A Civil Szervezetek a Zengőért Mozgalom, a Pécsi Zöld Kör, valamint a Védegylet összesen mintegy félszáz tagja reggel felment a hegycsúcsra, farönkökkel eltorlaszolták az utakat és hangoztatták: ha kell, polgári engedetlenséggel akadályozzák meg a beruházás előkészületeit.
“Nem hagyjuk, hogy a katonai fejlesztés visszafordíthatatlan természeti, környezeti károkat okozzon ezen az érintetlen területen, amely több védett és fokozottan védett növények élőhelye” – mondta Herbert Tamás, a mozgalom tagja, a demonstráció egyik szervezője a helyszínen újságíróknak.
Közölte: a beruházásra alkalmasabb helyek is lennének az észak-atlanti tagságra váró Szlovéniában és Romániában. Emellett továbbra sem tisztázott, hogy a NATO-tagállamokban működő negyven lokátor-állomásból miért kerül három Magyarországra, amikor Spanyolországban is csak egy található.
Az Európai Parlament zöldpárti képviselői a közelmúltban a NATO-hoz fordultak, arra kérve a szervezetet, hogy a megváltozott katonapolitikai és stratégiai körülmények miatt gondolja át a terveket. Ugyanezt kéri a NATO főtitkárától harmincegy magyar civil szervezet, amelyek közös, tiltakozó levelét szerdán adták postára – tájékoztatott.
A Zengőre – a sajtótájékoztatót követően – megérkezett a Mecsek Erdészeti Rt. képviselője, aki felszólította a jelenlévőket, hogy hagyják el a területet, mert a társaságnak érvényes fakivágási engedélye van. Ezért ne akadályozzák a favágókat feladatuk elvégzésében. Amennyiben nem így tesznek, eljárást kezdeményez a demonstrálók ellen.
A jelenlévők maradásukról biztosították a társaság képviselőjét, és arról tájékoztatták, hogy a Pécsi Zöld Kör halasztó hatályú fellebbezéssel élt az erdészet engedélyével szemben. Herbert Tamás az MTI-nek elmondta: a lokátorbázis tervezett helyén – mintegy 0,2 hektáron – azért olyan sürgős a favágás, mert arra csak február 15-ig van engedély. “Ha a munkát addig nem fejezik be, csak októberben folytathatják, ezért a természetvédők célja a következő napokban is a munkálatok békés eszközökkel történő megakadályozása, késleltetése lesz” – jelentette ki.
A területen délutánig nem jelentek meg a favágók, a munkagépek, és a rendőrség sem avatkozott be a békés, de be nem jelentett tüntetésbe. A szervezők szerint azért, mert a Zengő magánterület, a birtokháborításban pedig az illetékes jegyzőnek kell majd eljárnia. Az úgynevezett NATO légvédelmi radarrendszer három magyarországi helyszínét az 1990-es évek második felében jelölték ki. A döntés értelmében lokátorállomás épül a mecseki Zengő hegyen, a bükki Bálvány-csúcson, és a békéscsabai laktanyában. A telepítés megkezdését 2003. tavaszra, befejezését 2006-ra tervezték, a beruházás 23,5 milliárd forintos költségét a NATO fizeti.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) korábbi tájékoztatása szerint a radarrendszer nagymértékben fokozza az ország biztonságát, ráadásul nemcsak katonai célokat szolgál, hanem segítséget nyújt a civil légi irányítási rendszernek is. A turisták a jövőben is felmehetnek a Zengőre, megtekinthetik a bázist, a feltárt romokat és gyönyörködhetnek a kilátásban is. A szaktárca azt is közölte, hogy a lokátor-állomások maximális kimenő sugárzása az egészségügyi határérték alatt van, alacsonyabb egy GSM-toronyénál is.
Az érintett települések lakói civil szervezetekkel karöltve különböző fórumokon évek óta tiltakoznak a lokátorbázis ellen. Beadványokkal fordultak a Legfőbb Ügyészséghez, a HM-hez, az Alkotmánybírósághoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, tavaly nyáron pedig 6300 tiltakozó aláírást juttattak el Szili Katalin házelnökhöz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
