- Klímaváltozás. Orbán Viktor az egyetlen igazán veszélyes politikai kihívásnak jelenleg a klímaügyet látja, ezért próbálják integrálni a fideszes politikába, ezért zöldült be a miniszterelnök. Világossá vált, hogy a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás a politikai napirend fontos eleme lesz a következő években, Orbánék pedig az egyetlen politikailag racionális lépéssel feleltek ennek a realitásnak az elfogadásával. Ez a politika, ha nem is elégséges ahhoz, hogy zöld szavazókat nyerjen a pártnak, ahhoz az lehet, hogy a témára fogékony fideszes választói csoportok lemorzsolódását megakadályozza.
- Csak a tuti többség. A miniszterelnök nem szállt bele a Nemzeti alaptanterv vitájába, egyáltalán, a kultúrharcba. Ennek oka, hogy ezekben az ügyekben nincs egyértelmű többség a fideszes akarat mögött. Azaz nem alkalmasak annak a “migrációs mintának” a lekövetésére, amely fényes politikai sikert hozott a pártnak. Ennek a modellnek a lényege az: válassz egy ügyet, amelyben egyértelmű többség van az álláspontod mögött, miközben az ellenzék – feltételezett morális kötelessége miatt – kénytelen a kisebbség véleményét képviselni, minek nyomán elveszíti szavazatszerző képességét. A kulturális térben nincsenek ilyen egyértelmű kisebbség-többség kialakítására alkalmas terek, így Orbán nem is érintette a közéleti harcot. A bemutatott logika elhozta azonban a börtönbiznisz témáját, amelynél áll ez a megoldás, ám jelentőségében messze elmarad a migrációs vagy a rezsiügytől. Ha ez a témájuk a következő időszakra, ez karcsúnak tűnik.
- Gyöngyöspata. Ez veszélyes terep Orbánnak, nemzetközi politikai pozíció miatt nem engedheti meg magának a migrációs témában alkalmazott retorikát, a magyarországi cigányság körében elért társadalmi eredményeire egyébként is büszke, így ez az ügy az imént bemutatott logikában biztosan nem működik majd. Ennek oka, hogy a Fidesz nem lesz képes olyan egyértelműen a barát-ellenség vonalakat kialakítani, olyan kemény retorikával egyértelműsíteni, mint például a börtönbiznisz vagy a migráció ügyében.
- Gazdasági válság. Tényleg tartanak a krízistől. Leginkább attól, hogy az eurózóna válsága megviseli az exportra berendezkedett magyar gazdaságot. Ez súlyos rendszerkihívás lenne, mert éppen a korszak első választási kudarca, Budapest elvesztése után érkezne az utóbbi tíz évben nem látott visszaesés, amellyel Orbánnak még egyáltalán nem kellett megküzdenie újkori uralkodása idején.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
