Ez több milliárd forintot jelent a magyar költségvetés helyzetének javítására, középtávú időszakra vonatkozóan – tette hozzá az MTI-nek nyilatkozva. A szóban forgó intervenciós időszak már tavaly novemberben megkezdődött, a felvásárláshoz és raktározáshoz jelentős kamatköltségek tartoznak – utóbbiakhoz járul hozzá a bizottság a mindenkori kamatlábtól függően (annak és a 2,2 százalékos, úgynevezett egységes európai kamatláb kétszeresének a különbségét térítve).
Nyujtó Ferenc beszámolt arról: a magyar-szlovák-osztrák gabonaügyi javaslatot ismertetve a magyar delegáció megköszönte a bizottság eddig tett erőfeszítéseit, de jelezte, hogy “azok alapján mindeddig egyetlen gramm gabona sem hagyta el az országot”. Kérték azt is, hogy a jelenleg is érvényben lévő búzaexporttender esetében Brüsszel engedjen a követelményekből, és a vállalkozói javaslatok elérhessék azt a szintet, amelyen a szállítások már megindulhatnak. Magyarországon az intervenciós készlet kétharmada kukorica, ám kukoricára mindeddig komoly intézkedés még nem született, ezért Nyujtó Ferenc azt is javasolta, hogy az EU e téren is fontolja meg a szállítási költségtérítést a belső piacokon, a kivitelre pedig exporttámogatást.
Több ország megértette a javaslatokat, bár az elfogadottság nem volt széles körű – összegezte a reakciókat a magyar résztvevő. Mariann Fischer Boel biztos asszony felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a bizottság tett eddig: így megemlítette, hogy a bizottság a tenger nélküli országok intervenciós készleteiből bizonyos részt (Magyarország esetében 320 ezer tonnát) exporttenderre hirdetett meg, kijelölte Konstancát mint exportkikötőt, elkezdte horvát kikötők kijelölését, az intervencióra a vétel 4 hónapos időszakát pedig 7 hónapra bővítette a tárolási költségek térítése mellett. Valószínűleg újabb kezdeményezésekre van szükség, hogy a kedden ismertetett javaslatokkal előre tudjanak haladni – vélte Nyujtó Ferenc.
Elmondta azt is: Magyarország – Franciaország és Görögország támogatásával – javaslatot terjesztett elő a mézre vonatkozó uniós irányelv eredetvédelmet erősítő módosítására, és ezt az ülésen összesen 16 tagállam biztosította támogatásáról. A javaslat értelmében a direktívába bekerülnének olyan elemek, amelyek a méz pontosabb eredetnyilvántartását írnák elő, megkövetelnék a terjesztőtől a minőségre vonatkozó paraméterek közül néhány fontosabbnak a megjelölését, illetve annak feltüntetését, hogy hány százalék az import a mézben, és az uniós rész melyik országból származik.
A bizottság ezzel kapcsolatban abban foglalta össze álláspontját, hogy megvizsgálja a vonatkozó direktívát, a végrehajtási szabályozások esetében pedig pontosító javaslatokat dolgoz ki a fogyasztók, a minőségi mézelőállítás és az európai méhészek érdekeinek védelme érdekében.
A genetikailag módosított szervezetekről folytatott eszmecserével kapcsolatban Nyujtó Ferenc elmondta: a Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy tudni akar az unióba érkező teljes – módosított – kukoricamennyiségről. Magyarország javasolta, hogy a szabályozás alá tartozó termékek körét terjesszék ki a kukoricaőrleményre, a nem vetőmag szemes kukoricára és a csemegekukorica bizonyos fajtáira. A bizottság erről és más országok hasonló tartalmú javaslatairól további konzultációkat folytat.
A vidékfejlesztési rendelet esetében arról folyt eszmecsere, hogy a kedvezőtlen térségek köre mint szabályozási cél fennmaradjon-e, illetve milyen módszertannal határolják le ezeket a területeket. A tagállamok döntő többsége támogatta azt, hogy legyen ilyen típusú szabályozás, mert e nélkül e térségek elveszítenék kultúrtáj-jellegüket, elnéptelenednének, foglalkoztatási gondok keletkeznének. A módszertant illetően a bizottság olyan javaslatot igyekszik összeállítani, amelyben a talaj-, a klimatikus viszonyok, a gazdasági és szociális összefüggések is helyet kapnak, és minél több tagország támogatását élvezik.
E rendelet véglegesítéséről a miniszterek május végén tervezik a döntést – mondta még el Nyujtó Ferenc. Addig a bizottság kétoldalú egyeztetéseket folytat a tagországokkal a pénzügyi keretekről.
