2019-ben október 27-én hajnali három órakor kettő órára tekertük vissza a mutatót. Az óraállítás ötletével elsőként Benjamin Franklin állt elő 1784-ben, elképzelése alapja az volt, hogy a nappalok hosszának változásához igazodva gyertyákat lehet megtakarítani.
Az ötlet ekkor még nem jutott el sokakhoz, és csak később, William Willett tevékenysége nyomán vált népszerűvé. A brit hobbigolfozót játék közben zavarta, hogy ősszel és télen a nap korábban nyugszik, 1907-ben ezért szórólapok segítségével kezdte terjeszteni nézetét. A 20. század elején aztán egyre több ország döntött úgy, hogy bevezeti a nyári és téli időszámítást. Magyarországon (egészen pontosan az Osztrák-Magyar Monarchiában) és Németországban elsőként álltak át, 1916-ban.
Sok az ellentmondás
Az óraállítás mellett érvelők szerint a természetes fény kihasználásával energiát lehet megtakarítani, és hosszabb ideig maradnak világosak az utak. Mások viszont úgy gondolják, hogy az napkeltéhez, illetve napnyugtához való alkalmazkodással nemcsak energiát vesztünk, hanem még veszélyhelyzeteket is teremthetünk. Télen például sötétben kell elindulni az iskolába, munkahelyre, ez pedig növeli a balesetek kockázatát.
Az igazság az, nem tudni, hogy az óraállítás valóban hasznos-e. A kutatási eredmények változatosak,
Stanton Hadley, az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium munkatársa szerint a nyári/téli időszámítás rendszere valójában egyszerre lehet hasznos és haszontalan. A szakértő 2007-ben részt vett azon jelentés elkészítésében, ami az amerikai kongresszus számára készült, és az óraállítás energiafogyasztásra gyakorolt hatását mérte fel. Hadley úgy véli, kifejezetten nehéz megállapítani, hogy pontosan milyen következményekkel jár a rendszer.
Egy másik, szintén 2007-es, Indianában folytatott kutatás alapján az átállással valóban energiát takaríthatunk meg a világításban, a fűtésben és hűtésben viszont épp nő a fogyasztás. Az évek során több szimuláció is született, ami az óraállítás ellen szólt, fontos azonban kiemelni, hogy a számítások nem mindig állják meg a helyüket a gyakorlatban.
Változnak az idők
Az elmúlt bő egy évszázad alatt a világítástechnika rengeteget fejlődött, így ma már sokkal fontosabb a teljes fogyasztásban a fűtésre és hűtésre fordított energia. A modern orvostudománynak köszönhetően az is kiderült, hogy az óraállítás sokaknak fizikailag igen megterhelő. Egy 2014-es tanulmány szerint a nyári időszámításra történő átállást követő hétfőn 24 százalékkal nő a szívrohamok száma, egy 2009-es vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy az óraállítás utáni héten a bányászok 40 százalékkal kevesebbet alszanak, és 5,7 százalékkal nagyobb eséllyel szenvednek balesetet.
Nem csoda, hogy az elmúlt években több alkalommal is felmerült a rendszer eltörlése. Az Európai Parlament például idén márciusban szavazta meg az óraátállítás kivezetését, egyelőre úgy tűnik, a legkorábban 2021-ben szabadulhatunk meg a különböző időszámításoktól.
Kiemelt fotó: iStock
