Erről az egyeztetést követően tartott sajtóértekezleten tájékoztatták a tárgyalópartnerek az újságírókat. Egyetértés volt abban, hogy az ekho-t olyan magánszemélyek vehetik majd igénybe, akik legalább a minimálbér erejéig munkaviszonnyal rendelkeznek. Elfogadták azt is, hogy 10 millió forint bevételig lehet majd alkalmazni az ekho-t. A kifizetett összeg után az ekho alanya 15 százalék, munkáltató 20 százalékos átalányt fizet majd, ami szintén elfogadható a tárcáknak és az érdekképviseleteknek egyaránt. Az EKHO 35 százalékos mértékét soknak találta viszont a
Sajtószakszervezet képviselője, ezért kérte a mérték ügyének további napirenden tartását. Az ekho-ba bevonható szakmákat illetően még nem alakult ki teljes egyetértés a találkozón. Az eredeti elképzelés szerint a következő szakmákról volt szó: muzeológus (konzervátor, restaurátor, preparátor); könyv- és lapkiadó szerkesztője; újságíró; rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő; író; műfordító; képzőművész; iparművész; zeneszerző; rendező; operatőr, fotóművész; színész, előadóművész, bábművész; zenész, énekes; koreográfus, táncművész; szoftverfejlesztő, informatikus; népzenész; cirkuszművész; díszlettervező, jelmeztervező; dramaturg; segédszínész és segédrendező; vendéglátóhelyi zenész.
Csizmár Gábor munkaügyi miniszter elmondta: nem a szakmai javaslatban is szereplő 21 szakterület számával van gondjuk, hanem szeretnék elérni, hogy azonos sajátosságok szerint rendszerezzék az ekho-ba bevonható szakmákat. Az érdekképviseletek ugyanakkor még a 21 szakterületen túl is szeretnének szakmákat bevonni az ekho körbe, de az azonos sajátosságok szerinti rendszerezést sem vetik el. A témával a további tárgyalásokon még foglalkoznak.
Csizmár Gábor kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a modellszámítások szerint a 15+20 százalékos átalányból származó bevétel nem lesz több, mint amennyi ezekről a szakterületektől jelenleg származik. A cél nem is ez volt, hanem a jogilag rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakítása ezeken a területeken.
Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke kérdésre válaszolva elmondta: a tárgyaláson javasolták, hogy a 20 százalékos munkaadói befizetésből kevesebb jusson az egészségbiztosítási pénztárnak, és több a nyugdíjbiztosításnak, növelve az utóbbi szolgáltatásait az ekho-ban résztvevők számára.
Veres János pénzügyminiszter szintén kérdésre válaszolva elmondta: a további tárgyalásokon még foglalkoznak ezzel a javaslattal.
Az újabb tárgyalásra az augusztus 20-át követő héten kerül sor – jelezte a pénzügyminiszter. Acsay Judit, a MUOSZ Érdekvédelmi Bizottságának elnöke megjegyezte: a találkozón az érdekképviseletek azt is szorgalmazták, hogy az ekho bevezetésével együtt pontosan tisztázzák az egyes munkavégzésre vonatkozó jogviszonyokat. Ez azok számára fontos, akik nem választják az ekho-t, hanem továbbra is munkaviszonyban vagy vállalkozásban végzik tevékenységüket
„Nem akartam, hogy kirekesszék a fiamat!” – saját filmjeivel kommunikál az autista Olivér
Sokan sokféleképpen képzelik el, milyen lehet együtt élni az autizmussal, illetve egy autistával. Mi most egy átlagos magyar család, benne egy fiú és az édesanyja történetet mutatjuk be.