Nagyvilág

A fideszes EP-képviselők is megszavazták Törökország elítélését és megbüntetését

Nagy többséggel fogadta el csütörtökön az Európai Parlament (EP) azt a közös állásfoglalást, amely „határozottan elítéli Törökország északkelet-szíriai egyoldalú katonai beavatkozását”, mivel az a szöveg szerint

  • a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti,
  • veszélyezteti az egész régió stabilitását és biztonságát,
  • további szenvedést okoz a háborúkban már eddig is sokat szenvedett lakosságnak,
  • a polgári lakosság tömeges elvándorlását okozza,
  • és hozzájárulhat a Dáis (ISIS) újjáéledéséhez, amely továbbra is biztonsági fenyegetést jelent Szíria, Törökország, a tágabb értelemben vett régió és az EU polgárai számára, valamint hátráltatja a humanitárius segítséghez való hozzáférést.

Két tűz között

A tizenhárom fideszes EP-képviselő nem volt egyszerű helyzetben, ugyanis – a Szociáldemokraták, a Renew (Liberálisok), a Zöldek és a szélsőbaloldali pártszövetség mellett – az Európai Néppárt (EPP) is támogatta az állásfoglalást. A magyar kormány álláspontja viszont ezzel ellentétesnek tűnt, az Index videója alapján a kormánypárti országgyűlési képviselők is csak mellébeszéléssel válaszoltak arra a kérdésre, miért vétózta meg Magyarország egyedüliként az Európai Unió közös állásfoglalását, amelyben az EU figyelmeztetni akarta Törökországot még a hadművelet előtt.

Az állásfoglalás már két hete kedden készen volt, és másnap írták volna alá a politikai és biztonsági tanács ülésén a tagállamok nagykövetei, de a magyarok ezt indoklás nélkül megtagadták. Estére – miután a törökök már megindították a támadást – fordult a magyar álláspont, annak is köszönhetően, hogy nagy nyomást helyeztek a magyar diplomatákra: megszületett egy közös deklaráció, ami Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője neve alatt ment ki.

Így az EPP és a magyar kormány kereszttüzébe kerültek a fideszes EP-képviselők, akik ezúttal a Néppárttal szavaztak, tehát szembementek a magyar kormány álláspontjával, korábban ugyanis Orbán Viktor és Szijjártó Péter is kiállt a török offenzíva mellett.

A helyzet visszásságára Ujhelyi István ellenzéki EP-képviselő is felhívta már a figyelmet csütörtök délelőtt.

‼️‼️‼️ NEHÉZ DÖNTÉS ELŐTT A FIDESZ EP-KÉPVISELŐI: ORBÁN ÉS ERDOGAN VAGY AZ EURÓPAI ÉRTÉKEK MELLETT ÁLLNAK MA…

Közzétette: Ujhelyi István dr. – 2019. október 23., szerda

Szájer Józsefék megtehették volna, hogy tartózkodnak – mint azt oly sokszor tették a közelmúltban, amikor ellenkező oldalon állt a Fidesz és az EPP –, de úgy látszik kurd-ügyben nem volt apelláta. A strasbourgi plenárison végig téma volt a folyosókon is a török offenzíva, és az EP-képviselők a témáról beszélgetve rendszeresen felhozták a 24.hu-nak a magyar vétót, amit „megdöbbentő”, „érthetetlen” és ennél erősebb melléknevekkel írtak le többen. Egyértelmű, hogy a fideszes képviselőcsoportnak ebben az ügyben nem volt igazából választási lehetősége, hiába ment szembe a múlt héten minden más tagállammal Magyarország – továbbra is hivatalos magyarázat nélkül.

Így egyedül azzal a feltételezéssel tudott élni mindenki, akivel beszéltünk erről a strasbourgi Európai Parlamentben, hogy a magyar kormány és a török kormány megállapodása állhat a vétó hátterében. Ezt azonban kormányoldalról nem erősítette meg senki.

Szankciókat akarnak, de számít ez?

A csütörtökön elfogadott állásfoglalás keményen fogalmaz már a szíriai helyzet vázalásakor is:

  • „az egyoldalú török katonai fellépés nem rendelkezik semmiféle jogalappal, és csupán tovább súlyosbítja a nyolc éve tartó szíriai konfliktust; mivel a hadművelet következményei súlyos károkat okoznak az ISIS elleni nemzetközi koalíció erőfeszítéseinek, amelyekben a szíriai demokratikus erők jelenleg is kulcsfontosságú szerepet játszanak az ISIS továbbra is aktív harcosai elleni küzdelem révén”,
  • „konkrét beszámolók szólnak török támogatással bíró fegyveres csoportok által elkövetett gyilkosságokról, megfélemlítésről, bántalmazásáról, emberrablásáról, valamint polgári otthonok kifosztásáról és lefoglalásáról”,
  • „továbbá arról, hogy e csoportok tagjai erőszakkal hurcolnak el egyes kurd csoportokhoz való kötődéssel megvádolt személyeket az otthonukból, vagy tartóztatnak le ilyen személyeket az ellenőrzőpontokon; mivel az ENSZ szerint a Törökországgal szövetséges Ahrar el Sarkia fegyveres csoporthoz tartozó harcosok által elkövetett azonnali kivégzésekről számoltak be; mivel Hevrin Khalef ismert kurd politikusnőt a beszámolók szerint az Ahrar el Sarkia harcosai megkínozták és kivégezték”,
  • „a Törökország által támogatott erők állítólag fehérfoszforral töltött lőszereket használtak; Tal Tamr és Al-Hasakah városának kórházaiban készült fényképek és videók súlyos égési sérüléseket szenvedett gyermekeket mutatnak”, ezért az ENSZ vegyi fegyverekkel foglalkozó ellenőrei bejelentették, hogy e vádakat követően megkezdték az információgyűjtést,
  • „beszámolók szerint több száz állítólagos ISIS-tag – akik közül néhány uniós polgár – a török offenzíva közben a családjával együtt megszökött az SDF őrizetéből; mivel meg kell akadályozni, hogy ezek ismét harcba szállhassanak és terrorcselekményeket hajthassanak végre, hiszen ez a régió és az EU biztonságának egyik fő prioritása”.

A súlyos helyzet komoly szankciókat hívhat életre, azonban az EP-nek nincs jogköre ilyenek kivetésére, ezért a Tanácshoz, nemzetállami kormányokhoz, illetve további szervekhez fordultak azért, hogy:

  • Törökország azonnal és véglegesen vessen véget északkelet-szíriai hadműveletének, és vonja vissza fegyveres erőit Szíria területéről, tehát az ideiglenes tűzszünet nem elég az EP-nek,
  • ezért elutasítják az úgy nevezett „biztonsági övezet” létrehozását is Észak-Szíriában,
  • Törökországgal szembeni átfogó uniós fegyverembargó bevezetését sürgetik,
  • felszólítják a Tanácsot, hogy – az alapvető jogok belső elnyomásáért felelős török tisztviselőkre vonatkozó hasonló javaslat mellett – vezessen be célzott szankciókat és vízumtilalmakat a jelenlegi katonai beavatkozás során elkövetett emberi jogi jogsértésekért felelős török tisztviselők tekintetében;
  • sürgetik valamennyi tagállamot, hogy biztosítsák a Szíriával szembeni korlátozó intézkedések teljes körű betartását, különösen az abban felsorolt személyek vagyoni eszközeinek befagyasztását, valamint a szíriai rezsim révén előnyben részesülő vagy azt támogató személyek belépésének korlátozását,
  • indítványozzák, hogy Törökország ne juthasson hozzá a tagjelölteknek járó uniós támogatásokhoz, bizonyos pénzügyi alapokat csökkentenének, egy 100 millió eurós tartalékalapot felfüggesztenének.

A fenti szankciók kemények, ám a bevezetésük még kérdéses, ami újra rámutat arra, hogy az egyhangú döntéshozó mechanizmussal működő uniós külpolitikának milyen gyengeségei vannak. Ahogy a luxemburgi külügyminiszter, Jean Asselborn fogalmazott korábban: addig nem tényező az EU külügyi kérdésekben, amíg egy ország, mint például Magyarország rendszeresen akadályozza az EU-t.

Kiemelt kép: Philipp von Ditfurth/dpa/ AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.