Belföld

Kásler Miklós olajat öntött a tűzre

A miniszter nagyon kihúzta a gyufát a tanároknál.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy Kásler Miklós bejelentése szerint csak júliustól és csupán 10 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. Ez „ágazati szakmai pótléknak” jó, béremelésnek kevés. Sajnálják, hogy a miniszter csaknem másfél évig tartó tárgyalás után ennyit értett meg a problémákból, ők valódi béremelést, nem bármikor visszavonható pótlékot követeltek.

Ez még a bérfelzárkóztatáshoz is kevés, mivel a nemzetgazdasági átlagot sem éri el a pedagógusok keresete.

A beígért 10 százalékos ágazati pótlék még a pályakezdőket sem tartja az oktatásban, főleg úgy, hogy a miniszter által emlegetett „garantált diplomás bérminimum” nem létezik, hiába kereste a jogszabályokban a szakszervezet.

A valóság az, hogy a fiatalok néhány éves tapasztalat után továbbra is elhagyják a pályát, így tényleg nem lesz, aki tanítsa a gyermekeket, és éppen ezt nem akarja megérteni a kormány!

Szalámitaktika és álomfizetés

A PSZ szerint az igazgatóknak megígért vezetői pótlék (amellyel bruttó 821 ezer forintra is nőhet a fizetésük) kiválóan alkalmas a pedagógusok további megosztására. Ez az „álomfizetés” azonban  pedagógustársadalom 0,1 százalékát érinti, a pótlékkal csak ők érnék el az egyetemi diplomások átlagkeresetét.

Értelmezhetetlen az is, miként érintene ez az intézkedés csaknem 170 ezer pedagógust. A szakképzést magának kiszakító Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyanis sokszor jelezte, júliustól átlagosan 30 százalékos béremelést kap a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus. Bár a szakszervezet ennek továbbra sem látja a fedezetét, azt még inkább furcsállja, hogy számításai szerint a miniszter által bejelentett 170 ezer helyett csak 120 ezer pedagógus kaphat pótlékot, bár az örvendetes, hogy ők legalább (még) nem veszítik el közalkalmazotti státuszukat, ami miatt a PSZ Alkotmánybírósághoz fordul.

Feledékeny a kormány

A bejelentés egyértelmű vesztesei a nevelést-oktatást segítők, a dajkák, óvoda- és iskolatitkárok stb., akiknek a munkája nélkül semmi nem működne a köznevelésben. A kormány róluk most is megfeledkezett.

Egyre indokoltabbnak tartják a Pedagógusok Sztrájkbizottságának létrehozását. Noha a határidő már lejárt, de a kormány azt is elfelejtette, hogy ki kellene jelölnie a hivatalos tárgyalópartnert. A PSZ azt követeli, hogy a pedagógusok, közalkalmazottak bértáblájának számítási alapja a mindenkori minimálbér legyen, a szakképzésben dolgozók maradjanak közalkalmazottak, a pedagógusok tanítással lekötött óraszámát hetente 22 órában rögzítsék.

Mielőtt újra azzal vádolnák a Pedagógusok Szakszervezetét, hogy „politikai érdekeket szolgál”, „feszültséget akar kelteni”, jelezték, a feszültség keltésére az elmúlt hetekben maga a kormány adott kiváló alkalmat, amikor társadalmi egyeztetés nélkül elfogadta az új Nemzeti alaptantervet, Kásler miniszter pedig aláírta az arra épülő kerettanterveket.

Az „ágazati szakmai pótlék” csak olaj a tűzre!

Utolsó csepp a pohárban

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sem elégedett.

A kormány nyilván érzi, hogy az oktatási dolgozóknál a NAT-nak nevezett fércmunka bevezetése az utolsó csepp volt a pohárban. Nyomorúságos, béremelésnek álcázott pótlékkal próbálják kiszúrni az egyre dühösebb ágazati dolgozók szemét.

Mint írták, múlt héten hiába tárgyaltak Maruzsa Zoltánnal,   a közoktatásért felelős szakállamtitkár továbbra sem volt hajlandó időpontot javasolni a sztrájkbizottsági egyeztetésre. Ekkor – feltételes módban – belengetett egy 10 százalékos pótlékot, részleteket a következő egyeztetésre ígért, majd azt mindenféle tárgyalás nélkül béremelésként jelentette be a miniszter, noha az csak egy pótlék. Hogy mihez képest pótolnak 10 százalékot, még nem világos, bármikor elvehetik.

Kilóra megvett igazgatók

A PDSZ szerint a kormány azért ad többet az igazgatóknak és helyetteseiknek, segítségükkel nyomja le a tanárok torkán a kifizetetlen túlórákat, a fércmunka Nat-ot, az iskolai erőszakra adott impotens válaszokat. Árulkodó, hogy a lekötelezett

intézményi helytartók kezébe egy újabb eszközt is adnak: a rendelet szerint egy-két kivételezett esetben az » intézmény vezetője a kiemelkedő teljesítményt tovább ösztönözheti, havonta legfeljebb bruttó 101 500 forinttal«.

Az így „megvásárolt” intézményi helytartóknak kell kezelniük a Nemzeti alaptanterv miatt megváltozott tantárgyi óraszámok miatt keletkező feszültségeket.

Erre kitűnő eszköz, hogy a NAT (vagy NER) –konform kollégákat eseti díjazásban részesítsék, amennyiben elvégzik az elvárt politikai(?) feladatokat.

Nem 10, hanem 60% kellene

Szintén továbbra is követelik, hogy a béreket a mindenkori és ne a 2014-es minimálbérhez igazítsák. A PDSZ a sok éves elmaradt béremelések miatt

egy egyszeri, 60 százalékos illetményfejlesztést tart csak elfogadhatóknak, egységesen, minden oktatási dolgozónak.

A PDSZ fenntartja sztrájkbizottságát és támogatásra szólítja fel  partnereit. A felajánlott „juttatások” elfogadhatatlanok, a vezetők  és a munkavállalók pótlékai közötti különbséget egyszerre tartják sértőnek, felháborítónak és abszurdnak.

SZTRÁJKOT!

A PDSZ szerint a közoktatásra nem vonatkozik a sztrájk alatti elégséges oktatás kötelezettsége. A legutóbbi, jogerős ítélet alapján a kormánnyal kell erről megegyezni, de a szakszervezet szerint az óvodai nevelés, az iskolai oktatás nem olyan, a lakosságot alapvetően érintő tevékenység, mint a törvényben felsorolt tömegközlekedés, távközlés, áram-, víz- és gázszolgáltatás.

A PDSZ attól nem zárkózik el, hogy ott, ahol alacsony az előzetesen mért sztrájkkészség, legyen gyermekfelügyeletet, de azt egyértelműen elfogadhatatlannak tartja, amit a kormány szeretne, hogy nemcsak felügyelet, hanem a tanórák mintegy 90 százalékát megtartsák a sztrájk alatt.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik