A villám valójában egy légköri kisülés, amikor a zivatarfelhőben a feláramlás során a vízcseppek és a jégdarabkák súrlódásával töltésszétválasztódás indul be. A pozitív és negatív töltésű részecskék között elektromos kisülések jönnek létre: a felhők között, a felhőn belül vagy a felhő és a talaj, főként annak kiemelkedő részei között.
Íme a gyönyörű példa, olvasónk, Pálfi Péter Tiszafüreden fotózta vasárnap este. A bal oldali képen egyszerre látszik a lecsapó, és a felhő-felhő közti villám:
Akár 100 ezer amper
A levegőben keletkező, akár több tízezer fokos fénylő csatornát érzékeljük villámnak, és a hirtelen felmelegedő villámcsatorna robbanásszerű tágulása okozza a mennydörgést is. Zivatar idején a földbe csapó egyetlen villám 5-6 coulombnyi töltést szállít, ami potenciális pusztítását nézve semmiség: egy autó akkumulátorában 1-2 millió Cb töltést tárolunk.
Csakhogy ez a kicsiny töltés rendkívül rövid idő alatt áramlik át a felhő és a talaj között, áramerőssége pedig akár 80-100 ezer amper is lehet – itt írtunk részletesen a villámtevékenységről Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársának segítségével.
Idén május végétől az Országos Meteorológiai Szolgálat megváltoztatta a heves zivatar riasztás és figyelmeztetés kritériumát. Az új szemléletben már a legegyszerűbb zivatar, azaz dörgés, villámlás esetén is figyelmeztetést, illetve riasztást adnak ki, hiszen már egy darab villám is veszélyt jelenthet az élet- és vagyonbiztonságra, nem csak a hevesebb zivatarokat kísérő viharos szél, valamint jégeső.
Kozmikus sugárzás
Érdekes, hogy a levegő átütési szilárdsága – vagyis az a pont, ahol a szigetelő anyag a nagy térerősség hatására már vezetővé válik – annyira magas, hogy nem jöhetnének létre benne villámok.
Csakhogy a kozmikus sugárzással gamma részecskék érkeznek a légkörbe, amelyek elektronokat aktiválnak, és ezek a „plusz töltések” helyileg csökkentik a levegő átütési szilárdságát.
