Ha minden jól megy, és gyakorlatban, nagyobb mennyiségben is sikerül a már kipróbált módszerrel oxigént gyártani holdi kőzetekből, akkor a Hollandiában megépült oxigénkivonó létesítmény mintájára épülhet fel majd a Holdon az a rendszer, amivel helyben, in-situ lehet az űrhajósok számára nélkülözhetetlen anyagot kinyerni – írja a Science Alert.
A Glasgow-i Egyetem kutatói már egy ideje elméletben kidolgozták, hogyan lehetne a Holdon található “talajból”, vagyis a regolitból oxigént kinyerni. A kísérőnkön ugyan nincs légkör, viszont van egy csomó oxigén, méghozzá a kőzetekben, oxidok formájában. A kutatók kis mennyiségben
Ha sikerrel járnak, az áttörést jelenthetne egy holdi emberes bázis felállításában, hiszen az egyik legfontosabb problémát megoldaná: az oxigén helyi gyártásával nem kellene a Földről vinni az emberi élet számára nélkülözhetetlen gázt, ráadásul a segítségével lehetne üzemanyagot is helyben gyártani.
A prototípus az Európai Űrügynökség hollandiai központú Európai Űrkutatási és Technológiai Központjában kapott helyet, azt a technológiát fogja alkalmazni, amelyet a Glasgow-i Egyetem kutatói kifejlesztettek, csak nagyobb mértékben.
A projekthez természetesen nem rendes regolitot használnak, hanem olyat, amit a Földön gyártottak, de teljes egészében megegyezik a holdi változattal. A kutatók korábban már kimutatták, hogy a regolit súlyának 40-45 százalékát oxigén adja, ezért tényleg megérné felépíteni helyben az oxigénkivonó létesítményt, és elkezdeni gyártani a létfontosságú légnemű anyagot.
Korábban rengetegen próbálkoztak már azzal, hogy hatékonyan kinyerjék az oxigént a regolitból, de a Glasgow-i Egyetem kutatói előtt senkinek nem sikerült olyan módszert kitalálni, ami olcsó, és nagyobb mennyiségű oxigén is generálódik belőle. A mostani módszer a sóolvadékos elektrolízisen alapul, amellyel a regolitban megkötött oxigén 96 százalékát ki lehet nyerni. Bónusz, hogy a folyamat után az oxidmentes regolitból különböző fémötvözetek lesznek, amelyeket szintén fel lehet használni egy holdbázison. Az oxigén kivonásán kívül tehát erre is kitér a kutatás: melyek a leghasznosabb ötvözetek, amelyeket ki lehet nyerni a regolitból, és hogyan juthatunk hozzájuk.
