A fapados légitársaságok megjelenése óta folyamatosan növekszik a légi úton hazánkba érkező turisták száma. Az olcsó légitársaságok, beutazó turizmusunk egyre meghatározóbb szereplőivé válnak. Ma már kilenc low cost társaság indít közvetlen járatot Budapestre, közel 50 európai városból: a német Germanwings és Air Berlin, a szlovák SkyEurope, a brit-magyar Wizz Air, a brit EasyJet és a Jet2, az ír AerLingus, és a norvég Snowflake (SAS légitársaság), valamint a Fly to Norway (Norwegian Air Shuttle).
A fapadosok térnyerése azonban nem csökkenti a „hagyományos” légitársaságok forgalmát sem, a Budapest Airport Rt. statisztikáiban 2004-ben ezen légitársaságok is a 2003-as évhez képest 15%-kal nagyobb utasforgalmat bonyolítottak.
2004-ben a 10 legnagyobb utasforgalmat bonyolító légitársaság fele fapados volt. A low cost járatok könnyebben és gyorsabban elérhetővé teszik Magyarországot kedvező áron, így olyan embereket is mobilizálnak, akik e lehetőség nélkül nem utaznának, így növelve hazánk idegenforgalmi bevételeit. Egy repülővel érkező turista napi átlagos költése 100 Euro[1], az átlagos tartózkodási idő 2,7 nap. Egész évre számolva, a fapados járattal érkező körülbelül 400.000 külföldi vendég 108.000.000 Euro közvetlen idegenforgalmi bevételt generál.
„Bolondnak kiáltjuk ki a legnagyobb költőnket, és ezzel magunkat zárjuk el a verseitől” – segített vagy ártott József Attilának a pszichoanalízis?
Miként került kapcsolatba József Attila a pszichoanalízissel, és betegnek vagy egészségesnek tartotta-e őt a környezete? És hogyan telepedett rá költészetére a pszichoanalitikus értelmezések hagyománya?
