A GKI Gazdaságkutató Zrt. Az egészségügy helyzete Magyarországon címmel készített kutatást, amelyet nemrég hoztak nyilvánosságra, a 168óra pedig végignézte a dokumentum megállapításait.
A lap szerint a kutatás egyik legmarkánsabb megállapítása az, hogy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben egyre több az akadály, ráadásul az állam érzékelhetően nem is abba az irányba halad, hogy ezen javítson. Elavult struktúrát tart fenn, és
Mint írják: Magyarországon a születéskor várható élettartam 4,5 évvel (75,8-ra) emelkedett ugyan 2000 és 2017 között, de még így is mintegy öt évvel elmarad az Európai Unió 28 tagországának átlagától, és a többi visegrádi országénál is alacsonyabb. A férfiak átlagosan csaknem hét évvel kevesebbet élnek, mint a nők.
A GKI-tanulmány egy másik fontos megállapítása szerint a költségek megoszlásában szintén jelentősen eltérünk a környező országok mutatóitól. Magyarországon 2003 és 2016 között az egészségügyi közkiadások 58, a magánkiadások pedig 92 százalékkal nőttek. Reálértéken azonban a kiadások a közszférában mintegy 13 százalékkal csökkentek, tehát az állam ennyivel kisebb mértékben járul hozzá az egészségügy működéséhez. Magyarországon 2016-ban a magánkiadások az összes egészségügyi kiadás mintegy 30 százalékát tették ki. Ez azt jelenti, hogy egy magyar polgár átlagosan 55 ezer forintot fizet ki egy évben magánegészségügyi szolgáltatóknak — derül ki a 168óra cikkéből.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi/MTI
