Négy év alatt megduplázódott a kereskedelmi márkák részesedése a napi fogyasztási cikkek piacain.
A magyar lakosság 2004-ben közel 300 milliárd forintot fordított sajátmárkás termékek vásárlására – írja a GfK Hungária által készített Kereskedelmi márka analízisek 2004 című jelentése.
A private label (saját- vagy kereskedelmi márka) forró témának számít mostanában, hiszen részesedésük a napi fogyasztási cikkek piacain 2000-től kezdődően fokozatosan növekszik: a 2000-ben elért részesedésük 2004-re megduplázódott. A kereskedelmi márkák terén tapasztalható jelenlegi trendek alapvetően befolyásolják a legtöbb hagyományos márka piaci pozícióját és részesedését.
Az egyes termékkategóriákat tekintve az úgynevezett alacsony involváltságú termékek – vagyis az olyan árucikkek, melyek vásárlásához nem, vagy csak kevéssé kötődik érzelem, de vásárlásuk a napi élethez elengedhetetlen – aránya a legnagyobb. Ide sorolhatók például a háztartási papíráruk, a vaníliás cukor, a sütőporok és bizonyos tejipari termékek (sűrített tej, kávé krémesítő, vaj). A sűrített tejek piacának közel négyötödét uralják a sajátmárkás termékek. Meglepő, hogy a tejszínhab-piac 42 százalékát, a vaj, a vajkrém és mélyhűtött zöldségek piacának megközelítően egyharmadát szintén a sajátmárkás termékek teszik ki.
„Az emberölésnek nincs romantikája” – a magyar true crime-ról beszélgettünk a BŰNtények Podcast alkotójával
Szatmári Péter páratlan részletességgel mutatja be hazánk meghatározó bűneseteit, sőt még Magda Marinkó gyerekkori barátjával is alkalma nyílt interjút készíteni a kutatásai során. Most lapunknak mesélt róla, hogyan vélekedik a magyar true crime világról, és felidézte az eddigi legemlékezetesebb élményeit a bűntények világában.
