott, hiszen már érzékelik a növekedés és differenciálódás korlátait. A pénzügyi szakértők nem látják azokat a lenyűgöző üzleti lehetőségeket, amelyek növelhetnék pénzügyi várakozásaikat. A kialakult árverseny miatt főleg az alternatív távközlési társaságok bizonytalanok.

A profitot termelő szolgáltatók is komoly gondok elé néznek: főleg a mobilszektorban, ahol a piaci telítettség, illetve az új technológiák hatásával kell szembenézniük. Általában az egész európai telekommunikációs ipar úgy véli, hogy a mindenre kiterjedő IP-telefónia nagy váltásra kényszeríti őket, mégpedig tervezést lehetővé tevő, bejáratott kereskedelmi vagy szabályozási modell nélkül.

A felmérés Az Ernst&Young az European Telecoms Report 2004 című jelentésben a távközlési piac helyzetét, lehetőségeit elemzi. A jelentés 47 európai telekommunikációs ipar jelentős képviselőivel (köztük magyar szereplő is), pénzügyi befektetőkkel készített mélyinterjúk elemzésével készült 2004 júliusa és szeptembere között.

Eladó vállalkozások

A távközlési piacra jellemző bizonytalanság a pénzügyi befektetőkre, s a velük folytatott kommunikációra is hatással van – a patthelyzetet hihető és átlátható piaci növekedési stratégiákkal lehet feloldani. A vállalkozásoknak óriási erőfeszítésükbe került a kiadások csökkentése és a pénzügyi stabilitás megteremtése, a következő lépés csakis a működési hatékonyság növelése lehet – olvasható az Ernst&Young jelentésében.

A befektetők még nem tudták meghatározni a távközlési szolgáltatók növekedési lehetőségeit, s ez részben az alacsony árakkal dolgozó alternatívok miatt alakult így. A jelentés szerint azonban a távközlési piac összes szereplőjének feladata, hogy olyan meggyőző és működő növekedési forgatókönyvet mutasson be, amely megnyitja a pénzügyi befektetők alapjait, és nyereséges működéshez vezet. Az Ernst&Young úgy látja, ha a távközlési vállalkozás nem tudja feltérképezni ezt a növekedéshez vezető utat, akkor az egyedüli lehetőség eladni a vállalkozást.

A szereplők • Vezetékes óriásszolgáltatók: általában ők a nyertesei a piacon tapasztalható bizonytalanságnak és annak a ténynek, hogy ellenfeleik tőkeszegények, nem állnak biztos lábakon. Mivel valamennyi piacon ők a domináns szereplők, felfogásuk szerint az ügyfelek szemében ők jelentik a legbiztonságosabb lehetőséget. Költségcsökkentési, hatékonyság növelési gondokkal küszködnek, és igyekeznek újabb bevételi forrásokat találni, illetve a VoIP hang-adat átvitel adta kihívással foglalkoznak. • Alternatív távközlési szolgáltatók: az üzleti ügyfelek megszerzéséért harcolnak különböző módszerekkel, még attól sem riadnak vissza, hogy pénz-visszafizetési lehetőséggel csábítsanak új ügyfeleket. Őket érinti legérzékenyebben a távközlési piacon tapasztalható bizonytalanság. A piac elvárja tőlük a konszolidációt, noha terveik között ennek nincs hangsúlyos szerepe. A befektetők növekvő profitot, az ügyfelek jobb szolgáltatást várnak tőlük, mindezt csökkenő árrés mellett. A piaci elemzők megkérdőjelezik az alternatív távközlési szolgáltatási üzleti modell életképességét. • Mobilszolgáltatók: a tradicionális hangszolgáltatás üzletágból még mindig megfelelő jövedelmet tudnak elérni, de a korábbi növekedés és az egy előfizetőre eső átlagos bevételük a piac telítettsége miatt sok európai országban megtorpanni látszik. Míg egyre több ügyfél vált át vezetékes telefonról mobiltelefonra, a szolgáltatóknak nem sikerült új szolgáltatásokat kitalálni, amelyek elősegítenék növekedésüket. A mobilszolgáltatók nem tudják eldönteni, hogy ők valójában szolgáltatók vagy inkább a média szereplői, így nem tudnak egyik vagy másik területre összpontosítani. • Kábelszolgáltatók: a megtisztított, újrastrukturált pénzügyi alapok és az ügyfelekhez való relatív könnyű hozzáférés haszonélvezői. A legtöbb nemzeti piacon stabilizálódott piaci helyzetük (kivétel Nagy-Britannia, ahol a konszolidáció ma is folyik), és felveszik a versenyt az óriás vezetékes szolgáltatókkal. A kábelszolgáltatók igazi ellenfele az ADSL, amely a meghatározó szélessávú internet-hozzáféréssé válik. A pán-európai piacon további, határokon átnyúló konszolidáció várható. A kábelszolgáltatók új bevételi források után néznek, de költségcsökkentéssel is szembe kell nézniük.

Várakozó állásponton

A távközlési piac szereplői tevékenységükre jellemző módon próbálják elérni a nyereséges működést és szolgáltatásaik differenciálódását. A piaci szereplők nem szívesen fektetnek pénzt az új technológiákba és szolgáltatásokba, visszatartja őket a pénzügyi szakemberek ellenzése, az ügyfelek visszafogott igényei és az új programok forrásigénye. Következtetésképp a távközlési ipar képviselői várakozó álláspontra helyezkedtek. A kiváró vállalkozások piaci részesedésük megtartására összpontosítanak és kínosan vigyáznak arra, nehogy elkövessenek valami hibát.

A távközlés pangását jól jellemzi a szolgáltatók Voice-over-IP (VoIP) technológiához való felemás viszonya: általánosan romboló technológiaként tekintenek rá, amely a meglévő, hangszolgáltatási bevételeket, árképzési modelleket veszélyezteti. A legtöbb válaszadó szerint a VoIP nem jelent többletértéket a távközlés számára, csupán az előfizetéses szélessávú csomagnak lesz újabb eleme.

A szolgáltatók az ügyfélszolgálat javításával próbálnak nyerő pozíciót kialakítani, de itt is a működési hatékonyság növelésére és felzárkózásra van szükség. A szolgáltatások javítását gátolják a korlátolt befektetési, fejlesztési lehetőségek.

Az sem segít, hogy a távközlési szolgáltatók szemlélete változóban van: már nem termék alapú, időt áruló vállalkozásnak tekintik magukat, hanem szolgáltatást és sávszélességet értékesítő szereplőként. Ez a tény jobban kiélezte a különbséget a többletértéket adó szolgáltatásokat előnybe részesítő üzleti ügyfelek és a magánügyfelek között (ők már annak is örülnek, ha a szolgáltatás úgy működik, ahogyan működnie kell).

A távközlési szabályozó hatóságokra egész Európában úgy tekintenek, hogy ők szorítják vissza az óriási távközlési szolgáltatók „monopóliumösztöneit”. A válaszadók szerint azonban a szabályozó hatóságokra nem jellemző a következetesség, a tisztánlátás és a piac mélyreható ismerete. A válaszadók közül főleg az alternatív távközlési szereplők vádolják a hatóságokat azzal, hogy a szabályozás nem teremtett igazi versenyfeltételeket, s minden ország válaszadója tudott volna példát hozni a hatóság irracionális vagy következetlen döntésére.

Konszolidációs folyamat

A konszolidációt elkerülhetetlennek tartják a különböző távközlési szektorokban és földrajzi zónákban. A felvásárlásokat azonban lassítja a finanszírozási bizonytalanság, a vállalkozások értékelése körüli vita, a technológia és a fúzió után következő integráció gyakorlati problémái. A határokon átívelő tranzakciókat a cégek korábban megkezdett terjeszkedési stratégiájuk részeként fejezték be. A regionális stratégiával rendelkező távközlési vállalatokra is jellemző, hogy kétkednek a vezetékes távközlés határokon átnyúló működésképességét illetően.

A mobilszolgáltatók esetében mutatkoznak a konszolidáció jelei: több országban is várják a negyedik szereplő megjelenését. Az óriási távközlési szolgáltatók helyi felvásárlásait a hatóságok többnyire nem engedélyezik, mivel az rontja a versenyképességet. A kábelszolgáltatók piacának konszolidációja a legtöbb európai országban már megtörtént. A vezetékes alternatív távközlési szolgáltatók és az internetszolgáltatók piacán a válaszadók igénylik a konszolidációt, de az szerintük csak három vagy négy év múlva történik meg.

Ennek elősegítésére új szövetsége megalakítására van szükség, hogy megoszthassák egymás közt az infrastrukturális befektetések költségeit. A szolgáltatóknak az együttműködés korlátai helyett a szövetségből származó lehetséges haszonra kellene összpontosítaniuk. Az Ernst&Young jelentés szerint az üzleti ügyfelekkel foglalkozó szolgáltatók attól tartanak, hogy ha szolgáltatásaik minőségét nem sikerül egy szinttel magasabbra helyezni, akkor helyüket a rendszerintegrátor vállalkozások veszik majd át ezen az igen nyereséges piacon.