Több mint egy hete észlelték Detken, hogy feketére váltott a Bene-patak vize, szennyező anyag került bele, és hamarosan a Tarnán is megjelentek a haltetemek, a hatóságok azonban azóta sem álltak elő a megfejtéssel. A 24.hu által megkérdezett polgármesterek cikkünk megjelenéséig nem kaptak értesítést a vizsgálatok eredményéről, sőt egyikük azt pedzegette, neki kell kérdésekkel bombázni a hatóságokat, mert „annyira nem segítőkészek”.
A Bene-patak és a Tarna partján lévő településeken összesen bő 40 ezren laknak, ők se tudhatták meg eddig, mi okozta a szennyeződést, annyi útmutatást kaptak, hogy ne fürödjenek vagy horgásszanak a szennyezett vízben. A katasztrófavédők egyenközleményt adnak le az újságírói kérdésekre, mi is ezt kaptuk a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Kommunikációs Szolgálatától:
Az ügyben érintett hatóságok (vízügy, kormányhivatal, katasztrófavédelem) bejelentés alapján megkezdték a vizsgálatokat, amelyek jelenleg is tartanak. Azonnali intézkedésként elzárták a szennyezés további bekerülésének útját, és friss vízzel hígítják az érintett patakok vizét. További intézkedésekről az eljáró hatóságok a kivizsgálás lezárását követően döntenek. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a Bene-patakon és Tarna-patakon III. vízminőség-készültségi fokozatot rendelt el. A lakosságra nézve a kialakult helyzet nem jelent veszélyt, természetesen az elhullott állatok nem fogyaszthatóak, azok eltávolítása folyamatos.
A kiváltó okról csak találgatnak az érintettek, egy épülő gyár próbaüzeméről suttognak, az Egri ügyek súlyos szennyezésről, tömeges halpusztulásról írt, és Visontát említette, mint ahol a Mátrai Erőmű és az új búzakeményítő-üzem, az ugyancsak Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Viresol Kft. működik.
Visonta polgármestere, Szarvas László azonban azt mondta a 24.hu-nak, hogy Visontán se hal, se víz, így halpusztulásról sem tud beszámolni. Jóformán csak a meder látszik, 2 centis jelenleg a víz, amiben értelemszerűen nem hemzsegnek a halak. Hangsúlyozta, hogy a patakon nincs ipari üzem, egyebekben nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a szennyezés forrásáról. Találgatni nem is kell, legalábbis a katasztrófavédők közleménye szerint „elzárták a szennyezés további bekerülésének útját”, amiből arra lehet következtetni, hogy megtalálták az elzárni valót. Hiába kérdeztünk rá azonban a szennyezés okozójára, esetleges felelősségre vonására, az OKF erre nem tért ki.
Annyit tudni biztosan, hogy Detken megjelent a habos, bűzös, fekete víz múlt hétfőn. Először arra gyanakodtak, hogy szennyvízről van szó, és a markazi szennyvíztisztító irányából érkezett a baj, de mint a detki polgármester, Pelle Sándor elmondta, nem igazolódott, hogy szennyvíz volna. Amint észlelték a víz színváltozását, értesítették a hatóságokat, azóta le is vonult a szennyhullám, és Pelle azóta is várja a jegyzőkönyvet, amelyben tisztázzák, mi okozta a szennyeződést. Nagyfügeden a detkihez hasonló a helyzet, de cikkünk megjelenéséig ők sem kaptak értesítést, hogy feloldhatják a fürdőzési tilalmat.
Nagyfügednél torkollik a Bene a Tarnába, a Tarna Tarnaörs, Jászdózsa és Jászjákóhalma érintésével a Zagyvába folyik be, a Zagyva pedig a Tiszával egyesül, ezért volt nagy a riadalom, hogy a Tiszáig is elérhet a szennyezés. Jellemző, hogy a Detktől bő 70 kilométerre, a Zagyva partján fekvő Újszász polgármestere, Dobozi Róbert közleményben fordult a lakossághoz azzal, hogy a Zagyvába is kerülhetett a szennyező anyagból, ezért a vizsgálatok lezárultáig kerüljék a „közvetlen érintkezést” a folyó vizével, nemkülönben a horgászatot.
A közlemény megpendíti, hogy
de nem ezért került be a közleménybe. Detk felett egyesül a Bene és a Nyiget patak, a Bene Kékestető felől érkezik, a „rossz vizet” mindig a Nyiget hozza – tartják a helyiek. A Nyiget a markazi tározótóból ered, ez pedig a Mátrai Erőmű hűtőtava – így érkezünk el Mészároshoz és a halpusztuláshoz. A Mátrai Erőmű a vizsgálatok lezárultáig nem kívánta kommentálni a feltételezést, hogy köze lehetne a halpusztuláshoz. A katasztrófavédelem nyilatkozhat arról, mi volt a szennyező forrás, de még nem zárultak le a vizsgálatok. Nem hivatalos információk szerint több cégnél is kutakodnak, a Mátrai Erőmű 230 hektáros ipari parkjában ugyanis több tucat vállalkozás működik, és a tározó, illetve a vízgyűjtő terület vizeit nem kizárólag az erőmű használja.
Az epicentrumtól jó 70 kilométerre egyébként halpusztulást, vagy a vízminőség romlására utaló közvetlen jeleket nem tapasztaltak – válaszolt a 24.hu-nak Dobozi Róbert. Sőt az egész Zagyva megúszta a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság soron kívül elvégzett vizsgálatai szerint, nem találtak jelentős vízminőségi romlást a július 15-i mérésekhez képest.
Feljebb, a tarnaiak nem voltak ilyen szerencsések. Szerencsés István, Jászdózsa polgármestere múlt hétfő este kapott nem hivatalos információt arról, hogy a Bene-patakba szennyező anyag került, és ahogy várható volt, kedd reggelre meg is érkezett a településre, feketére festette a vizet, haltetemek jelentek meg a felszínen és pipáló halak küzdöttek az életükért. Szerencsés István elmondása szerint több hullámban érkezett a szennyezés, legelőbb az oxigénigényes halak adták meg magukat, mint a süllő és a domolykó, nem beszélve a tiszta vizet kedvelő rákokról, de aztán a kevésbé finnyás csukák is hassal felfelé fordultak.
A polgármester a jegyzőt hívta segítségül, hiszen csak nem hivatalos információ állt rendelkezésre, és kérdés, hogy annak alapján mit tehetnek, hogyan figyelmeztessék az embereket, egyáltalán kiírhatják-e, hogy ne fürödjenek a vízben? Este lévén a jászberényi katasztrófavédelmi kirendeltség ügyeleténél érdeklődhettek. Ők ugyancsak nem hivatalos forrásból már tudtak a szennyeződésről, arról, hogy a Bene felől érkezik a sötét víz és halpusztulást hoz. Annál sokkal többet azonban nem tudtak meg, hogy a vízminőség ügyében a vízügyi igazgatóság illetékes. Másnap fel is vették velük a kapcsolatot, és a katasztrófavédőket is keresték, a mozgolódás végeredménye annyi lett, hogy a lakosságot tájékoztatni kell, ne fürödjenek, ne használják a Tarna vizét. Mivel a hatóságok a következő napokban nem jelentkeztek, múlt csütörtökön írásban fordult a polgármester a vízügyi igazgatósághoz és a katasztrófavédelemhez, mire azt a tájékoztatás érkezett, hogy a Nyiget-Bene patak, illetve a Tarna-Bene patak torkollás alatti szakaszán szennyező hullám vonul le, a hígítás folyik, és nincs az önkormányzatnak teendője.
Az utóbbi 15 évben beállt a biológiai egyensúly, olyan jó állapotok voltak, hogy még a Dunántúlról is érkeztek horgászok a településre. A polgármester a látottak alapján úgy saccolta – hacsak nem történik valami váratlan baleset –, hogy
Hivatalos tájékoztatást egyelőre nem kaptak a hatóságoktól, pedig a hiteles információkat megérdemelné a lakosság – fogalmazott Szerencsés István, aki lényegében csak azt szerette volna megtudni, mennyire veszélyes a vízbe került szennyeződés.
Horgászkörökben ipari szennyezésről beszélnek, ez pedig nem egyszerűsíti a dolgot. A laborvizsgálatoktól akkor várható érdemi eredmény, ha célzott az eljárás, magyarul: tudják, milyen szennyeződést keresnek, és annak megfelelő tesztelést végeznek. Erre utalt az újszászi polgármesternek adott válasz, ami szerint újra mintázzák a vizet „több helyen és más paraméterekre is”, mert a szennyezést esetleg „olyan anyag okozta, amelyet a standard vízmintavételezés nem vizsgál”.
Igen drágák ezek az eljárások, és ahogy ez a vízszennyezéseknél megesik, esélyes, hogy sosem tudjuk meg, pontosan mi és ki okozta a halpusztulást.
Kiemelt kép: Gojkó Iván
