Lesz-e rendszerváltás Ukrajnában?

A parlamenti szónoki emelvényen mondott beszédében az új államfő emlékeztetett: jegybanki elnökként, kormányfőként és a Mi Ukrajnánk tömörülés elnökeként e helyen korábban a demokratikus és független Ukrajna megteremtését szorgalmazta, s mint mondta, bebizonyosodott, hogy nem voltak hiábavalók az erőfeszítései. Az állampolgárok kivívták a tisztességes választásokhoz való jogot – utalt a második forduló megismétlését eredményező több százezres tüntetésekre utalva. Közölte: a cél az erős és demokratikus Ukrajna megteremtése.

A Moszkva-barát Janukovics távol maradt

A beiktatáson jelen voltak Ukrajna előző elnökei, Leonyid Kravcsuk és Leonyid Kucsma. Meghívták Viktor Janukovics volt kormányfőt is, Juscsenko választási ellenfelét, ő azonban távol maradt. Juscsenko jobb kezét az ukrán alkotmányra és a Pereszopnici Szentírásra, az első ukrán nyelvű bibliára helyezve elmondta az eskü szövegét, majd átvette az alkotmánybíróság elnökétől a beiktatásra vonatkozó okmányokat és a hatalom jelképeit. Magyarországot Mádl Ferenc köztársasági elnök és Somogyi Ferenc külügyminiszter képviselte a beiktatási ünnepségeken.

Reneszánsz fordulat Az ukrán elnökválasztás megismétlését, illetve a két választás közti civil megmozdulásokat különösen izgalmassá tette, hogy a végül győztes ellenzéki jelöltről kiderült: nem sokkal a választások előtt megmérgezték. Erről először Nikolai Korpan, a Rudolfinerhaus bécsi klinika orvosa nyilatkozott a The Times című brit napilapnak. A rendkívül nagy koncentrátumú mérgező vegyület élelmiszerrel, vízzel, vagy injekcióval juthatott a politikus szervezetébe. Ráadásul a mérgezési tünetek – amelyek a politikus arcának látványos torzulását is okozták – azt követően jelentkeztek először, hogy Juscsenkó az ukrán titkosszolgálat vezetőjével vacsorázott. Ez sem állította meg azonban a jelöltet, aki mögé milliós népmozgalom sorakozott fel, kikényszerítve a választások megismétlését.

Négy döntő változás

Maga az új elnök győzelme kapcsán négy pontban foglalta össze az elmúlt egy hónapban lezajlott ukrajnai változásokat. Eszerint a választási csalás és önkényuralom elutasításával az ország véget vetett a szovjet rendszert követő időszaknak, és jelezte európai elkötelezettségét.

Másfelől a születő civil társadalom bizonyította, hogy erősebb, mint sokan gondolták és erőszak nélkül is képes úrrá lenni a törvénytelenségeken.

Harmadsorban az állami intézmények – mindenekelőtt a parlament és a legfelsőbb bíróság – ellenálltak a korrupciónak, és olyan rendszer mellett törtek lándzsát, amiben minimálisra csökken az államhatalommal való visszaélés és a választási manipulációk lehetősége.

Negyedszer, pedig az üzleti világ is egyértelműen kimutatta, hogy kész elfogadható árat fizetni egy olyan kormány létrejöttéért, amelynek működése átlátható és biztosítja az alapvető szociális szolgáltatásokat.

Kifizeti a számlát?

Elemzők ehhez még hozzáteszik, hogy a döntően kétnyelvű, s mondhatni kétszívű, részben Moszkva, részben a Nyugat felé húzó országban ezúttal a nyugatosok nyertek, ami csökkentheti az ország függőségét Oroszországtól, s beindíthatja a régóta várt európaizálódást. Kérdés persze, hogy a Juscsenkó tábor menyire tudja megőrizni egységét. Komoly szakító próbája lehet ennek az új kormányfő küszöbön álló kijelölése.

Megfigyelők szerint ezzel azért vártak az elnöki beiktatásig, mert elhúzódó belharc veszélye fenyegeti az államfő politikai táborát. Ugyanis az ország nyugati vidékei, melyek a korábbi vezetés alatt másodhegedűs szerepet játszottak, most látványosan benyújthatják a számlát. Ez pedig azzal fenyeget, hogy rendszerváltás helyett ezúttal is csupán elitváltás történik az Európa peremvidékén fekvő országban.