A magyar kormány leszögezte: támogatja a háborút, ha az menekülteket tart távol Európától

Szél Bernadett független képviselő Szijjártó Péter külügyminisztertől szeretett volna válaszokat kapni arra, hogy miért hiúsult meg a török kormány előzetes figyelmeztetése a szíriai beavatkozásának veszélyeivel és várható súlyos következményeivel kapcsolatban. A közös európai uniós állásfoglalást együtt írták volna alá az offenzíva előtt a tagállamok nagykövetei, de a magyarok ezt indoklás nélkül megtagadták. Estére – miután a törökök megindították a támadást – fordult a magyar álláspont, annak is köszönhetően, hogy nagy nyomást helyeztek a magyar diplomatákra, így megszületett egy közös deklaráció, ami Federica Mogherini, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője neve alatt ment ki.

Támogatják is a törököket, meg el is ítélik

A magyar vétót megelőzte, hogy Szijjártó és Orbán Viktor miniszterelnök is kiállt a török támadás mellett. Így nehéz helyzetben voltak a fideszes EP-képviselők, amikor múlt csütörtökön az Európai Parlamentben szavazni kellett arról a közös állásfoglalásról, amely „határozottan elítéli Törökország északkelet-szíriai egyoldalú katonai beavatkozását”, ugyanis a Fidesz pártcsaládja egyértelműen támogatta a szöveg elfogadását.

A fideszes EP-képviselők is megszavazták Törökország elítélését és megbüntetését

Igent mondtak arra a közös állásfoglalásra, amely elítéli Törökország észak-szíriai offenzíváját. Korábban magyar vétó miatt nem fogadhattak el hasonló szöveget, és Orbán is kiállt a törökök mellett.

A fideszesek végül megszavazták az EP állásfoglalását, de nem sokkal később Deutsch Tamás már arról beszélt a Hír Tv-ben, hogy mivel néhány részszavazásnál az állásfoglalás ellen voksoltak, ezért igazán nem is szavazták azt meg. Ez persze nem igaz, hiszen a végszavazásnál igent nyomot mind a tizenhárom kormánypárti EP-képviselő. Deutsch azt is kifejtette, hogy „komoly aggodalomra ad okot mindaz, ami Szíriában történik, így Törökország egyoldalú katonai fellépése is”, de figyelembe kell venni azt is, hogy Ankara stabilitási tényező a régióban.

Márpedig

Törökország mostanra elérte a teljesítőképessége határait az országban tartózkodó több millió migráns és menekült ellátásában

– Deutsch lényegében azt fogalmazta meg, hogy azért ment szembe Magyarország az összes többi uniós tagállammal, mert különben „migránsáradat” indulna Európa felé. Ezzel fenyegette egyébiránt az EU-t Erdogan török elnök is.

A kormány álláspontja világos

Szél Bernadett kérdéseire alapvetően ugyanez a válasz érkezett a külügyminisztériumból. Menczer Tamás államtitkár azt írta:

A török elnök világosan elmondta: ha nem tudja visszatelepíteni Szíriába az onnan érkezett több millió bevándorlót, akkor Európa irányába kell megnyitni a kapukat. Ha a kérdést nekünk, magyaroknak úgy teszik fel: mit szeretnénk, ha Törökország visszatelepítené a bevándorlókat Szíriába, vagy megnyitná a kapukat Európa irányába, akkor a mi válaszunk egyértelmű: Törökország telepítse vissza a bevándorlókat Szíriába, és ne nyissa meg az Európába nyíló kapukat négymillió bevándorló előtt.

A kormány álláspontja tehát szembemegy a kormánypárti képviselők által megszavazott EP-állásfoglalással, amelyben elítélték a török akciót, és komoly szankciókat is javasoltak Törökország, illetve a háború megindításának felelősei ellen.

Az államtitkár válasza így folytatódik:

Ha ez a négymillió bevándorló megindul, akkor Magyarország déli határánál kell őket feltartóztatni, és ezt jobb elkerülni.

Úgy tűnik tehát, hogy a déli kerítés inkább csak akkor működik jól, ha éppen nincs tömeges vándorlás Európa irányába.

Menczer válasza így végződik:

A magyar kormány álláspontja a bevándorlásról egyértelmű: a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és nem szabad odavinni a bajokat, ahol nincsenek bajok. Magyarország szívesen együttműködik Törökországgal abban, hogy egy szíriai biztonságos zónában újrakezdhessék az életüket azok, akiknek korábban el kellett hagyni a hazájukat.

Terroristák kiszabadulása, erőszakos deportálás

A kormány álláspontjának cinizmusát több dolog mutatja. Egyrészt „a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és nem szabad odavinni a bajokat, ahol nincsenek bajok” megjegyzés nehezen értelmezhető Észak-Szíria megtámadására, ahol is a fideszes EP-képviselők által is megszavazott állásfoglalás szerint

• „az egyoldalú török katonai fellépés nem rendelkezik semmiféle jogalappal, és csupán tovább súlyosbítja a nyolc éve tartó szíriai konfliktust”,
• „konkrét beszámolók szólnak török támogatással bíró fegyveres csoportok által elkövetett gyilkosságokról, megfélemlítésről, bántalmazásról, emberrablásról, valamint polgári otthonok kifosztásáról és lefoglalásáról”,
• „továbbá arról, hogy e csoportok tagjai erőszakkal hurcolnak el egyes kurd csoportokhoz való kötődéssel megvádolt személyeket az otthonukból, vagy tartóztatnak le ilyen személyeket az ellenőrzőpontokon”,
• „a Törökország által támogatott erők állítólag fehérfoszforral töltött lőszereket használtak; Tal Tamr és Al-Hasakah városának kórházaiban készült fényképek és videók súlyos égési sérüléseket szenvedett gyermekeket mutatnak”, ezért az ENSZ vegyi fegyverekkel foglalkozó ellenőrei bejelentették, hogy e vádakat követően megkezdték az információgyűjtést,
• „beszámolók szerint több száz állítólagos Iszlám Állam-tag – akik közül néhány uniós polgár – a török offenzíva közben a családjával együtt megszökött Szíriai Demokratikus Erők (SDF) őrizetéből; mivel meg kell akadályozni, hogy ezek ismét harcba szállhassanak és terrorcselekményeket hajthassanak végre, hiszen ez a régió és az EU biztonságának egyik fő prioritása”.

Amennyiben ezek a súlyos háborús és emberiesség elleni bűncselekmények nem „a bajok odavitelét” jelentik, akkor jó kérdés, hogy a magyar kormány szerint hol kezdődnek a bajok.

További probléma, hogy ugyan a magyar kormány végig bevándorlókról beszél, illetve „hazatérésről”, egyik sem igaz. A Törökországban élő szírek ugyanis menekültek, akiket nem szokás bevándorlóknak nevezni, hiszen nem önszántukból, hanem fenyegetés, üldözés, háború, konfliktus miatt hagyták el otthonukat.

Valamint a jelenleg nem biztonságos övezetként, hanem háborús zónaként leírható Észak-Szíria nem a nagyrészt arab szír menekültek otthona, hanem leginkább azoké a kurdoké, akiket a törökök kiűztek onnan. Azaz nem hazatérnek a menekültek a törökök által „megtisztított” területre, hanem csak az országukba kerülnek vissza. Az Amnesty International jelentése szerint  illegálisan deportáltak embereket Szíriába, egyeseket megbilincselve szállítottak át a határon, másokat fenyegetésekkel kényszerítettek, vagy éppen csellel vettek rá „önkéntes visszatérési nyilatkozatok” aláírására.

Illegálisan, megbilincselve deportálják a törökök a menekülteket Szíriába

Mármint azokat, akik állítólag önként költöznek haza.

Megválaszolatlan kérdések

Szél Bernadett kérdéseire egyébiránt nem válaszolt kimerítően a külügyi államtitkár:

• nem derült ki a válaszból, hogy mi volt a kompromisszum lényege, amivel már a magyar kormány is egyetértett a vétó után,
• nem derült ki, hogy a magyar kormány támogatja-e a török kormányt abban, hogy a Törökországban élő menekültek szír területekre telepítésével újabb menekülthullámot indítson el, elűzve a kurdokat Szíria északi területeiről,
• nem derült ki, hogy a kormány által korábban nagyra értékelt és haditechnikai eszközökkel is támogatott harc, amit a kurdok vezettek az Iszlám Állam ellen hogyan illeszthető össze azzal, hogy a törökök támogatásával a kurdokkal szembehelyezkedett a kormány,
• és az sem derült ki, hogy „a szíriai hadművelet megkezdése után fogadja-e a magyar miniszterelnök november 7-én Recep Tayyip Erdogan török elnököt Budapesten? Amennyiben igen, tervezi-e, hogy a látogatás során – az uniós nyilatkozattal összhangban – kritikát fogalmaz meg a szíriai beavatkozással kapcsolatban?”

A napokban Ujhelyi István EP-képviselő is színvallásra akarta kényszeríteni a magyar kormányt azzal, hogy az MSZP az Országgyűlés elé terjeszti az EP-állásfoglalást.

Kiemelt kép: MTI/AP