A michigani Henry Ford Kórház kutatói például arra jutottak, hogy délután 2 után már ne fogyasszunk kávét. Erre úgy derítettek fényt, hogy 12, koffeint egyébként is fogyasztó férfinak és nőnek adtak koffeintablettát három, illetve hat órával lefekvés előtt. Arra jutottak, hogy még a hat órával korábban elfogyasztott koffein is hatással van az alvásidőre: az alanyok egy órával kevesebbet aludtak, többször felriadtak álmukból, ráadásul az alvásuk minősége is sokkal rosszabb volt.
Persze, számít az is, hogy ki mikor fekszik le, és azt sem árt tudni, hogy
ám a maradék egy részének akár másfél nap is kell hozzá, hogy teljesen kiürüljön. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az alvás mennyiségének csökkenése és minőségének romlása maga után vonja a másnapi fáradtságot, amit jellemzően még több koffeinnel próbálunk ellensúlyozni, és ettől megint csak romlik az éjszakai alvásunk minősége. Nyugodtan nevezhetjük mindezt ördögi körnek.
Ha alvásnak tekintjük a 20 perces délutáni szundikálást is, akkor viszont jó ötlet közvetlen előtte kávét inni. Brit és japán tudósok a Journal of Applied Psychology című szaklapban írtak arról, hogy a vékonybélben felszívódó koffein a véráramon keresztül eljut az agyunkba, ott pedig – hasonló szerkezetük miatt – olyan receptorokhoz kapcsolódik, amik egyébként a fáradtságérzetet okozó adenozinhoz szoktak. A koffein útja pedig a receptorokig úgy 20 percet vesz igénybe, nagyjából pont ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szunyókálás alatt kiürüljön a szervezetből az adenozin is.
Fontos, hogy a délutáni szunyókálás egyrészt ne legyen 20 percnél hosszabb, mert akkor már a mélyalvás szakaszába érhetünk, másrészt nem is kell feltétlen elaludnunk, elég az is, ha csak félálomban vagyunk ez alatt a 20 perc alatt.
Végezetül ne feledjük, hogy nemcsak a kávé, a tea, a kóla és az energiaitalok tartalmaznak koffeint, hanem amire nem is feltétlenül számítanánk: a csokoládé is!
