Évek óta tartó pereskedés után a Debreceni Ítélőtábla másodfokon is kimondta, hogy az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a gyerekeknek, akiket szegregáltan oktatott a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola. (Az intézmény egyik vezetője ellen egyébként kedden indult vizsgálat testi bántalmazás miatt.) A jogerős ítélet értelmében hatvan gyerek összesen 99 millió forintot kap, ez az összeg tíz millió forinttal több, mint amit első fokon ítéltek oda nekik. A legmagasabb kártérítési összeg, ami egy gyereket megillet, három és fél millió forint, a legalacsonyabb pedig 350 ezer forint. Az összeg attól függően változik, hogy a tanuló hány félévet töltött szegregált oktatásban, és attól is, hogy mikor tette ezt.
A 2004 és 2012 közötti időszakra, amikor az oktatás színvonalával kapcsolatban is megállapította a bíróság a diszkriminációt, 500 ezer forintos kártérítést kapnak félévenként a gyerekek. A 2012 és 2017 közötti időszakra pedig, amikor már csak a fizikai szegregáció tényét állapították meg, 300 ezer forintot ítéltek oda nekik.
Az elsőfokú döntéshez képest fontos változás, hogy a diákok között nem tettek különbséget családi hátterük vagy iskolai hiányzásaik alapján a félévenkénti kártérítési összeg megállapításakor – mondta Kegye Adél. Az ügyvéd szerint ez a döntés más szegregációt elszenvedett gyerekek ügyében is előremutató irányt jelent. “Ez az egyik legfontosabb, hogy be lett árazva egy minimum összeg, ami megillet minden szegregált gyereket.”
Az ítélet jogerős, azzal szemben azonban a Kúria előtt felülvizsgálati eljárás kezdeményezhető.
A gyöngyöspatai általános iskolában a felperesek szerint szegregáltan oktatott gyerekek ügyében indított kártérítési per tárgyalása a Gyöngyösi Járásbíróságon, 2016-ban. I Fotó: Tuba Zoltán /Képszerkesztőség
Az Egri Törvényszék tavaly ősszel hatvan gyermeknek ítélt személyre szabott kártérítést első fokon (12 esetben teljesen helyt adott a keresetnek, 48 esetben pedig részben adott helyt.) Az eredeti összeg kezdetben 290 millió forint volt, amely később 143 millió forintra módosult, a bíróság első fokon végül 89 millió forintot hagyott jóvá. A CFCF eredetileg úgy kalkulált, hogy valamennyi, szegregációban eltöltött tanév ötszázezer forintot ér. A 2016 óta tartó kártérítési per precedensértékű, több száz ilyen iskola működik az országban, azonban a gyöngyöspatai szülők az elsők, akik összeálltak, és végbevittek egy ilyen pert.
Nem tudtak szakiskolába menni, mert alig tudtak írni-olvasni
Az ügy előzménye egy korábbi úgynevezett közérdekű per volt, amit nem az érintett családok, hanem az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított a gyöngyöspatai iskolai szegregáció miatt. Ebben a perben a Kúria már 2015 márciusában világossá tette, hogy a gyöngyöspatai általános iskola roma diákjait 2004 óta jogellenesen különítették el nem roma társaiktól, a szegregáció miatt alacsonyabb minőségű oktatás kaptak. Ugyanezen megállapításra jutott a kisebbségi ombudsman is 2011-ben. A mostani pert 2015-ben már az érintett gyerekek indították a CFCF segítségével. A per célja, hogy a szegregált roma gyerekek kártérítést kapjanak az iskolától, az önkormányzattól és az állami iskolafenntartó tankerülettől. A perben a gyerekeket pro bono ügyvédek képviselték, akiket éppen ezért a munkájukért nemrégiben a Financial Times is a leginnovatívabb ügyvédek közé válogatott be.
Korábban Kegye Adél elmondta, hogy a gyerekeket ért kár két dologból adódik össze: egyrészt hátrány érte őket az etnikai alapú szegregáció miatt, másrészt hátrány érte őket az alacsonyabb minőségű szegregált oktatás miatt, mert nem szerezték meg azokat a kompetenciákat, amelyek a Nemzeti Alaptantervben szerepelnek célként. Úgy pedig nem tudtak szakiskolába menni,, vagy ha felvették őket, azt többnyire nem tudták sikerrel elvégezni.
Az ügyvéd szerint az az igazán felháborító, hogy az állam a perben végig azzal érvelt, hogy ezek a gyerek saját maguk és családjaik életkörülményeinek köszönhetik, hogy nem sikeresek az életben és a munkaerőpiacon. Miközben a gyerekek, akik azóta már fiatal felnőttek, a korábbi tanúvallomásukban elég kemény diszkriminációról számoltak be.
Nehéz úgy eredményeket elérni, ha a roma diákok nem az évfolyamuknak megfelelő tankönyvből tanultak, hanem legalább két-három évvel fiatalabbaknak valóból. Hiába volt az órarendjükben informatika óra, azt sosem tartották meg nekik, leckét szinte sosem kaptak, felelniük sem kellett. A roma többségű osztályokat az iskola földszintjén helyezték el, ők a felső szintre, a nem roma gyerekek közé nem mehettek. A diszkrimináció itt még nem állt meg, a gyerekek a mai napig állítják, hogy bár volt úszásoktatás az iskolában, romák nem vehettek részt rajta, ezt az állítást azonban bíróság előtt nem sikerült igazolni.
Az Abcúg évek óta nyomon kíséri a roma gyerekek helyzetét a gyöngyöspatai iskolában, a témában született cikkeket itt olvashatják el :
Nektek hiába tanítjuk az informatikát, úgysem értitek meg
Észre se vették, hogy csak cigányok járnak az osztályba
Cigány gyerek nem használhatja a magyar gyerek mosdóját
Pert nyertek a Gyöngyöspatán szegregáltan oktatott romák
A címlapi kép Hajdú D. András felvétele 2018-ból, amely az elsőfokú tárgyalás szünetében készült.
